Nem népszerű az üdülési csekk a versenyszférában, pedig előnyökkel jár, ha a munkáltató támogatja alkalmazottja nyaralását

hiszen ezek a juttatások bizonyos határig a profitadó alapjának a megállapításánál levonható költségnek számítanak, ugyanakkor olyan fizetéskiegészítést nyújthatnak az alkalmazottaknak, ami adómentes, vagy kevesebb mint egyharmados adót kell utána befizetni.

Motiváció a maradásra

Mint ismeretes, a közalkalmazottak a 2009/8-as rendelet alapján rendszeresen kapnak üdülési csekket, a magánszférában is megvan ez a lehetőség, de ezzel ritkán élnek a munkaadók, holott ma már nem csak nettó fizetés, hanem a fizetéscsomag az, amivel meg lehet tartani a cégnél egy értékes munkatársat.

A fizetéscsomag összeállítására több lehetősége van a munkaadónak, biztosíthat az alkalmazottnak laptopot, szolgálati gépkocsit, kulturális utalványokat is, de mindezek mellett a nyaralás finanszírozására is két változat közül választhat – mutatott rá az adótanácsadó. „Ezek az eszközök sokat nyomnak a latban, hogy egy alkalmazottat, aki fontos szerepet játszik a cég életében, lojalitásra ösztönözzenek.

adhat üdülési csekket és szociális költségként leírhatja, adómentesen támogathatja a kirándulás költségeinek egy részét” – magyarázta Debreczeni László.

A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy érdekes módon az adópolitika nincs összhangban az üdülési jegyek odaítélésének stratégiájával, vagyis azzal, hogy a belföldi turizmust népszerűsítik és erősítik, mert míg az üdülési jegyek csak belföldön értékesíthetők, ezekre rászámolják a 10 százalékos jövedelmi adót, közben a szociális költségként leírható támogatás a külföldi utazásokra is érvényes, és kedvezőbb, mert teljesen adómentes.

Az adótanácsadó szerint a cégvezető eldöntheti, hogy melyik változatot alkalmazza, ám mindenképpen érdemes élni valamelyik lehetőséggel.

Mennyi nyaralási támogatás adható?

A magánszférában hat minimálbér összegével megegyező üdülési jegy adható, vagyis legtöbb 15 300 lej értékben. Az adótörvénykönyv szerint ez után be kell fizetni a 10 százalékos adót, ez a közszférában is így történik, viszont a különböző illetékek befizetése alól mentesül.

Ugyanakkor az adótörvénykönyv azt is szabályozza, hogy alkalmazottanként 15 300 lejes határig ez a juttatás a profitadó alap megállapításánál levonható költségnek számít. Ezzel az eszközzel a vállalkozók hozzájárulhatnak a belföldi turizmus fellendítéséhez – irányította rá a figyelmet Debreczeni László.

A munkáltatók által választható másik lehetőség, hogy szociális költségként leírják az alkalmazott és családtagjainak nyaralási és utazási költségének egy részét, vagyis ebben az esetben nem üdülési utalványt kap, hanem a munkaadója megtéríti a nyaralás költségeinek egy részét.

Ez a támogatás teljesen adómentes, fizetésadó sem terheli, sőt a kedvezményezett külföldre is elutazhat. A cégnek ez a kiadás a fizetésalap legtöbb 5 százalékáig szociális, azaz levonható költségnek számít. „Az alkalmazottanként 6100 lej egy közepes cégnél simán belefér az éves fizetésalap 5 százalékába” – húzta alá Debreczeni László.