
Liviu Dragnea szerint 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna
Fotó: PSD
2020-ig még biztos folytatódnak az adócsökkentések, valamint a nyugdíj- és fizetésemelések, igaz, nem kizárt, hogy a szociálliberális kormány azzal nyer több pénzt a költségvetés számára, hogy opcionálissá teszi a kötelező magánnyugdíjakat.
2018. május 24., 22:262018. május 24., 22:26
2018. május 24., 22:272018. május 24., 22:27
Románia kormánya 2020-ig fenntartja adó- és illetékcsökkentési politikáját, amivel párhuzamosan növeli a minimálbért és a nyugdíjakat, így próbálva megemelni az életszínvonalat – nyilatkozta Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Leszögezte, mindez sem a költségvetésre, sem az inflációra, sem pedig a folyó fizetési mérlegre nem gyakorol negatív hatást. Jelezte viszont egyúttal, hogy
„Az adóügyi enyhítés égetően szükséges volt mind a magánszektor, mind az alkalmazottak számára. És folytatódik, csökkenteni fogjuk az adók számát és értékét egyaránt” – jelentette ki az interjúban a nagyobbik kormánypárt elnöke. Hozzátette: Románia folytatja a beruházók bevonzását is, hogy bevételeket generáljon a költségvetés számára, és az elkövetkező két évben állami vállalatok részvényeit próbálja értékesíteni a bukaresti tőzsdén.
Közölte, az ország gazdasági növekedése idén 5,5 százalékos lesz annak ellenére is, hogy az első negyedév 4 százalékos gyarapodása elmaradt a várttól. Elutasította egyúttal azokat a félelmeket, amelyek szerint a tervezett intézkedéseknek negatív hatásuk lenne az inflációra és a folyó fizetési mérlegre.
Dragnea az interjúban beszélt arról is, hogy
Ugyanakkor a szociálliberális kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 16 százalékról 2020-ra 10 százalékra csökkenti az egymillió eurósnál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatok nyereségadóját. Eközben 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna.
Az Európai Bizottság azonban továbbra sem nézi jó szemmel a történéseket, szerdán Magyarországot és Romániát egyaránt figyelmeztette, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát. A bizottság Románia esetében azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan.

Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
Sztrádaépítést sürget Johannis
Az autópálya-építések csigalassúságát hányta a mindenkori kormányok szemére Klaus Johannis államfő csütörtökön, a pitești-i Dacia-gyárban. Leszögezte, összefüggő tervre van szükség az infrastruktúra-fejlesztés terén, azt pedig rövidebb idő alatt kell gyakorlatba ültetni, nem évtizedek alatt, ahogyan előrevetíti az eddigi tempó. Az államfő úgy vélekedett, a mindenkori kormányprogramokban csak nyilatkozatok szintjén létezik az infrastruktúra.
„A polgárok tiltakozó akciókat szerveznek, hogy ráirányítsák a figyelmet az akut problémákra. A színes térképeken és szép terveken túl az emberek az eredményeket nézik, és az elmúlt másfél év leforgása alatt átadott 15 kilométer autópálya nevetségesen kevés” – fogalmazott Johannis. Megjegyezte, ha annyi autópálya lenne az országban, amennyit a politikusok megígértek, Kínával vetekedhetnénk, ám a valóságban súlyos a helyzet a közutakon és a vasúton egyaránt.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!