
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 27., 09:422010. április 27., 09:42
A marosvásárhelyi PBM Union Jobs munkaközvetítő irodát vezető 42 éves hölgy a két volt szocialista államba irányítja a jelentkezőket. Itt ugyan nem lehet annyit keresni, mint Nyugat-Európában, azonban emberségesebb körülmények várnak a vendégmunkára vállalkozókra. Ugyanakkor a mind a cseh, mind a szlovák nyelvet tökéletesen beszélő asszony kizárólag csak általa is leellenőrzött helyekre és cégtulajdonosokhoz irányítja a jelentkezőket.
Pavel Márta lényegesnek tartja, hogy az általa kiküldött vendégmunkások kizárólag olyan helyekre szerződjenek, amelyeket ő is ismer. „Fontos, hogy minden egyes tulajdonost személyesen is megismerjek, és megtekintsem az általa nyújtott munka-, illetve szálláskörülményeket. Így sokkal hitelesebben tudom elmagyarázni, mi vár arra, aki vendégmunkára vállalkozik” – állítja Pavel Márta. Az állásközvetítő mindenkivel előbb két hónapos próbaidőre köt szerződést, majd – ha a felek kölcsönösen elégedettek – ezt egyéves, végleges szerződéssé alakítják át.
Míg egy Szlovákiában vendégeskedő munkásnak havi mintegy 600 eurója marad meg, Csehországban ez az öszszeg lényegesen nagyobb. Közel 700 eurónál kezdődik, és akár 1200-ra is felmehet. A gondok ott kezdődnek, hogy nem mindenki tudja megbecsülni alkalmi munkahelyét. „Nem feltétlenül az általam kiküldött emberekkel, hanem általában a román munkásokkal olykor bajok is vannak. Több panasz is érkezett, miszerint az illemhelyeket nem tartották tisztán, avagy a vécékagyló mellé végezték dolgukat, kábeleket rongáltak meg, ittak, loptak, hazudtak. Ez a legnagyobb gond, hogy egymást is képesek meglopni” – panaszolja a felvidéki vállalkozó. A kellemetlenségek elkerülése végett az általa vezetett cég a végzettség szerint próbálja megrostálni a jelentkezőket. „Mindegy, hogy milyen munkára keresnek embert, mi a legalább nyolc osztályt végzetteket küldjük ki. Az iskolázott egyénektől elméletileg elvárható, hogy ne csak dolgozzon, hanem viselkedjen is” – vallja.
Bár Pavel Márta azt állítja, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő jelentkezőktől csak egy hónap után kéri a munkaközvetítési díjat, ténykedését nem követi minden esetben köszönet. A minap három olyan fiatal tért haza Spanyolországból, akik, állítása szerint „nem dolgoztak, csak követelőztek, majd elkezdtek fenyegetőzni is”. A munkásokat narancs- és mandarinszedésre szerződtették, de a kedvezőtlen időjárás miatt egy hónap alatt alig három napot tölthettek a gyümölcsösben. „Én nem tehetek arról, hogy hetekig esett az eső, mégis a szállásukat, kosztjukat és telefonjukat fizettem, majd buszt is küldtem utánuk. Több mint 2500 eurós ráfizetésem volt, ők meg feljelentettek és úton-útfélen mocskolnak” – meséli a Garamból Marosvásárhelyre költözött nő. A további kellemetlenségek elkerülése végett, a Pavel által vezetett cég úgy döntött, többé senkit nem küld gyümölcsszedésre Spanyolországba.
A marosvásárhelyi Kiss Csaba a felvidéki Kövecsen dolgozik egy építkezésben. Mint mondja, naponta 8-9 óránál többet nem dolgozik, a hétvégék pedig rendszerint szabadok. A munkáltató által biztosított szállást egyenesen luxusnak nevezi. Miután törleszti az ott-tartózkodásával járó költségeket, tisztán hat-hétszáz eurója marad meg.
Kovács István valamivel kevesebbet keres, de így is elégedett a havonta megtakarított 500 eurójával. Kérdésünkre, hogy mennyit maradna Szlovákiában, egyszerűen és kapásból válaszol: „Amennyit csak lehet”. Elekes Csaba Csehországot választotta, ahol egy erdőgazdálkodásban keresi a hazaküldendő összeget. „A szállás nem ötcsillagos, de emberi körülményeket biztosít. A házastársak ketten vannak egy szobában, mi, férfiak négyen. Ha a cseh fél betartja a szerződést, akkor év végéig itt maradok” – mondja a faültetéssel foglalkozó férfi. Elekes napi 200–400 csemetét ültetett egy erdőbe, jelenleg viszont csoportvezetővé léptették elő. Euróra átszámítva az itt megkeresett cseh koronát, a kiadások levonása után havonta mintegy 800 eurója marad meg.
Pavel Márta szerint mind a cseh, mind a felvidéki munkáltatók általában elégedettek az erdélyi munkaerővel. A közvetítő elismeri, hogy kivételes esetek is voltak, amire a szlovák fél a kollektív felmondással válaszolt. A galántai nő által vezetett vásárhelyi cég mostanság 97 vendégmunkást küldött a két volt szocialista államba.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.