2008. május 23., 00:002008. május 23., 00:00
A becslések szerint a beépített terület négyzetméterenkénti ára is 10–30 százalékkal emelkedik 2008-ban. Ennek oka az, hogy a telkek, az építõanyag és a munkaerõ árának növekedése miatt az építõk költségei is emelkednek.
A jelentés készítõi szerint az idén nagy valószínûséggel csökkennek az indokolatlanul magas lakásárak, de összességében nem beszélhetünk olcsóbbodásról, amíg magas a kereslet. 2008-ban azonban elkezdõdhet a valós versengés a romániai ingatlanpiacon – vetítik elõre az elemzõk –, mert az idén várhatóan számos új lakónegyedet adnak át. A cég becslése szerint az irodahelyiségek bérleti díja is csökkenni fog, de csak 2010-tõl, amikor megnõ a kínálat. Az idén Bukarestben helytõl függõen négyzetméterenkénti 15–17 és 22–24 euró között állapodhatnak meg a bérleti díjakról az irodahelyiségek esetében. CBRE/Eurisko elemzõi szerint az idén 440 ezer négyzetméter irodahelyiség bérlésére alkalmas terület épül, 2009-ben pedig 562 ezer négyzetmétert adnak át. Ennek következtében 2010-re a bérbeadásra kínált irodahelyiség-terület megkétszerezõdhet.
Az UniCredit Þiriac Bank elemzése szerint egyébként Romániában a többi európai országhoz képest jóval nagyobb a lakások és a bérek növekedése közötti különbség. A felmérés szerint Romániában a legnehezebb lakáshoz jutni a vizsgálatban részt vevõ országok közül. A második helyen Ukrajna, a harmadikon pedig Oroszország áll. Magyarország a kilencedik helyet foglalja el a listán. A lakásárak és a bérek közötti egyensúly a leginkább Ausztriában és Finnországban õrzõdött meg.
Hírösszefoglaló
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.