
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 27., 09:422010. április 27., 09:42
A marosvásárhelyi PBM Union Jobs munkaközvetítő irodát vezető 42 éves hölgy a két volt szocialista államba irányítja a jelentkezőket. Itt ugyan nem lehet annyit keresni, mint Nyugat-Európában, azonban emberségesebb körülmények várnak a vendégmunkára vállalkozókra. Ugyanakkor a mind a cseh, mind a szlovák nyelvet tökéletesen beszélő asszony kizárólag csak általa is leellenőrzött helyekre és cégtulajdonosokhoz irányítja a jelentkezőket.
Pavel Márta lényegesnek tartja, hogy az általa kiküldött vendégmunkások kizárólag olyan helyekre szerződjenek, amelyeket ő is ismer. „Fontos, hogy minden egyes tulajdonost személyesen is megismerjek, és megtekintsem az általa nyújtott munka-, illetve szálláskörülményeket. Így sokkal hitelesebben tudom elmagyarázni, mi vár arra, aki vendégmunkára vállalkozik” – állítja Pavel Márta. Az állásközvetítő mindenkivel előbb két hónapos próbaidőre köt szerződést, majd – ha a felek kölcsönösen elégedettek – ezt egyéves, végleges szerződéssé alakítják át.
Míg egy Szlovákiában vendégeskedő munkásnak havi mintegy 600 eurója marad meg, Csehországban ez az öszszeg lényegesen nagyobb. Közel 700 eurónál kezdődik, és akár 1200-ra is felmehet. A gondok ott kezdődnek, hogy nem mindenki tudja megbecsülni alkalmi munkahelyét. „Nem feltétlenül az általam kiküldött emberekkel, hanem általában a román munkásokkal olykor bajok is vannak. Több panasz is érkezett, miszerint az illemhelyeket nem tartották tisztán, avagy a vécékagyló mellé végezték dolgukat, kábeleket rongáltak meg, ittak, loptak, hazudtak. Ez a legnagyobb gond, hogy egymást is képesek meglopni” – panaszolja a felvidéki vállalkozó. A kellemetlenségek elkerülése végett az általa vezetett cég a végzettség szerint próbálja megrostálni a jelentkezőket. „Mindegy, hogy milyen munkára keresnek embert, mi a legalább nyolc osztályt végzetteket küldjük ki. Az iskolázott egyénektől elméletileg elvárható, hogy ne csak dolgozzon, hanem viselkedjen is” – vallja.
Bár Pavel Márta azt állítja, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő jelentkezőktől csak egy hónap után kéri a munkaközvetítési díjat, ténykedését nem követi minden esetben köszönet. A minap három olyan fiatal tért haza Spanyolországból, akik, állítása szerint „nem dolgoztak, csak követelőztek, majd elkezdtek fenyegetőzni is”. A munkásokat narancs- és mandarinszedésre szerződtették, de a kedvezőtlen időjárás miatt egy hónap alatt alig három napot tölthettek a gyümölcsösben. „Én nem tehetek arról, hogy hetekig esett az eső, mégis a szállásukat, kosztjukat és telefonjukat fizettem, majd buszt is küldtem utánuk. Több mint 2500 eurós ráfizetésem volt, ők meg feljelentettek és úton-útfélen mocskolnak” – meséli a Garamból Marosvásárhelyre költözött nő. A további kellemetlenségek elkerülése végett, a Pavel által vezetett cég úgy döntött, többé senkit nem küld gyümölcsszedésre Spanyolországba.
A marosvásárhelyi Kiss Csaba a felvidéki Kövecsen dolgozik egy építkezésben. Mint mondja, naponta 8-9 óránál többet nem dolgozik, a hétvégék pedig rendszerint szabadok. A munkáltató által biztosított szállást egyenesen luxusnak nevezi. Miután törleszti az ott-tartózkodásával járó költségeket, tisztán hat-hétszáz eurója marad meg.
Kovács István valamivel kevesebbet keres, de így is elégedett a havonta megtakarított 500 eurójával. Kérdésünkre, hogy mennyit maradna Szlovákiában, egyszerűen és kapásból válaszol: „Amennyit csak lehet”. Elekes Csaba Csehországot választotta, ahol egy erdőgazdálkodásban keresi a hazaküldendő összeget. „A szállás nem ötcsillagos, de emberi körülményeket biztosít. A házastársak ketten vannak egy szobában, mi, férfiak négyen. Ha a cseh fél betartja a szerződést, akkor év végéig itt maradok” – mondja a faültetéssel foglalkozó férfi. Elekes napi 200–400 csemetét ültetett egy erdőbe, jelenleg viszont csoportvezetővé léptették elő. Euróra átszámítva az itt megkeresett cseh koronát, a kiadások levonása után havonta mintegy 800 eurója marad meg.
Pavel Márta szerint mind a cseh, mind a felvidéki munkáltatók általában elégedettek az erdélyi munkaerővel. A közvetítő elismeri, hogy kivételes esetek is voltak, amire a szlovák fél a kollektív felmondással válaszolt. A galántai nő által vezetett vásárhelyi cég mostanság 97 vendégmunkást küldött a két volt szocialista államba.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.