Aprópénz. A fizetések nőttek, de a vásárlóerő alig a 2020-as választások óta
Fotó: Borbély Fanni
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat? – ezt veszi górcső alá a Wall-street.ro gazdasági szakportál friss elemzése.
2024. november 02., 10:412024. november 02., 10:41
Talán meglepő, de a válasz igen – derül ki már rögtön a fizetések szintjének növekedését vizsgáló elemzés elején. Mint ahogy az is, hogy az ördög azonban a részletekben rejlik. Hiába ugyanis a növekedés, ha a koronavírus-világjárványt követő hatalmas infláció megette a plusz összegek nagy részét. Vagyis a bérek nominálisan több mint 50 százalékkal nőttek, de a vásárlóerő alig 4 százalékkal emelkedett.
Az elmúlt négy évben állandóan kormányon lévő PNL azt ígérte, hogy az általa elfogadott gazdasági intézkedések közvetve azt fogják eredményezni, hogy 2024-re a bruttó átlagbér 7725 lejre emelkedik. Az ígért nettó átlagbér 4800 lej volt.
A menetközben kormányra kerülő PSD politikusai 2024-re 7010 lejes bruttó átlagbért vetítettek előre. Ígéretet tettek arra is, hogy 2024-re 3500 lejre emelik a bruttó minimálbért.
Az USR, a PNL egyik koalíciós partnere a választások utáni első évben (2021) a 2020-as választási kampányban közzétett kormányprogramban nem említett egyértelmű célt az átlagbér vagy minimálbér emelésére vonatkozóan. Az USR legfőbb célkitűzése ezen a téren akkoriban valójában a minimálbért terhelő adók eltörlése volt. Ez nem történt meg.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
A bruttó átlagbér 2024 augusztusában – az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett legfrissebb adat – 8443 lej, míg a nettó átlagbér 5158 lej volt a 2021 januárjában jegyzett 5549, illetve 3395 lej után.
– fogalmaznak az elemzés készítői.
A bruttó átlagbér 2021 és 2024 közötti 52,1 százalékos növekedését azonban a pandémia utáni inflációval összefüggésben is meg kell vizsgálni.
Míg 2021-ben az éves inflációs ráta 5,1 százalék volt, 2022-ben 13,8 százalékra emelkedett, A 2023-as évet pedig 10,4 százalékon zárta. Idén az évben az infláció csökkent, 2024 szeptemberében az éves ráta 4,62 százalék volt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Az Országos Statisztikai Intézet reálbérindexet is kiszámít. Ez alapvetően azt mutatja meg, hogy két időszak összehasonlításával mennyivel nőtt vagy csökkent a vásárlóerő.
azaz három év alatt, amikor a PNL, a PSD, az USR és az RMDSZ is volt kormányon.
Mivel a 2024-es év még nem ért véget, nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek a vásárlóerő alakulását mutatnák a 2020. december 6-i parlamenti választásokat követő négy évben.
Az viszont tény, hogy a romániai lakosság vásárlóereje az Európai Unió átlaga alatt van, az ország a 21. helyen áll a 27 ország rangsorában. Konkrétan, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított mutatója Romániában 78, míg az EU átlaga 100. A rangsor élén Luxemburg (240), Írország (212) és Hollandia (130) áll, míg a végén Görögország (67) és Bulgária (64).
Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!