„Kétszer is tárgyaltunk már a vállalkozóval, aki meghívott bennünket Törökországba, hogy megtekinthessük: hogyan működik egy korszerű cementgyár” – ecsetelte Nagy István, Barót független polgármestere. Elmondta: semmilyen kifogása nincs a cementgyár létesítésével szemben, ha a befektető minden hatósági engedélyt megszerez, és ha a lakosságot meggyőzi a leendő gyár hasznos voltáról. Nagy István szerint a befektetés helyénvaló az amúgy is elszegényedett vidéken. Az elöljáró úgy tudja: más megoldás híján jelenleg több mint négyszázan ingáznak Barótról brassói munkahelyekre.
A harmincezres Erdővidék, ezen belül a közel tízezer lakost számláló Barót súlyos munkahelyhiánnyal küszködik, miután az 1990-es évek közepétől a megélhetést biztosító szénbányászat fokozatosan leépült. A köpeczi szénbányák egykori háromezer alkalmazottjából az állami ártámogatás megvonásával járó folyamat nyomán mára legfeljebb harmincnak maradt munkahely a még működő egyetlen fejtésben, több százan külföldön, leginkább Magyarországon dolgoznak.
A cementgyár létesítése így is akadályokba ütközik. Több lakos mindenekelőtt a Baróttól alig húsz kilométerre elhelyezkedő Olthévíz példájára hivatkozott, ahol a több évtizede működő cementgyár rombolja a környezetet. Baróton 1968-ban is felmerült egy cementgyár létesítésének a gondolata, a beruházást azonban – a természeti szépségekben igen gazdag vidékre való tekintettel – környezetvédelmi szempontok megakadályozták. Most az ellenzők Erdővidék-szintű lakossági meghallgatást szorgalmaznak.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.