2008. június 23., 00:002008. június 23., 00:00
Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek és a kormány képviselői között tavasszal folytatott tárgyalások nyomán született egyezség értelmében július 1-jétől az országos minimálbérnek 540 lejre kellene emelkednie, télen pedig újabb tárgyalások következnének. A szakszervezeti vezetők szerint nem az infláció vagy az alacsony termelés az okai a kormány döntésének, hanem a külföldi befektetők vonzása a cél. Meggyőződésük, hogy a kabinet ebben az esetben is a már bejáratott taktikához folyamodott, azaz olcsó munkaerő ígéretével próbálja csábítgatni a befektetőket. Az érdekvédelmi tömörülések tiltakozásához ez alkalommal a munkáltatói szövetségek is csatlakoztak, úgy értékelve: nagy szükség van a béremelésre.
Petru Dandea, a Cartel Alfa szakszervezeti tömb alelnöke szerint, ha a kabinet kitart az elképzelés mellett, országos tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, amelyek nagymértékben ronthatják a jelenlegi kormánypárt megítélését a választók előtt. A szakszervezeti vezető ugyanakkor elmondta: meggyőződésük, hogy a béremelések elengedhetetlenek, ha Romániában az európai munkapiaci viszonyokhoz hasonló körülményeket akarnak teremteni. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia alelnöke hozzátette: az érdekvédelmi tömb el tudná fogadni a béremelések október elsejéig történő halasztását, de csak abban az esetben, ha a kormány utána 700 lej fölé emelné a minimálbért. Egyes szakszervezeti vezetők szerint a kormány a minimálbér szinten tartásával próbálja ellensúlyozni, hogy nem tudott gátat szabni az élelmiszerek és a energiahordozók jelentős drágulásának és az ennek következtében meglendült inflációnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok