
Liviu Dragnea szerint 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna
Fotó: PSD
2020-ig még biztos folytatódnak az adócsökkentések, valamint a nyugdíj- és fizetésemelések, igaz, nem kizárt, hogy a szociálliberális kormány azzal nyer több pénzt a költségvetés számára, hogy opcionálissá teszi a kötelező magánnyugdíjakat.
2018. május 24., 22:262018. május 24., 22:26
2018. május 24., 22:272018. május 24., 22:27
Románia kormánya 2020-ig fenntartja adó- és illetékcsökkentési politikáját, amivel párhuzamosan növeli a minimálbért és a nyugdíjakat, így próbálva megemelni az életszínvonalat – nyilatkozta Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Leszögezte, mindez sem a költségvetésre, sem az inflációra, sem pedig a folyó fizetési mérlegre nem gyakorol negatív hatást. Jelezte viszont egyúttal, hogy
„Az adóügyi enyhítés égetően szükséges volt mind a magánszektor, mind az alkalmazottak számára. És folytatódik, csökkenteni fogjuk az adók számát és értékét egyaránt” – jelentette ki az interjúban a nagyobbik kormánypárt elnöke. Hozzátette: Románia folytatja a beruházók bevonzását is, hogy bevételeket generáljon a költségvetés számára, és az elkövetkező két évben állami vállalatok részvényeit próbálja értékesíteni a bukaresti tőzsdén.
Közölte, az ország gazdasági növekedése idén 5,5 százalékos lesz annak ellenére is, hogy az első negyedév 4 százalékos gyarapodása elmaradt a várttól. Elutasította egyúttal azokat a félelmeket, amelyek szerint a tervezett intézkedéseknek negatív hatásuk lenne az inflációra és a folyó fizetési mérlegre.
Dragnea az interjúban beszélt arról is, hogy
Ugyanakkor a szociálliberális kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 16 százalékról 2020-ra 10 százalékra csökkenti az egymillió eurósnál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatok nyereségadóját. Eközben 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna.
Az Európai Bizottság azonban továbbra sem nézi jó szemmel a történéseket, szerdán Magyarországot és Romániát egyaránt figyelmeztette, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát. A bizottság Románia esetében azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan.

Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
Sztrádaépítést sürget Johannis
Az autópálya-építések csigalassúságát hányta a mindenkori kormányok szemére Klaus Johannis államfő csütörtökön, a pitești-i Dacia-gyárban. Leszögezte, összefüggő tervre van szükség az infrastruktúra-fejlesztés terén, azt pedig rövidebb idő alatt kell gyakorlatba ültetni, nem évtizedek alatt, ahogyan előrevetíti az eddigi tempó. Az államfő úgy vélekedett, a mindenkori kormányprogramokban csak nyilatkozatok szintjén létezik az infrastruktúra.
„A polgárok tiltakozó akciókat szerveznek, hogy ráirányítsák a figyelmet az akut problémákra. A színes térképeken és szép terveken túl az emberek az eredményeket nézik, és az elmúlt másfél év leforgása alatt átadott 15 kilométer autópálya nevetségesen kevés” – fogalmazott Johannis. Megjegyezte, ha annyi autópálya lenne az országban, amennyit a politikusok megígértek, Kínával vetekedhetnénk, ám a valóságban súlyos a helyzet a közutakon és a vasúton egyaránt.
A nyugdíjak befagyasztásának feloldásáról szóló megbeszélések jelenleg „elhamarkodottak” lennének, bármilyen emelést „fenntartható módon”, a hosszú távú költségvetési fejlesztések alapján kell végrehajtani – jelentette ki Alexandru Nazar.
Romániában 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértékű gázt termeltek, 0,9 százalékkal kevesebbet az előző évinél, miközben az import 75 százalékkal nőtt, közelítve a 3,2 millió tonnát.
Az amerikai elnök új, 10 százalékos globális vámról szóló rendeletet írt alá pénteken, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az átfogó úgynevezett viszonossági vámtarifákat.
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
2026 végéig biztosítják az energiautalványokat a rászorulóknak – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A fotovoltaikus Zöld ház program akkumulátoros Zöld ház programmá alakítása az egyik lehetséges forgatókönyv – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter csütörtökön a kormányülés végén.
A tavalyi negyedik negyedévben 28 400 betöltetlen állás volt Romániában, 3300-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 5900-zal kevesebb, mint 2024 utolsó három hónapjában.
Székelyföld-stand is várja a látogatókat a péntektől vasárnapig Budapesten zajló 48. Utazás Kiállításon, melyen a három székelyföldi megye közösen mutatkozik be – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!