Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép-Európa EU-gazdaságai ma már könnyebben elviselnék, ha Görögország távozna az euróövezetből, mint alig néhány évvel ezelőtt, amikor ez a lehetőség először felmerült.
2015. január 14., 15:142015. január 14., 15:14
Görögországban január 25-én tartanak előrehozott parlamenti választást, amelynek a baloldali Sziriza párt a fő esélyese. A Sziriza támogatja Görögország euróövezeti tagságát, de eltökélt a – szerinte az országra rákényszerített –megszorító gazdaságpolitika felszámolására, ami rémületet kelt a befektetőkben.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a közelgő, előrehozott görög parlamenti választások várható következményeit taglaló tanulmányukban hangsúlyozzák: a közép- és kelet-európai gazdaságok korántsem immunisak az esetleges görög távozás járványhatásaira.
A ház szerint továbbra is van három olyan csatorna, amelyeken Görögország euróövezeti távozásának pénzügyi következményei átszűrődhetnek a közép- és kelet-európai piacokra: az egyik a kereskedelmi kapcsolatrendszer, a másik az általános piaci bizalom, a harmadik pedig a térség pénzügyi összekapcsoltsága az euróövezet egészével.
Más nagy londoni házak sem zárják ki a „Grexit” (angol szójáték az ország nevének Gre rövidítésével és az exit, azaz kilépés kifejezéssel) lehetőségét, vagyis Görögország távozását az euróövezetből.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor „legalább egy” tagállam elhagyja a valutauniót.
A ház szakértői elismerik, hogy ezt már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban az előre hozott görögországi választások, és az a tény, hogy közvélemény-kutatásokat a radikális baloldali Sziriza párt vezeti, megnöveli a „Grexit-forgatókönyv\" idei megvalósulásának esélyét.
Eközben a három legnagyobb euróövezeti statisztikai hivatal – a német Ifo, a francia Insee és az olasz Istat – szerint egyaránt görögországi parlamenti választás és annak következményei jelentik a legnagyobb kockázatot az euróövezet gazdaságára. Mindeközben meglátásukban az euró leértékelődése és a kőolaj világpiaci árának csökkenése kedvező hatással jár az euróövezet gazdaságára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!