Pierre Moscovici
Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
2018. május 23., 22:122018. május 23., 22:12
2018. május 23., 22:432018. május 23., 22:43
Az Európai Bizottság minden tavasszal teszi közzé európai szemeszternek nevezett vizsgálatának az eredményét, amely a tagállamoknak korábban megfogalmazott ajánlások teljesítését értékeli. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a vizsgálat ismertetésekor közölte,
A bizottság Románia esetében az Agerpres szerint azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan. A tanács 2017. júliusi ajánlásának értelmében a GDP 0,5%-át kitevő strukturális javulásra lenne szükség, ám a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése, valamint az Eurostat által jóváhagyott 2017-es adatok szerint, ettől mind Románia mind Magyarország jelentősen eltért.
2017. június 16-án a tanács megállapította, hogy 2016-ban Romániában jelentős eltérés volt a középtávú költségvetési hiánycélhoz vezető kiigazítási pályától. Utólag, 2017. december 5-én a bizottság úgy döntött, hogy Románia nem hozott hatékony intézkedéseket, hogy teljesítse a 2017-re vonatkozó ajánlásokat. A költségvetés strukturális egyenlege a 2016-os 2,1%-ról 2017-ben 3,3%-ra romlott, ami jelentős eltérést jelent az elvárásoktól.
amelyben megfogalmazza minden állam gazdaságpolitika irányelveit a következő 12-18 hónapra.
A magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot 2018 elejétől a bruttó bér 5,1%-ról 3,75 %-ra csökkentették, noha a törvény szerint a járulékot 6%-ra kellett volna emelni.
Kedden is teljes bizonytalanság övezte a nyugdíjrendszer jövőjét. Míg a kormánypárti politikusok igyekeztek nyugtatni a kedélyeket, addig továbbra is elérhető volt az egyik minisztérium honlapján a második pillérhez való hozzájárulás felfüggesztését előíró jogszabálytervezet.
Amikor megjelenik Romániában az Európai Bizottság jelentése, olyan, „mintha Isten a földre szállt volna” – nyilatkozta szerdán az Agerpres szerint a szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu.
„Nagyon kíváncsi vagyok, megkérdezném önöket, de tudom, hogy nem tudnak választ adni, hogy ezeknek az éves jelentéseknek milyen hatása van más országokban? Romániában, amikor megjelenik az EB jelentése, olyan, mintha Isten a földre szállt volna, és olyan helyzet elé állít minket, halandókat, amelyből nincs más kiút, csak amit Isten mutat számunkra. Megfigyeltem, más szakterületeken, és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusra (MCV) gondolok, amely több mint 10 éve működik Romániában – célja az igazságügy megerősítése a négy meghatározott pillér alapján, amelyeken aztán változtattak –,
Természetesen a hírszerző szolgálatokkal kötött titkos protokollumokra gondolok, amelyeket a legfelsőbb bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kötött. Egyetlen MCV-jelentésben sem láttam, hogy foglalkoznának ezekkel annak ellenére, hogy én is, mások is felhívták figyelmüket az igazságügyi visszaélésekkel kapcsolatban" - magyarázta Tăriceanu a parlamentben.
A szenátus elnökét arról faggatták, mi a véleménye az Európai Bizottság szerdai figyelmeztetéséről, amely szerint Romániában jelentős eltérés tapasztalható a középtávú költségvetési hiánycélhoz (MTO) vezető kiigazítási pályától és az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatban is ajánlásokat fogalmaztak meg.
Tăriceanu hozzátette, szerinte a kormány és a társadalom is képes megoldani saját problémáit, „anélkül, hogy szükség lenne irányításra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyugdíjak befagyasztásának feloldásáról szóló megbeszélések jelenleg „elhamarkodottak” lennének, bármilyen emelést „fenntartható módon”, a hosszú távú költségvetési fejlesztések alapján kell végrehajtani – jelentette ki Alexandru Nazar.
Romániában 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértékű gázt termeltek, 0,9 százalékkal kevesebbet az előző évinél, miközben az import 75 százalékkal nőtt, közelítve a 3,2 millió tonnát.
Az amerikai elnök új, 10 százalékos globális vámról szóló rendeletet írt alá pénteken, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az átfogó úgynevezett viszonossági vámtarifákat.
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
2026 végéig biztosítják az energiautalványokat a rászorulóknak – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A fotovoltaikus Zöld ház program akkumulátoros Zöld ház programmá alakítása az egyik lehetséges forgatókönyv – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter csütörtökön a kormányülés végén.
A tavalyi negyedik negyedévben 28 400 betöltetlen állás volt Romániában, 3300-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 5900-zal kevesebb, mint 2024 utolsó három hónapjában.
Székelyföld-stand is várja a látogatókat a péntektől vasárnapig Budapesten zajló 48. Utazás Kiállításon, melyen a három székelyföldi megye közösen mutatkozik be – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!