
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 27., 09:422010. április 27., 09:42
A marosvásárhelyi PBM Union Jobs munkaközvetítő irodát vezető 42 éves hölgy a két volt szocialista államba irányítja a jelentkezőket. Itt ugyan nem lehet annyit keresni, mint Nyugat-Európában, azonban emberségesebb körülmények várnak a vendégmunkára vállalkozókra. Ugyanakkor a mind a cseh, mind a szlovák nyelvet tökéletesen beszélő asszony kizárólag csak általa is leellenőrzött helyekre és cégtulajdonosokhoz irányítja a jelentkezőket.
Pavel Márta lényegesnek tartja, hogy az általa kiküldött vendégmunkások kizárólag olyan helyekre szerződjenek, amelyeket ő is ismer. „Fontos, hogy minden egyes tulajdonost személyesen is megismerjek, és megtekintsem az általa nyújtott munka-, illetve szálláskörülményeket. Így sokkal hitelesebben tudom elmagyarázni, mi vár arra, aki vendégmunkára vállalkozik” – állítja Pavel Márta. Az állásközvetítő mindenkivel előbb két hónapos próbaidőre köt szerződést, majd – ha a felek kölcsönösen elégedettek – ezt egyéves, végleges szerződéssé alakítják át.
Míg egy Szlovákiában vendégeskedő munkásnak havi mintegy 600 eurója marad meg, Csehországban ez az öszszeg lényegesen nagyobb. Közel 700 eurónál kezdődik, és akár 1200-ra is felmehet. A gondok ott kezdődnek, hogy nem mindenki tudja megbecsülni alkalmi munkahelyét. „Nem feltétlenül az általam kiküldött emberekkel, hanem általában a román munkásokkal olykor bajok is vannak. Több panasz is érkezett, miszerint az illemhelyeket nem tartották tisztán, avagy a vécékagyló mellé végezték dolgukat, kábeleket rongáltak meg, ittak, loptak, hazudtak. Ez a legnagyobb gond, hogy egymást is képesek meglopni” – panaszolja a felvidéki vállalkozó. A kellemetlenségek elkerülése végett az általa vezetett cég a végzettség szerint próbálja megrostálni a jelentkezőket. „Mindegy, hogy milyen munkára keresnek embert, mi a legalább nyolc osztályt végzetteket küldjük ki. Az iskolázott egyénektől elméletileg elvárható, hogy ne csak dolgozzon, hanem viselkedjen is” – vallja.
Bár Pavel Márta azt állítja, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő jelentkezőktől csak egy hónap után kéri a munkaközvetítési díjat, ténykedését nem követi minden esetben köszönet. A minap három olyan fiatal tért haza Spanyolországból, akik, állítása szerint „nem dolgoztak, csak követelőztek, majd elkezdtek fenyegetőzni is”. A munkásokat narancs- és mandarinszedésre szerződtették, de a kedvezőtlen időjárás miatt egy hónap alatt alig három napot tölthettek a gyümölcsösben. „Én nem tehetek arról, hogy hetekig esett az eső, mégis a szállásukat, kosztjukat és telefonjukat fizettem, majd buszt is küldtem utánuk. Több mint 2500 eurós ráfizetésem volt, ők meg feljelentettek és úton-útfélen mocskolnak” – meséli a Garamból Marosvásárhelyre költözött nő. A további kellemetlenségek elkerülése végett, a Pavel által vezetett cég úgy döntött, többé senkit nem küld gyümölcsszedésre Spanyolországba.
A marosvásárhelyi Kiss Csaba a felvidéki Kövecsen dolgozik egy építkezésben. Mint mondja, naponta 8-9 óránál többet nem dolgozik, a hétvégék pedig rendszerint szabadok. A munkáltató által biztosított szállást egyenesen luxusnak nevezi. Miután törleszti az ott-tartózkodásával járó költségeket, tisztán hat-hétszáz eurója marad meg.
Kovács István valamivel kevesebbet keres, de így is elégedett a havonta megtakarított 500 eurójával. Kérdésünkre, hogy mennyit maradna Szlovákiában, egyszerűen és kapásból válaszol: „Amennyit csak lehet”. Elekes Csaba Csehországot választotta, ahol egy erdőgazdálkodásban keresi a hazaküldendő összeget. „A szállás nem ötcsillagos, de emberi körülményeket biztosít. A házastársak ketten vannak egy szobában, mi, férfiak négyen. Ha a cseh fél betartja a szerződést, akkor év végéig itt maradok” – mondja a faültetéssel foglalkozó férfi. Elekes napi 200–400 csemetét ültetett egy erdőbe, jelenleg viszont csoportvezetővé léptették elő. Euróra átszámítva az itt megkeresett cseh koronát, a kiadások levonása után havonta mintegy 800 eurója marad meg.
Pavel Márta szerint mind a cseh, mind a felvidéki munkáltatók általában elégedettek az erdélyi munkaerővel. A közvetítő elismeri, hogy kivételes esetek is voltak, amire a szlovák fél a kollektív felmondással válaszolt. A galántai nő által vezetett vásárhelyi cég mostanság 97 vendégmunkást küldött a két volt szocialista államba.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.