Pierre Moscovici
Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
2018. május 23., 22:122018. május 23., 22:12
2018. május 23., 22:432018. május 23., 22:43
Az Európai Bizottság minden tavasszal teszi közzé európai szemeszternek nevezett vizsgálatának az eredményét, amely a tagállamoknak korábban megfogalmazott ajánlások teljesítését értékeli. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a vizsgálat ismertetésekor közölte,
A bizottság Románia esetében az Agerpres szerint azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan. A tanács 2017. júliusi ajánlásának értelmében a GDP 0,5%-át kitevő strukturális javulásra lenne szükség, ám a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése, valamint az Eurostat által jóváhagyott 2017-es adatok szerint, ettől mind Románia mind Magyarország jelentősen eltért.
2017. június 16-án a tanács megállapította, hogy 2016-ban Romániában jelentős eltérés volt a középtávú költségvetési hiánycélhoz vezető kiigazítási pályától. Utólag, 2017. december 5-én a bizottság úgy döntött, hogy Románia nem hozott hatékony intézkedéseket, hogy teljesítse a 2017-re vonatkozó ajánlásokat. A költségvetés strukturális egyenlege a 2016-os 2,1%-ról 2017-ben 3,3%-ra romlott, ami jelentős eltérést jelent az elvárásoktól.
amelyben megfogalmazza minden állam gazdaságpolitika irányelveit a következő 12-18 hónapra.
A magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot 2018 elejétől a bruttó bér 5,1%-ról 3,75 %-ra csökkentették, noha a törvény szerint a járulékot 6%-ra kellett volna emelni.
Kedden is teljes bizonytalanság övezte a nyugdíjrendszer jövőjét. Míg a kormánypárti politikusok igyekeztek nyugtatni a kedélyeket, addig továbbra is elérhető volt az egyik minisztérium honlapján a második pillérhez való hozzájárulás felfüggesztését előíró jogszabálytervezet.
Amikor megjelenik Romániában az Európai Bizottság jelentése, olyan, „mintha Isten a földre szállt volna” – nyilatkozta szerdán az Agerpres szerint a szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu.
„Nagyon kíváncsi vagyok, megkérdezném önöket, de tudom, hogy nem tudnak választ adni, hogy ezeknek az éves jelentéseknek milyen hatása van más országokban? Romániában, amikor megjelenik az EB jelentése, olyan, mintha Isten a földre szállt volna, és olyan helyzet elé állít minket, halandókat, amelyből nincs más kiút, csak amit Isten mutat számunkra. Megfigyeltem, más szakterületeken, és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusra (MCV) gondolok, amely több mint 10 éve működik Romániában – célja az igazságügy megerősítése a négy meghatározott pillér alapján, amelyeken aztán változtattak –,
Természetesen a hírszerző szolgálatokkal kötött titkos protokollumokra gondolok, amelyeket a legfelsőbb bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kötött. Egyetlen MCV-jelentésben sem láttam, hogy foglalkoznának ezekkel annak ellenére, hogy én is, mások is felhívták figyelmüket az igazságügyi visszaélésekkel kapcsolatban" - magyarázta Tăriceanu a parlamentben.
A szenátus elnökét arról faggatták, mi a véleménye az Európai Bizottság szerdai figyelmeztetéséről, amely szerint Romániában jelentős eltérés tapasztalható a középtávú költségvetési hiánycélhoz (MTO) vezető kiigazítási pályától és az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatban is ajánlásokat fogalmaztak meg.
Tăriceanu hozzátette, szerinte a kormány és a társadalom is képes megoldani saját problémáit, „anélkül, hogy szükség lenne irányításra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!