2011. június 09., 09:402011. június 09., 09:40
A tapasztalat szerint általában 9-10 hónap munkanélküliség után kezdik komolyan, nagyobb erőbedobással keresni a lehetőségeket, hogy a segélyezési időszak lejártával újra munkába állhassanak. Viszont tényleg komolyan gondolják, hogy újra szeretnének dolgozni, erre az is bizonyíték, hogy például a közösségi portálokon is egyre többen kérnek segítséget, tanácsot. A tartósan munkanélküliek általában a 45 év felettiek közül kerülnek ki, körükben sokan azért nem vállalnak minimálbérért munkát, mert ha megteszik, megnő a családban az egy főre eső jövedelem, és elveszítik a szociális segélyt, ami sok gyerek esetén nagyobb lehet, mint egy kis fizetés. A 25 év alatti fiatalok között is sok a tartósan munkanélküli, ők a következő felvételire vagy a megígért munkahelyre várnak.
Kovászna megyében kevés az állásajánlat, kevés a nagy alkalmazó, a foglalkoztatók többsége kis- és közepes vállalkozó, akik legtöbb tíz személynek adnak munkát.
A legtöbb ajánlat az építkezésben és a készruhagyártásban van, és bár sokan ódzkodnak ezektől az állásoktól, mert túl megerőltetőnek tartják, Kelemen Tibor arra biztatja a munkanélkülieket, vállaljanak munkát ezekben az ágazatokban, mert sok embernek nyújtanak biztonságot. Megfelelően képzett szakemberben is hiány van, például a továbbképző központok oktatókat keresnek, és nincs elég számítógépes programozó sem. Kelemen Tibor úgy látja, ha a fekete- és a szürkemunkát sikerül kifehéríteni, kiderül, hogy nem is olyan súlyos a munkanélküliség, mint ahogy azt a jelenlegi statisztikai adatok mutatják. Kovászna megyében ugyanakkor havonta mindössze néhányan veszítik el a munkanélküli-segélyt azért, mert a felajánlott munkahelyet visszautasítják. A megalapozott kifogásokat elfogadják, ilyen lehet, ha a vidéken lakó munkanélküli nem tudja megoldani az ingázást, nincs semmilyen tapasztalata, sem végzettsége, amely a felkínált munka elvégzésére alkalmassá tenné, vagy éppen megromlott egészsége miatt nem tudja betölteni az adott munkakört. Kelemen Tibor elmondta, jóhiszeműen viszonyulnak a munkanélküliekhez, ha részt vesznek az állásbörzéken, tanfolyamokon, cégpecsétekkel bizonyítják, hogy aktívan munkát kerestek, nem gyanakodnak arra, hogy esetleg megpróbálják átverni a hatóságokat.
Eközben 2010-ben mintegy háromszáz munkanélkülitől vonta meg a segélyt a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és -Szakképző Ügynökség – tudtuk meg Pănescu Tibor igazgatótól. Mint mondta, tavaly is rengeteg munkahelyajánlat és megfelelő munkaerő is volt, azonban ha a megkeresett munkanélküli komoly ok hiányában visszautasította az ajánlatot, az ügynökség megvonta a támogatást. „Ugyancsak így jártunk el abban az esetben, ha ingyenes tanfolyamot ajánlottunk a munkanélkülieknek, és nem vettek részt rajta” – mutatott rá az ügynökség vezetője. Pănescu Tibor kihangsúlyozta, a Hargita megyében tapasztalt magas számnak nem az az oka, hogy az ott élők nem szeretnek dolgozni. „Mi komolyan vettük a dolgunkat, szigorúan alkalmaztuk a szabályt, ha szükség volt rá” – indokolta a támogatásmegvonás magas számát. Az idei évvel kapcsolatban az igazgató kijelentette, annak ellenére hogy csupán június van, jóval kevesebb a náluk regisztrált munkanélküli, és idén csupán 85 esetben folyamodott az ügynökség a támogatás megvonásához.
A Szatmár megyei munkaerő-elhelyező ügynökség helyettes vezetőjétől, Veronica Variutól megtudtuk, a partiumi megyében elmúlt hónapban például hét személynek függesztették fel ilyen okokból a járandóságát. Veronica Variu szerint Szatmár megyében sokkal inkább az jelent gondot, hogy nem sikerül kellő számú munkaerőt találniuk a varrodák számára (ebben az ágazatban 280 üres állást tartanak nyilván), illetve asztalosokat sem tudnak alkalmazni, holott az elmúlt időszakban több bútorgyár kérésére szerveztek állásbörzét faipari munkások számára.
Tunyaságra panaszkodik eközben Romeo Sârca, a Szilágy megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. Szerinte a megyében regisztrált 6 ezer állástalannak nagyon kis százaléka akar mielőbb ismét munkába állni, ezért gyér a részvétel az állásbörzéken, illetve az át- és továbbképzőkön. Az intézményvezető azonban nem kegyelmez, mint mondja, megvonják mindazok támogatását, akik visszautasítják a munkakeresést.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!