
Haszonnal kecsegtetnek, de ki tudja, mit hoz a jövő. A gyerek életkorán is múlik, hogy megéri-e befektetni a román babakötvénybe
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem népszerű a romániai lakosság körében az úgynevezett babakötvény, a két éve útjára indított gROwth – Junior Centenar iránt alig mutatkozik érdeklődés. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a program „több sebből vérzik”. Elmondása szerint a program rövid távon biztonságos, és a hozamok is tisztességesek; hosszú távon viszont már sok a bizonytalanság és az ismeretlen tényező.
2021. december 07., 08:202021. december 07., 08:20
Decemberben még el lehet helyezni 1200 lejt az Államkincstárnál nyitott számlán a kormány által két évvel ezelőtt indított előtakarékossági program keretén belül, hogy az állam erre az évre hozzátegye a 600 lejt. Mint ismeretes,
A befizetett pénzre 3 százalékos a kamat, amit az évi 600 lejes állami bónuszra már nem számolnak.
Ha minden naptári év végén a befizetett összeg kevesebb mint 1200 lej, úgy a számla tulajdonosa abban az évben nem kapja meg az állami támogatást, de a számla egyenlegére jár a kamat. Az egy év leforgása alatt letétbe helyezett összeg nem haladhatja meg a 100 ezer eurót, de bármekkora az összeg 1200 lejen felül, az állami támogatás értéke 600 lej. A kamat és a támogatás adómentes, nem képezheti kényszervégrehajtás tárgyát.
A pénzügyminisztérium idei legutolsó kimutatása szerint a romániai gyerekek mindössze 1,5 százalékának a nevére helyeztek el pénzt az állam által nyitott megtakarítási számlán. Ebből 0,6 százalék állami gondozott, akiknek a nevére a Munkaügyi és Szociális Minisztérium utalja a pénzt, tehát elenyésző azon családok száma, amelyek ezen a számlán gyűjtik a pénzt a gyerekeiknek. Elemzők szerint
Ugyanakkor ha a szülők már a gyerek születésétől befizetik az összegeket, nehéz a különböző tényezőket figyelembe véve megbecsülni, hogy 18 év alatt mekkora hozamot generál. A Finzoom.ro szerint idén 4725 tizennyolc évet betöltött fiatal vette fel a pénzt a kincstári számláról, számukra az állam összesen 5,6 millió lejt fizetett ki bónuszként és kamatként.
A megtakarítási számlára a pénzt az Államkincstár RO17 TREZ 7014 6010 1XXX XXXX számlájára lehet letenni, utalással, postai pénzküldeménnyel vagy személyesen, készpénzben – magyarázta a teendőket a Krónika megkeresésére Mátis István, az Országos Adóhatóság (ANAF) Kovászna megyei kirendeltségének igazgatóhelyettese. A fizetési dokumentumokban kedvezményezettként a gyerek nevét és személyi számát kell kötelező módon feltüntetni.
A szakember kérésünkre egy számítást is végzett, amely szerint
Ha addig a szülei minden évben befizetnek a számlára 1200 lejt, az első évben betett összegre a kamat 18-szor 3 százalék, plusz a 600 lej támogatás, a második évben a kamat 17-szer, plusz a 600 lej, és így tovább 18 éven keresztül. Ezzel a számítással évi 1200 lejes befizetéssel 2039-ig 39 742 lej gyűl össze, ami a befektetett pénzre évi átlag 6,1 százalékos hozamot eredményez.
Érdemes számolgatni. Szakemberek szerint a nagyobb gyerekek esetében már jó hozamot produkála gROwth – Junior Centenar nevű állami program
Fotó: 123RF
A megtakarításnak mindig van értelme, de a Junior Centenar program rövid távon biztonságos, és a hozamok is tisztességesek; hosszú távon viszont már sok a bizonytalanság és az ismeretlen tényező – szögezte le megkeresésünkre Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa. Mint részletezte,
„A program másik előnye, hogy a hozam adómentes. Még két-három év alatt is meg lehet annyi pénzt takarítani, hogy a gyerek iskola utáni első évének költségeit fedezze” – mutatott rá a képviselő, aki szerint hosszú távon, 18 év alatt már több a bizonytalanság, így érthető, hogy a bizalmatlanság is nagyobb, és kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.

Számos kérdést felvet a Krónikának nyilatkozó szakember szerint a Junior Centenarnak elnevezett babakötvényprogram, amely ugyanakkor nemhogy csökkentené, hanem tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot.
Miklós Zoltán ugyanakkor a program több hibájára is rámutatott. Mint magyarázta, bár az eredeti elképzelés szerint minden gyerek nevére folyószámlát nyitottak volna az államkincstárban, ez a gyakorlatban nem történt meg, és egy közös számlára kell befizetni az összegeket.
Az sem bizalomkeltő, hogy az állam mindent – kamatot és támogatást – a program végén fizet ki, ezeket az összegeket nem utalják minden évben.
– fejtette ki a szakember. Idén októberben például 7,9 százalékos volt az infláció, ami nemcsak a 3 százalékos kamatot vitte el, hanem a támogatás egy részét is. „A másik hátrány, hogy a pénzt nem lehet kivenni, ha a család megszorul, még akkor sem, ha lemondanak a 600 lejes állami támogatásról. Ilyen körülmények között, hogy nincs saját folyószámlád, az infláció ellen nem tudsz védekezni, a pénzedet nem veheted vissza, amikor akarod, nem is csoda, hogy nem népszerű ez a program” – összegezte Miklós Zoltán.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!