Fotó: Lukácsi Lehel
Az előző évi 11,75 százalékról 8,71 százalékra csökkent tavaly a kötelező magán-nyugdíjbiztosításokat kezelő romániai pénztárak átlagos hozama, míg az önkéntes nyugdíjalapokat kezelő pénztárak hozama a 2013-as évi 11,33 százalékról 7,45 százalékra esett vissza.
2015. január 09., 09:592015. január 09., 09:59
A kötelező magán-nyugdíjbiztosítási rendszer tagsága tavaly elérte a 6,3 milliót, felhalmozott megtakarításaik összértéke pedig 2014 decemberében 4,26 milliárd eurót tett ki. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz eddig 345 ezren csatlakoztak, az általuk felhalmozott vagyon 232 millió eurót tett ki.
Mint ismeretes, Románia 2007-ben tért át a hárompilléres nyugdíjrendszerre: az állami nyugdíjpénztári tagság (első pillér) fenntartása mellett 35 év alatti munkavállalóknak be kell lépniük valamely magánnyugdíjpénztárba (második pillér), és önkéntes pénztárak is alakultak (harmadik pillér). Azóta az állam a beszedett nyugdíjjárulék évről évre növekvő hányadát (jelenleg a bruttó bér 4,5 százalékát) utalja át a munkavállaló által megnevezett magánnyugdíjpénztárnak. A hatályos törvény szerint a kötelező, „második pillérnek” folyósított járulék a bruttó bér 6 százalékáig fog emelkedni.
Az országban egyébként jelen pillanatban 4,6 millióra tehető a munkavállalók száma. A magán-nyugdíjpénztáraknak azért van több tagjuk, mert olyan munkanélkülieket, idénymunkásokat, külföldre távozott állampolgárokat is nyilvántartanak, akik korábban kerültek a rendszerbe. Becslések szerint a tagság alig fele fizeti rendszeresen a kötelező magán-nyugdíjjárulékot.
A kormány azonban továbbra is kitart a többpilléres nyugdíjrendszer mellett. Az ezzel ellentétes sajtóhíreszteléseket cáfolva Rovana Plumb munkaügyi miniszter tavaly ősszel úgy nyilatkozott: nem merült fel a második pillér, a kötelező magánnyugdíj államosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!