
Liviu Dragnea szerint 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna
Fotó: PSD
2020-ig még biztos folytatódnak az adócsökkentések, valamint a nyugdíj- és fizetésemelések, igaz, nem kizárt, hogy a szociálliberális kormány azzal nyer több pénzt a költségvetés számára, hogy opcionálissá teszi a kötelező magánnyugdíjakat.
2018. május 24., 22:262018. május 24., 22:26
2018. május 24., 22:272018. május 24., 22:27
Románia kormánya 2020-ig fenntartja adó- és illetékcsökkentési politikáját, amivel párhuzamosan növeli a minimálbért és a nyugdíjakat, így próbálva megemelni az életszínvonalat – nyilatkozta Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Leszögezte, mindez sem a költségvetésre, sem az inflációra, sem pedig a folyó fizetési mérlegre nem gyakorol negatív hatást. Jelezte viszont egyúttal, hogy
„Az adóügyi enyhítés égetően szükséges volt mind a magánszektor, mind az alkalmazottak számára. És folytatódik, csökkenteni fogjuk az adók számát és értékét egyaránt” – jelentette ki az interjúban a nagyobbik kormánypárt elnöke. Hozzátette: Románia folytatja a beruházók bevonzását is, hogy bevételeket generáljon a költségvetés számára, és az elkövetkező két évben állami vállalatok részvényeit próbálja értékesíteni a bukaresti tőzsdén.
Közölte, az ország gazdasági növekedése idén 5,5 százalékos lesz annak ellenére is, hogy az első negyedév 4 százalékos gyarapodása elmaradt a várttól. Elutasította egyúttal azokat a félelmeket, amelyek szerint a tervezett intézkedéseknek negatív hatásuk lenne az inflációra és a folyó fizetési mérlegre.
Dragnea az interjúban beszélt arról is, hogy
Ugyanakkor a szociálliberális kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 16 százalékról 2020-ra 10 százalékra csökkenti az egymillió eurósnál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatok nyereségadóját. Eközben 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna.
Az Európai Bizottság azonban továbbra sem nézi jó szemmel a történéseket, szerdán Magyarországot és Romániát egyaránt figyelmeztette, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát. A bizottság Románia esetében azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan.

Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
Sztrádaépítést sürget Johannis
Az autópálya-építések csigalassúságát hányta a mindenkori kormányok szemére Klaus Johannis államfő csütörtökön, a pitești-i Dacia-gyárban. Leszögezte, összefüggő tervre van szükség az infrastruktúra-fejlesztés terén, azt pedig rövidebb idő alatt kell gyakorlatba ültetni, nem évtizedek alatt, ahogyan előrevetíti az eddigi tempó. Az államfő úgy vélekedett, a mindenkori kormányprogramokban csak nyilatkozatok szintjén létezik az infrastruktúra.
„A polgárok tiltakozó akciókat szerveznek, hogy ráirányítsák a figyelmet az akut problémákra. A színes térképeken és szép terveken túl az emberek az eredményeket nézik, és az elmúlt másfél év leforgása alatt átadott 15 kilométer autópálya nevetségesen kevés” – fogalmazott Johannis. Megjegyezte, ha annyi autópálya lenne az országban, amennyit a politikusok megígértek, Kínával vetekedhetnénk, ám a valóságban súlyos a helyzet a közutakon és a vasúton egyaránt.
A Bolojan-kormány által nyilvánosságra hozott dokumentum először tárja fel a román állam tulajdonában levő vállalatok igazgatóinak és igazgatótanácsai tagjainak hatalmas fizetését – irányította rá a figyelmet az Antena 3 CNN hírtelevízió.
A romániai munkaerőpiacon a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők keresnek állást leggyakrabban, eközben az autószerelők és vízvezeték-szerelők iránt a legnagyobb a kereslet.
Gyengült pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 0,12 banival (0,02 százalékkal) 5,0835 lejre nőtt a szerdai 5,0823 lejről.
A francia Carrefour romániai üzleteinek eladására készül – adta hírül pénteken a francia sajtóra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtanak be a munkaadók.
Kolozs megye túlnőtt az európai uniós átlagon az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP tekintetében: az Erdély fővárosa, Kolozsvár és agglomerációja által repített régió például Madrid és Barcelona előtt jár.
A belföldi termelésnél harmadával magasabb fogyasztás, a tárolókapacitások feltöltésének sürgető igénye és a Moldovai Köztársaságból érkező kereslet miatt Románia az elmúlt nyolc hónapban először importált gázt Magyarországról.
Megkezdődött az Erdélyt Moldvával és a Moldovai Köztársasággal összekötő elektromos távvezeték építése – adta hírül a Cursdeguvernare.ro a Transelectrica közleménye alapján.
szóljon hozzá!