2011. június 09., 09:402011. június 09., 09:40
A tapasztalat szerint általában 9-10 hónap munkanélküliség után kezdik komolyan, nagyobb erőbedobással keresni a lehetőségeket, hogy a segélyezési időszak lejártával újra munkába állhassanak. Viszont tényleg komolyan gondolják, hogy újra szeretnének dolgozni, erre az is bizonyíték, hogy például a közösségi portálokon is egyre többen kérnek segítséget, tanácsot. A tartósan munkanélküliek általában a 45 év felettiek közül kerülnek ki, körükben sokan azért nem vállalnak minimálbérért munkát, mert ha megteszik, megnő a családban az egy főre eső jövedelem, és elveszítik a szociális segélyt, ami sok gyerek esetén nagyobb lehet, mint egy kis fizetés. A 25 év alatti fiatalok között is sok a tartósan munkanélküli, ők a következő felvételire vagy a megígért munkahelyre várnak.
Kovászna megyében kevés az állásajánlat, kevés a nagy alkalmazó, a foglalkoztatók többsége kis- és közepes vállalkozó, akik legtöbb tíz személynek adnak munkát.
A legtöbb ajánlat az építkezésben és a készruhagyártásban van, és bár sokan ódzkodnak ezektől az állásoktól, mert túl megerőltetőnek tartják, Kelemen Tibor arra biztatja a munkanélkülieket, vállaljanak munkát ezekben az ágazatokban, mert sok embernek nyújtanak biztonságot. Megfelelően képzett szakemberben is hiány van, például a továbbképző központok oktatókat keresnek, és nincs elég számítógépes programozó sem. Kelemen Tibor úgy látja, ha a fekete- és a szürkemunkát sikerül kifehéríteni, kiderül, hogy nem is olyan súlyos a munkanélküliség, mint ahogy azt a jelenlegi statisztikai adatok mutatják. Kovászna megyében ugyanakkor havonta mindössze néhányan veszítik el a munkanélküli-segélyt azért, mert a felajánlott munkahelyet visszautasítják. A megalapozott kifogásokat elfogadják, ilyen lehet, ha a vidéken lakó munkanélküli nem tudja megoldani az ingázást, nincs semmilyen tapasztalata, sem végzettsége, amely a felkínált munka elvégzésére alkalmassá tenné, vagy éppen megromlott egészsége miatt nem tudja betölteni az adott munkakört. Kelemen Tibor elmondta, jóhiszeműen viszonyulnak a munkanélküliekhez, ha részt vesznek az állásbörzéken, tanfolyamokon, cégpecsétekkel bizonyítják, hogy aktívan munkát kerestek, nem gyanakodnak arra, hogy esetleg megpróbálják átverni a hatóságokat.
Eközben 2010-ben mintegy háromszáz munkanélkülitől vonta meg a segélyt a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és -Szakképző Ügynökség – tudtuk meg Pănescu Tibor igazgatótól. Mint mondta, tavaly is rengeteg munkahelyajánlat és megfelelő munkaerő is volt, azonban ha a megkeresett munkanélküli komoly ok hiányában visszautasította az ajánlatot, az ügynökség megvonta a támogatást. „Ugyancsak így jártunk el abban az esetben, ha ingyenes tanfolyamot ajánlottunk a munkanélkülieknek, és nem vettek részt rajta” – mutatott rá az ügynökség vezetője. Pănescu Tibor kihangsúlyozta, a Hargita megyében tapasztalt magas számnak nem az az oka, hogy az ott élők nem szeretnek dolgozni. „Mi komolyan vettük a dolgunkat, szigorúan alkalmaztuk a szabályt, ha szükség volt rá” – indokolta a támogatásmegvonás magas számát. Az idei évvel kapcsolatban az igazgató kijelentette, annak ellenére hogy csupán június van, jóval kevesebb a náluk regisztrált munkanélküli, és idén csupán 85 esetben folyamodott az ügynökség a támogatás megvonásához.
A Szatmár megyei munkaerő-elhelyező ügynökség helyettes vezetőjétől, Veronica Variutól megtudtuk, a partiumi megyében elmúlt hónapban például hét személynek függesztették fel ilyen okokból a járandóságát. Veronica Variu szerint Szatmár megyében sokkal inkább az jelent gondot, hogy nem sikerül kellő számú munkaerőt találniuk a varrodák számára (ebben az ágazatban 280 üres állást tartanak nyilván), illetve asztalosokat sem tudnak alkalmazni, holott az elmúlt időszakban több bútorgyár kérésére szerveztek állásbörzét faipari munkások számára.
Tunyaságra panaszkodik eközben Romeo Sârca, a Szilágy megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. Szerinte a megyében regisztrált 6 ezer állástalannak nagyon kis százaléka akar mielőbb ismét munkába állni, ezért gyér a részvétel az állásbörzéken, illetve az át- és továbbképzőkön. Az intézményvezető azonban nem kegyelmez, mint mondja, megvonják mindazok támogatását, akik visszautasítják a munkakeresést.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!