
Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép-Európa EU-gazdaságai ma már könnyebben elviselnék, ha Görögország távozna az euróövezetből, mint alig néhány évvel ezelőtt, amikor ez a lehetőség először felmerült.
2015. január 14., 15:142015. január 14., 15:14
Görögországban január 25-én tartanak előrehozott parlamenti választást, amelynek a baloldali Sziriza párt a fő esélyese. A Sziriza támogatja Görögország euróövezeti tagságát, de eltökélt a – szerinte az országra rákényszerített –megszorító gazdaságpolitika felszámolására, ami rémületet kelt a befektetőkben.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a közelgő, előrehozott görög parlamenti választások várható következményeit taglaló tanulmányukban hangsúlyozzák: a közép- és kelet-európai gazdaságok korántsem immunisak az esetleges görög távozás járványhatásaira.
A ház szerint továbbra is van három olyan csatorna, amelyeken Görögország euróövezeti távozásának pénzügyi következményei átszűrődhetnek a közép- és kelet-európai piacokra: az egyik a kereskedelmi kapcsolatrendszer, a másik az általános piaci bizalom, a harmadik pedig a térség pénzügyi összekapcsoltsága az euróövezet egészével.
Más nagy londoni házak sem zárják ki a „Grexit” (angol szójáték az ország nevének Gre rövidítésével és az exit, azaz kilépés kifejezéssel) lehetőségét, vagyis Görögország távozását az euróövezetből.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor „legalább egy” tagállam elhagyja a valutauniót.
A ház szakértői elismerik, hogy ezt már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban az előre hozott görögországi választások, és az a tény, hogy közvélemény-kutatásokat a radikális baloldali Sziriza párt vezeti, megnöveli a „Grexit-forgatókönyv\" idei megvalósulásának esélyét.
Eközben a három legnagyobb euróövezeti statisztikai hivatal – a német Ifo, a francia Insee és az olasz Istat – szerint egyaránt görögországi parlamenti választás és annak következményei jelentik a legnagyobb kockázatot az euróövezet gazdaságára. Mindeközben meglátásukban az euró leértékelődése és a kőolaj világpiaci árának csökkenése kedvező hatással jár az euróövezet gazdaságára.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!