Fotó: A szerző felvétele
2010. április 27., 09:422010. április 27., 09:42
A marosvásárhelyi PBM Union Jobs munkaközvetítő irodát vezető 42 éves hölgy a két volt szocialista államba irányítja a jelentkezőket. Itt ugyan nem lehet annyit keresni, mint Nyugat-Európában, azonban emberségesebb körülmények várnak a vendégmunkára vállalkozókra. Ugyanakkor a mind a cseh, mind a szlovák nyelvet tökéletesen beszélő asszony kizárólag csak általa is leellenőrzött helyekre és cégtulajdonosokhoz irányítja a jelentkezőket.
Pavel Márta lényegesnek tartja, hogy az általa kiküldött vendégmunkások kizárólag olyan helyekre szerződjenek, amelyeket ő is ismer. „Fontos, hogy minden egyes tulajdonost személyesen is megismerjek, és megtekintsem az általa nyújtott munka-, illetve szálláskörülményeket. Így sokkal hitelesebben tudom elmagyarázni, mi vár arra, aki vendégmunkára vállalkozik” – állítja Pavel Márta. Az állásközvetítő mindenkivel előbb két hónapos próbaidőre köt szerződést, majd – ha a felek kölcsönösen elégedettek – ezt egyéves, végleges szerződéssé alakítják át.
Míg egy Szlovákiában vendégeskedő munkásnak havi mintegy 600 eurója marad meg, Csehországban ez az öszszeg lényegesen nagyobb. Közel 700 eurónál kezdődik, és akár 1200-ra is felmehet. A gondok ott kezdődnek, hogy nem mindenki tudja megbecsülni alkalmi munkahelyét. „Nem feltétlenül az általam kiküldött emberekkel, hanem általában a román munkásokkal olykor bajok is vannak. Több panasz is érkezett, miszerint az illemhelyeket nem tartották tisztán, avagy a vécékagyló mellé végezték dolgukat, kábeleket rongáltak meg, ittak, loptak, hazudtak. Ez a legnagyobb gond, hogy egymást is képesek meglopni” – panaszolja a felvidéki vállalkozó. A kellemetlenségek elkerülése végett az általa vezetett cég a végzettség szerint próbálja megrostálni a jelentkezőket. „Mindegy, hogy milyen munkára keresnek embert, mi a legalább nyolc osztályt végzetteket küldjük ki. Az iskolázott egyénektől elméletileg elvárható, hogy ne csak dolgozzon, hanem viselkedjen is” – vallja.
Bár Pavel Márta azt állítja, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő jelentkezőktől csak egy hónap után kéri a munkaközvetítési díjat, ténykedését nem követi minden esetben köszönet. A minap három olyan fiatal tért haza Spanyolországból, akik, állítása szerint „nem dolgoztak, csak követelőztek, majd elkezdtek fenyegetőzni is”. A munkásokat narancs- és mandarinszedésre szerződtették, de a kedvezőtlen időjárás miatt egy hónap alatt alig három napot tölthettek a gyümölcsösben. „Én nem tehetek arról, hogy hetekig esett az eső, mégis a szállásukat, kosztjukat és telefonjukat fizettem, majd buszt is küldtem utánuk. Több mint 2500 eurós ráfizetésem volt, ők meg feljelentettek és úton-útfélen mocskolnak” – meséli a Garamból Marosvásárhelyre költözött nő. A további kellemetlenségek elkerülése végett, a Pavel által vezetett cég úgy döntött, többé senkit nem küld gyümölcsszedésre Spanyolországba.
A marosvásárhelyi Kiss Csaba a felvidéki Kövecsen dolgozik egy építkezésben. Mint mondja, naponta 8-9 óránál többet nem dolgozik, a hétvégék pedig rendszerint szabadok. A munkáltató által biztosított szállást egyenesen luxusnak nevezi. Miután törleszti az ott-tartózkodásával járó költségeket, tisztán hat-hétszáz eurója marad meg.
Kovács István valamivel kevesebbet keres, de így is elégedett a havonta megtakarított 500 eurójával. Kérdésünkre, hogy mennyit maradna Szlovákiában, egyszerűen és kapásból válaszol: „Amennyit csak lehet”. Elekes Csaba Csehországot választotta, ahol egy erdőgazdálkodásban keresi a hazaküldendő összeget. „A szállás nem ötcsillagos, de emberi körülményeket biztosít. A házastársak ketten vannak egy szobában, mi, férfiak négyen. Ha a cseh fél betartja a szerződést, akkor év végéig itt maradok” – mondja a faültetéssel foglalkozó férfi. Elekes napi 200–400 csemetét ültetett egy erdőbe, jelenleg viszont csoportvezetővé léptették elő. Euróra átszámítva az itt megkeresett cseh koronát, a kiadások levonása után havonta mintegy 800 eurója marad meg.
Pavel Márta szerint mind a cseh, mind a felvidéki munkáltatók általában elégedettek az erdélyi munkaerővel. A közvetítő elismeri, hogy kivételes esetek is voltak, amire a szlovák fél a kollektív felmondással válaszolt. A galántai nő által vezetett vásárhelyi cég mostanság 97 vendégmunkást küldött a két volt szocialista államba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok