
Fotó: Barabás Ákos
A kényszerszabadságra küldött dolgozók juttatása nem haladhatja meg a bruttó romániai átlagbér 75 százalékát, azaz a 4072 lejt, amiből levonják az adót és a társadalombiztosítási járulékokat – pontosított kedden Alin Ignat, az Országos Szociális és Kifizetési Ügynökségek (ANPIS) tevékenységét koordináló munkaügyi államtitkár.
2020. március 31., 17:422020. március 31., 17:42
2020. március 31., 17:462020. március 31., 17:46
A tisztségviselő elmondta: a hozzájárulások befizetésének határidejét és módját közös rendeletben szabja majd meg a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter a következő napokban. Ignat hozzátette: az a céljuk, hogy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását a kérés benyújtásától számított legtöbb 10 napon belül átutalják.
A március 16-31. közötti időszakra április 1-10. között, az április 1-16. közötti időszakra május 1-10. között fogadják a kéréseket. Az Agerpres hírügynökség által idézett államtitkár szerint a hatóságok egyéb adatokat is kérhetnek, például az alkalmazottak bankszámlaszámát is, hogy „biztosak legyenek abban”, a megfelelő személyhez kerül a pénz.
Az ANPIS-hoz azok fordulhatnak, akiknek nem egyéni munkaszerződésük volt, hanem egyéni vállalkozókként dolgoztak, családi vállalkozók voltak, akiknek szerzői jogdíjakból származó jövedelmük volt, a fogászati rendelők, pszichológiai és más kabinetek alkalmazottai, valamint a sportklubok nem egyéni munkaszerződéses alkalmazottai. A feltétel minden esetben az, hogy a koronavírus-terjedése kapcsán hozott rendelkezések miatt függesztették fel a tevékenységet. Az ebbe a kategóriába tartozóknak kérvényt és saját felelősségre írt nyilatkozatot kell benyújtaniuk, a sportkluboknak pedig csatolniuk kell azoknak a sportolóknak a listáját, akik számára igénylik a támogatást.
Violeta Alexandru munkaügyi miniszter kedden megerősítette, hogy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását nem a vállalkozónak kell fizetnie, azt – az országos bruttó átlagbér 75 százalékának szintjéig – teljes egészében az állam fedezi és utalja. A kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását fedező állami alapokról szóló sürgősségi kormányrendelet hétfő este jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
szóljon hozzá!