HIRDETÉS

Felemás fogadtatásban részesült a román babakötvény – a leginkább rászorulók nem élhetnek a megtakarítási számla előnyeivel

Bálint Eszter 2019. január 12., 09:39
HIRDETÉS

Számos kérdést felvet a Krónikának nyilatkozó szakember szerint a Junior Centenarnak elnevezett babakötvényprogram, amely ugyanakkor nemhogy csökkentené, hanem tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot. A megkérdezett szülők között van olyan, aki nem kér az állami támogatásból, és olyannal is találkoztunk, aki kész belevágni.

A gyerek felnőttkori boldogulásában segíthet a babakötvény

Sem a lakosság, sem a szakemberek körében nem aratott osztatlan sikert a Junior Centenarnak elnevezett román babakötvényprogram, amely ugyanakkor számos olyan kérdést vet fel, amelyre nem ad választ a tavalyi év végén elfogadott, idéntől hatályba léptetett törvény, és egyelőre a kormány sem pontosított. Sokan azt róják fel, hogy derült égből, minden előkészület nélkül érkezett a bejelentés, miszerint az állam automatikusan, kérés nélkül megtakarítási számlát nyit az államkincstár fiókjaiban valamennyi 18 évesnél fiatalabb román állampolgár számára, és évi minimum 1200 lejes letét esetén további 600 lejes prémiummal járul hozzá. Mások szerint a fő gondot az okozza, hogy az intézkedés tovább mélyíti a társadalmi szakadékot, hiszen épp a mélyszegénységben és létminimum alatt élők azok, akik a leginkább állami támogatásra szorulnának,

a program haszonélvezői közül viszont ők kiesnek, hiszen nincs annyi pénzük, hogy minden gyerekük után félretegyenek 100 lejt.

HIRDETÉS

Eközben a gazdagabbakat pluszpénzhez juttatja az állam.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által éppen csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a lakossági kiadások legnagyobb hányada a fogyasztáshoz kapcsolódik. A tavalyi év harmadik negyedében a legnagyobb tételt az élelmiszerek, a nem élelmiszer jellegű termékek, a szolgáltatások, hozzájárulások, adók és illetékek, valamint a háztartás termeléséhez szükséges termékek, szolgáltatások tették ki. Beruházásra, telek- vagy lakásvásárlásra, -építésre, részvényekre stb. a korábbiakhoz hasonlóan elenyésző összeg jutott, a háztartások kiadásainak alig 0,6 százalékát fordították hasonló célra.

Jól jön a gondoskodás
Összességében az a tény, hogy az állam gondoskodni próbál a 18 évesnél fiatalabbak életkezdéséről, és ez az intézkedés a családtámogatási rendszer részét képezheti, teljesen rendjén van, hiszen tudjuk, hogy a baba születése rendkívüli (anyagi és egyéb) terhet jelent a gyermeket vállalók számára. Ennek tükrében számos érv is alátámasztja az ilyen, vagy ehhez hasonló támogatások létjogosultságát”

– értékelt a Krónika megkeresésére Gál Katalin szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa.

Mint rámutatott, a társadalmi hasznosság dimenziója arra vonatkozik, hogy a felnövekvő, majdani munkavállalók nevelési költségeiből ezekkel a támogatásokkal az állam átvállalhat valamennyit a terhekből. A népesedéspolitikai érv pedig azt jelenti, az állam számára fontos, hogy minél több, viszonylagos jólétben nevelkedett gyermek (majd felnőtt) legyen a társadalomban. Tehát tulajdonképpen a gyermekvállalási kedvet is igyekeznek serkenteni. A támogatások szociálpolitikai dimenziója a gyermekes családok elszegényedési kockázatára vonatkozik – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint nyilván ennek a kockázatnak a csökkentése is fontos szempont a támogatások „kitalálásában”.

Kérdések sora merül fel

„Természetesen ezeknek a támogatásoknak a sikeressége sok tényezőn múlik: milyen mértékben megalapozott a politikai döntés, azaz van-e valamilyen empirikus tartalom mögötte, megvizsgálták-e a szakértők az érintettek körét, felmérték-e, hogy milyen hatásokkal jár majd ez az intézkedés? Engem személyesen leginkább az a kérdés foglalkoztat, hogy közép- és hosszú távon enyhíti vagy mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket” – sorolta a felmerülő kérdéseket Gál Katalin. Szerinte azt is fontos megnézni, hogy hosszú távon milyen hatásokkal jár majd a 18. életévét be nem töltött gyermekekre, illetve szüleikre vagy nevelőikre, „mely célcsoportról tudjuk ugyebár, hogy nem egy homogén embertömeg, hanem nagyon is heterogén: jövedelem, egyéb anyagi javak, iskolázottság, pénzügyi fegyelem, általában megtakarításokkal szembeni attitűdök tekintetében”.

Annak kedvez, akinek van pénze

Kérdésünkre ugyanakkor leszögezte, ezzel a lehetőséggel vélhetően azok fognak élni, akik rendelkeznek gyermekenként 1200 lej befektetni való készpénzzel – valószínűleg az átlagos romániai életszínvonal alatt vagy a mélyszegénységben élő gyermekek és szüleik számára nem ez lesz a kitörési pont a társadalmi kirekesztettség állapotából. Hiszen ez a beruházás havi 100 lej letétet jelent, az összeg pedig megsokszorozódik a gyermekek számával. Jogosnak nevezte azoknak az elégedetlenségét is egyúttal, akik azt róják fel, hogy

az állam az 1200 lejes letét után 3 százalékos kamatot fizet, ami valahol az előrevetített inflációs ráta körül mozog, ám a pénzhígulás üteme 2018. harmadik negyedévében 5 százalékos volt

a Román Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint.

Üzenet nélkül nehéz célt érni

A babakötvényprogram egyik fő pozitívuma lehet viszont, hogy gyarapítja a romániai befektetési kultúrát, amiről tudjuk, hogy az egyik legsilányabb európai viszonylatban. Kérdésünkre Gál Katalin leszögezte, a befektetési és általában a pénzügyi kultúra javítását a családban, óvodában, iskolában kellene kezdeni – persze ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy különféle eszközökkel a befektetők, vagy maga az állam is igyekszik javítani a siralmas statisztikákon. „Egyelőre azonban, a sürgősségi rendeleten és néhány újságcikken kívül nem láttam egyetlen kommunikációs vagy PR-anyagot sem erre vonatkozóan” – hívta fel a figyelmet arra, hogy

a jelenlegi kommunikációval nehezen lehet megszólítani a tömegeket.

„El tudnék képzelni egy frappáns üzenetet, ami arra sarkallja a szülőket, hogy az úgynevezett gyerekpénzt befektessék ebbe a programba – de ugye az 84 lej, még ahhoz is kell hozni otthonról. Így azokban a családokban, ahol a gyerekpénz a megélhetés szerves részét képezi, nem nagyon hinném, hogy célba ér az üzenet. Azokban a családokban, ahol a létfenntartás nem a gyerekek után kapott havi 84 lejtől függ, elképzelhető, hogy működőképes lesz” – összegzett a szociológus.

De hol a garancia?

Arra a kérdésünkre, hogy anyaként tervezi-e gyarapítani a fia nevére az állam által megnyitott számlát, elmondta, első hallásra nagyon jó ötletnek találta, de időközben felmerült néhány kérdés, ami még válaszra vár.

„Az ilyen típusú programok nagy előnye, hogy általában állami garanciával járnak – ez megkötésekkel ugyan, de biztonságot jelenthet, ugyanakkor a bizonytalansági faktorral is számolnunk kell. Elolvastam a rendeletet, és bizony elég szűkszavú, várom azt a közös miniszteri rendeletet, amely majd tisztázza a kifizetések módját, a kamatszámítás mechanizmusait, a gyerekek és a szülők jogait stb. Számomra bizonytalansági vagy kockázati tényező, hogy a jogszabály bármikor megváltoztatható, a mindenkori kormányok szíve joga ezzel élni” – sorolta aggályait Gál Katalin. Szerinte ugyanakkor 

az is kérdést vet fel, hogy a letéthez való hozzáférés korlátozott, továbbá „az is érdekes, hogy a gyerekünk nevére számlát nyit az állam, de semmilyen értesítést nem kaptunk vagy kapunk erre vonatkozóan”.

„Mindenképpen számolnunk kell, hogy a rendelkezésre álló befektetési lehetőségek közül melyik a legelőnyösebb számunkra: életbiztosítás, banki letét vagy ez a program – a konkrét számítások alapján fogunk dönteni” – összegzett.

Igenek és nemek

Egyértelműen elutasítja a román állam által felkínált lehetőséget Kovács Boglárka szászfenesi anya. Mint kérdésünkre leszögezte, szerinte ez az intézkedés burkolt pénzforrást biztosít a kormánynak, így nem akar élni vele. „Nem tudom, mennyire fenntartható hosszú távon: valószínű, hogy nincs hozzá semmiféle terv, ami előrejelezné a fenntarthatóságát” – fogalmazott az édesanya. A szülő emellett kizáró jellegűnek nevezte a kezdeményezést, ugyanis szerinte az a réteg, amely számára jelentős segítség lenne az évi 600 lejes állami kiegészítés, nem engedheti meg magának, hogy havonta legkevesebb 100 lejt félretegyen.

Egy kolozsvári házaspár ugyanakkor már eldöntötte, hogy él a kormány nyújtotta lehetőséggel, és mindkét gyermeke számára befizeti a fejenként 1200 lejes hozzájárulást. „Én eleinte bizonytalan voltam, hogy vágjunk-e bele, de a feleségem meggyőzött, hiszen máshonnan nem számíthatnánk ekkora hozamra. Nagyobbik fiunk 13, a kisebbik hétéves, mire nagykorúak lesznek, jól fog az államkincstárnál felgyűlő összeg, még ha nem is beszélhetünk jelentős megtakarításról” – nyilatkozta lapunknak a családfő.

Babakötvény román módra

Az állami kincstárnál minden 18 évesnél fiatalabb román állampolgár nevére megnyitott Junior Centenar megtakarítási számlára bármikor elhelyezhet összeget lejben a tulajdonos törvényes képviselője vagy bárki más, átutalással, postai utalvánnyal vagy készpénzben valamely kincstári pénztárnál. A jogszabály értelmében a bankszámla tulajdonosai 18 éves korukig évente 600 lejt kapnak az államtól, amennyiben abban az évben legalább 1200 lejt helyeztek el a számlán.

Ha a letétbe helyezett összeg nem éri el az 1200 lejt, az állami prémium elmarad,

de a számlán lévő összeg kamatozik. Az évi kamat 3 százalékos. Az értelmezések szerint ugyanakkor csak az 1200 lejes letét után jár a kamat, a 600 lejes támogatást az állam akkor folyósítja, amikor a gyerek betöltötte a 18. életévét, és csak azok után az évek után, amelyekben megvolt az 1200 lejes minimum.

Az erre a számlára elhelyezett összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a 100 ezer eurót. A tulajdonos nagykorúságának elérése előtt csak abban az esetben vehető ki összeg, amennyiben ezt a kiskorú súlyos betegségének kezelésére kell fordítani.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS