Nem elégedettek a csíki kismamák az új gyestörvénnyel

„A tegnap esti – utolsó? – variáns a kiskeresetű nagy többség és a gazdag pár ezer érdekeit szolgálja – jelentette ki csütörtökön a Krónika kérdésére Boros Kinga csíkszeredai kismama, az egy nappal korábban a hargitai megyeszékhelyen megszervezett kismamatüntetés egyik résztvevője. – Azt látom, hogy az intézkedés cserbenhagyja azt a réteget, amely a szakmája gyakorlását és a gyermeknevelést szeretné harmonikus párhuzamban művelni.

Azokat a nőket, akik 8-10 év egyetem, mesteri, doktori, szívós pályakezdő munka után úgy szeretnének gyermeket szülni, hogy közben ne essenek ki teljesen a szakmájukból. Akik feltornázták maguk egy 2000 lej körüli fizetésre, és most kénytelenek lesznek megelégedni egy 50 százaléknyi gyessel. Akiknek nincs meg a lehetőségük (eddig se volt), hogy részmunkát vállaljanak – ha már bírnák a gyermek mellett –, mert ha akár csak 1 lej keresetük is lenne, megvonnák tőlük a gyest. S akiket ezért az első perctől, amint kerekedni kezd a pocakjuk, leírnak a szakmában.” Elégedetten nyilatkozott eközben a rendelkezésről Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter.

„Már a kezdeményezés bejelentésekor biztosak voltunk abban, hogy az egyéves gyermeknevelési szabadság nem elfogadható a kismamák számára, nem hat ösztönzően a gyermekvállalási kedvre. A koalíciós partnereket hosszas egyeztetés után ugyan, de meggyőztük, szükség van a kompromisszumra, a javasolt változat, a gyes időtartamának egy évre való csökkentése nem vállalható” – reagált az RMDSZ-es politikus arra a kormányhatározatra, hogy végül sikerült kompromisszumra bírniuk koalíciós partnereiket, s mégsem csökken mindenki esetében egy évre a gyermeknevelési szabadság időtartama, hanem a kismamáknak adtak egy második választási lehetőséget is.

Mint ismeretes, a munkaügyi minisztérium által a kormány elé beterjesztett jogszabálytervezet egyéves gyest szorgalmazott. Emellett álltak ki a demokrata-liberálisok és Traian Băsescu államfő is. Az RMDSZ-es politikusok viszont több ízben is leszögezték, hogy nem szavaznak meg egy olyan jogszabályt, amely csökkenti a gyes időtartamát, ha már muszáj megszorító intézkedéseket foganatosítani, akkor ők inkább a gyes maximális összegének csökkentését támogatják.

Mint arról beszámoltunk, az egyik verzió szerint továbbra is 3400 lej a gyereknevelési segély felső határértéke, de a szabadság időtartama mindössze egy év. Ha a szülő az egyéves időszak letelte előtt visszatér a munkahelyére, havi 500 lejt kap addig, amíg a gyerek betölti első életé-vét. Az is választható, hogy a gyerek kétéves koráig a szülő fizetetlen szabadságra megy. A második változat értelmében két év a gyereknevelési szabadság, viszont a segély legfeljebb 1200 lej lehet.

Mindkét verzió esetében a segély minimális határa 600 lej – ebben az összegben azok részesülnek, akiknek fizetésarányosan ez az összeg vagy ennél is kevesebb járna. Újdonság továbbá, hogy a kismama a szülést követően előző évi átlagbére 75 százalékát kaphatja meg gyermeknevelési támogatásként. Mint ismeretes, korábban ez az arány 85 százalékos volt, azonban tavaly júliustól – amikor is érvénybe léptek a kormány megszorító intézkedései – ez az összeg is 15 százalékkal csökkent.

Most Ioan Botiş munkaügyi miniszter úgy fogalmazott, a költségvetés nem teszi lehetővé, hogy visszatérjenek a korábbi értékre, azonban még így is emelték a gyes összegét, hiszen a 15 százalékos lefaragást követően átlagosan a korábbi összeg 72,25 százalékát kapták az arra jogosultak.

A fogyatékkal élő csecsemők szüleinek a gyermeknevelési szabadságáról is rendelkezik a szerdán elfogadott kormányhatározat. Esetükben a gyermeknevelési támogatást három évig folyósítják, s számukra is a szülést megelőző év átlagbérének a 75 százaléka jár, de az összeg nem lehet kevesebb 600 lejnél, sem több 3400 lejnél. Amennyiben a gyermekét nevelő szülő a három év letelte előtt visszatér dolgozni, akkor a 36. hónapig megkapja a havi 500 lejes támogatást.