2008. december 09., 07:002008. december 09., 07:00
Mint vallják, a mentalitás, a munkához való viszony befolyásolja az illető külső megítélését. “Mindig lelkesen érkezik reggel, nem lehet kihozni a sodrából, kedves és türelmes a kollégákkal” – ha valaki ebbe a kategóriába tartozik, biztos, hogy munkatársai és főnökei kedvezően ítélik meg. Ez azonban önmagában kevés, ha teljesítményén, eredményein nem látszik mindez, termelékenysége és hatékonysága elmarad az elvárttól, főnöke előbb-utóbb szóba hozza a dolgot: mese nincs, teljesítenie kell. Ugyanez a helyzet, ha profitot termel ugyan a cégnek, szakterületén kiválóan érvényesül, és munkájába nem lehet belekötni, ám hozzáállása hagy némi kívánnivalót maga után. “Olyan durva, mint a pokróc, nem figyel másokra, mechanikusan menetel előre” – nem számíthat szimpátiára, akire ez a jellemzés illik. Mint mindenben, a munkában is meg kell találni az arany középutat.
Akad, aki munkahelyén úgy teljesít, mint a profi modellek a kifutón: csak előre tekint, a közönséget (kollégákat) figyelmen kívül hagyja, és csak a saját maga által kitűzött célra koncentrál, miközben afelé halad, kizárja a külvilágot. Az ilyen munkatárssal nehéz kommunikálni, mert bezárkózik a saját kis világába. Olyan is van, aki ugyan ebbe a csoportba tartozik, mégsem szigetelődik el teljesen környezetétől, de kollégáival nehezen találja meg a közös hangot – esetleg hamar kifakad, türelmetlen, kellemetlen viselkedésével elriasztja a többieket. Ebben az esetben a türelem segíthet: a kollégákkal tanácsos figyelmesnek lenni, tolerálni kell a kifakadásaikat, a konfliktusokat pedig a legjobb elkerülni. Ha egy kolléga viselkedése annyira zavaró, hogy nem lehet szó nélkül elmenni mellette, le kell ülni az illetővel beszélgetni: lehet, hogy nincs is tisztában azzal, hogy viselkedése kibírhatatlan.
Aki alkatánál fogva érzékenyebben reagál a kritikára és nehezen dolgozza fel a kudarcot, nehéz helyzetbe kerülhet munkahelyén is. Akad, akinek egy problémás ügyféllel való találkozó, vagy egy heti értekezlet, esetleg egy kimerítő szakmai beszélgetés telefonon kemény tortúra. Ha valaki retteg a kudarctól, nem bízik magában és hagyja, hogy egy-egy rosszul sikerült beszélgetés vagy találkozó elvegye a kedvét, egészségét is veszélyeztetheti. A fokozott stressz, a lelki bajok komoly betegségek előfutárai lehetnek. Ha valaki úgy érzi, minden munkanap egy rémálom – mert valamelyik kolléga biztos, hogy belé köt majd, a főnök csak azt lesi, hibázik-e, esetleg olyan sok a tennivaló, hogy kapkodás nélkül nem végez vele, ezért a hibalehetőségek száma is megnő, jó ha beszél felettesével. El kell neki mondani, mi a helyzet, és ki kell kérni a tanácsát: mit javasol, hogyan lehetne változtatni mindezen. Ha pedig az egyik munkatárs hasonló cipőben jár, türelmesnek kell lenni vele.
A túlérzékenység is legyőzhető, kezelhető, de tudatos gondolkodás kell hozzá. A legfontosabb az önbizalom, és csak annak a véleményére szabad adni, akiben feltétel nélkül meg lehet bízni. A többiek megjegyzéseit, esetleg bántó megnyilvánulásait figyelmen kívül kell hagyni. Az apró kudarcokat nem szabad mellre szívni. Mindenki hibázik, ám a kellemetlen élményeket is fel lehet használni: építkezni kell belőlük, és nem szabad úgy felfogni, hogy “nekem még ez sem sikerül”.
Nehéz megtalálni az arany középutat, ám kellő távolságtartással és objektivitással sikerülhet. Mindig, minden helyzetben tudni, mi a helyes, és azt tenni – erre vágyik a legtöbb ember, ám csak keveseknek sikerül. Nekik sem azért, mert csalhatatlan érzékkel tudják, mikor, mi a jó, hanem mert a saját bőrükön tapasztalták, hogy egyes helyzetekben milyen viselkedés a célravezető. Türelmesen bánni egy problémás ügyféllel, megtalálni a közös hangot egy törtető, másokra nem figyelő üzleti partnerrel, vagy elrendezni a kollégák közt dúló viszályt: erre csak olyasvalaki képes, aki bízik magában, jól tűri a kudarcot, vesztes helyzetből is képes fordítani. A kitartás, türelem és empátia fontos, csakúgy, mint a pártatlanság és a pozitív gondolkodás.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.