Liviu Dragnea szerint 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna
Fotó: PSD
2020-ig még biztos folytatódnak az adócsökkentések, valamint a nyugdíj- és fizetésemelések, igaz, nem kizárt, hogy a szociálliberális kormány azzal nyer több pénzt a költségvetés számára, hogy opcionálissá teszi a kötelező magánnyugdíjakat.
2018. május 24., 22:262018. május 24., 22:26
2018. május 24., 22:272018. május 24., 22:27
Románia kormánya 2020-ig fenntartja adó- és illetékcsökkentési politikáját, amivel párhuzamosan növeli a minimálbért és a nyugdíjakat, így próbálva megemelni az életszínvonalat – nyilatkozta Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Leszögezte, mindez sem a költségvetésre, sem az inflációra, sem pedig a folyó fizetési mérlegre nem gyakorol negatív hatást. Jelezte viszont egyúttal, hogy
„Az adóügyi enyhítés égetően szükséges volt mind a magánszektor, mind az alkalmazottak számára. És folytatódik, csökkenteni fogjuk az adók számát és értékét egyaránt” – jelentette ki az interjúban a nagyobbik kormánypárt elnöke. Hozzátette: Románia folytatja a beruházók bevonzását is, hogy bevételeket generáljon a költségvetés számára, és az elkövetkező két évben állami vállalatok részvényeit próbálja értékesíteni a bukaresti tőzsdén.
Közölte, az ország gazdasági növekedése idén 5,5 százalékos lesz annak ellenére is, hogy az első negyedév 4 százalékos gyarapodása elmaradt a várttól. Elutasította egyúttal azokat a félelmeket, amelyek szerint a tervezett intézkedéseknek negatív hatásuk lenne az inflációra és a folyó fizetési mérlegre.
Dragnea az interjúban beszélt arról is, hogy
Ugyanakkor a szociálliberális kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 16 százalékról 2020-ra 10 százalékra csökkenti az egymillió eurósnál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatok nyereségadóját. Eközben 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna.
Az Európai Bizottság azonban továbbra sem nézi jó szemmel a történéseket, szerdán Magyarországot és Romániát egyaránt figyelmeztette, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát. A bizottság Románia esetében azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan.
Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
Sztrádaépítést sürget Johannis
Az autópálya-építések csigalassúságát hányta a mindenkori kormányok szemére Klaus Johannis államfő csütörtökön, a pitești-i Dacia-gyárban. Leszögezte, összefüggő tervre van szükség az infrastruktúra-fejlesztés terén, azt pedig rövidebb idő alatt kell gyakorlatba ültetni, nem évtizedek alatt, ahogyan előrevetíti az eddigi tempó. Az államfő úgy vélekedett, a mindenkori kormányprogramokban csak nyilatkozatok szintjén létezik az infrastruktúra.
„A polgárok tiltakozó akciókat szerveznek, hogy ráirányítsák a figyelmet az akut problémákra. A színes térképeken és szép terveken túl az emberek az eredményeket nézik, és az elmúlt másfél év leforgása alatt átadott 15 kilométer autópálya nevetségesen kevés” – fogalmazott Johannis. Megjegyezte, ha annyi autópálya lenne az országban, amennyit a politikusok megígértek, Kínával vetekedhetnénk, ám a valóságban súlyos a helyzet a közutakon és a vasúton egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!