A magánszektorban is van lehetőség üdülési csekkek biztosítására
Fotó: Jakab Mónika
A versenyszférában kevés munkáltató biztosít üdülési csekket alkalmazottainak, holott két lehetősége is lenne erre. A Krónikának nyilatkozó adószakértő mindenkit arra biztat, hogy pótoljon bele a beosztottak nyaralásába.
2022. május 07., 14:042022. május 07., 14:04
2022. május 07., 14:082022. május 07., 14:08
Ha üdülési csekkekről beszélünk, akkor jellemzően a közszférában dolgozókra gondolunk, a közalkalmazottak kapnak ugyanis úgynevezett vakációs utalványt Romániában. Bár a magánszektornak is van lehetősége, hogy jelenleg 1400 lej értékű üdülési csekkekkel pótoljon bele alkalmazottai nyaralásába, igen kevesen élnek ezzel.
hiszen ezek a juttatások bizonyos határig a profitadó alapjának a megállapításánál levonható költségnek számítanak, ugyanakkor olyan fizetéskiegészítést nyújthatnak az alkalmazottaknak, ami adómentes, vagy kevesebb mint egyharmados adót kell utána befizetni.
Mint ismeretes, a közalkalmazottak a 2009/8-as rendelet alapján rendszeresen kapnak üdülési csekket, a magánszférában is megvan ez a lehetőség, de ezzel ritkán élnek a munkaadók, holott ma már nem csak nettó fizetés, hanem a fizetéscsomag az, amivel meg lehet tartani a cégnél egy értékes munkatársat.
A fizetéscsomag összeállítására több lehetősége van a munkaadónak, biztosíthat az alkalmazottnak laptopot, szolgálati gépkocsit, kulturális utalványokat is, de mindezek mellett a nyaralás finanszírozására is két változat közül választhat – mutatott rá az adótanácsadó. „Ezek az eszközök sokat nyomnak a latban, hogy egy alkalmazottat, aki fontos szerepet játszik a cég életében, lojalitásra ösztönözzenek.
adhat üdülési csekket és szociális költségként leírhatja, adómentesen támogathatja a kirándulás költségeinek egy részét” – magyarázta Debreczeni László.
A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy érdekes módon az adópolitika nincs összhangban az üdülési jegyek odaítélésének stratégiájával, vagyis azzal, hogy a belföldi turizmust népszerűsítik és erősítik, mert míg az üdülési jegyek csak belföldön értékesíthetők, ezekre rászámolják a 10 százalékos jövedelmi adót, közben a szociális költségként leírható támogatás a külföldi utazásokra is érvényes, és kedvezőbb, mert teljesen adómentes.
Az adótanácsadó szerint a cégvezető eldöntheti, hogy melyik változatot alkalmazza, ám mindenképpen érdemes élni valamelyik lehetőséggel.
A magánszférában hat minimálbér összegével megegyező üdülési jegy adható, vagyis legtöbb 15 300 lej értékben. Az adótörvénykönyv szerint ez után be kell fizetni a 10 százalékos adót, ez a közszférában is így történik, viszont a különböző illetékek befizetése alól mentesül.
Ugyanakkor az adótörvénykönyv azt is szabályozza, hogy alkalmazottanként 15 300 lejes határig ez a juttatás a profitadó alap megállapításánál levonható költségnek számít. Ezzel az eszközzel a vállalkozók hozzájárulhatnak a belföldi turizmus fellendítéséhez – irányította rá a figyelmet Debreczeni László.
A munkáltatók által választható másik lehetőség, hogy szociális költségként leírják az alkalmazott és családtagjainak nyaralási és utazási költségének egy részét, vagyis ebben az esetben nem üdülési utalványt kap, hanem a munkaadója megtéríti a nyaralás költségeinek egy részét.
Ez a támogatás teljesen adómentes, fizetésadó sem terheli, sőt a kedvezményezett külföldre is elutazhat. A cégnek ez a kiadás a fizetésalap legtöbb 5 százalékáig szociális, azaz levonható költségnek számít. „Az alkalmazottanként 6100 lej egy közepes cégnél simán belefér az éves fizetésalap 5 százalékába” – húzta alá Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!