Eugen Teodorovici pénzügyminiszter
Van intézményközi együttműködés a kormány és a Román Nemzeti Bank (BNR) között, nincs szükség arra, hogy Klaus Johannis államfő közvetítsen közöttük – véli Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.
2018. április 24., 14:132018. április 24., 14:13
2018. április 24., 14:152018. április 24., 14:15
„Azt hiszem, nincs szükség mediálásra. Van egy kormányunk, amely intézményi kapcsolatban áll a Román Nemzeti Bankkal. Máskor is említettem, hogy pénzügyminiszterként többször is egyeztettem a jegybank kormányzójával, úgyhogy nem hiszem, hogy közvetítésre lenne szükség más állami intézmény részéről” – hangoztatta kedden a tárcavezető. Teodorovici rámutatott, Klaus Johannis államfő vélhetően meghívást intéz majd Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, aki eldönti, hogy eleget tesz-e ennek vagy sem.
Klaus Johannis államfő hétfő este, kerékpározás közben újságíróknak úgy nyilatkozott, megpróbál közvetíteni a kormány és a Román Nemzeti Bank között, és a következő napokban tárgyalásra hívja a Cotroceni-palotába mind a kabinet, mind a jegybank képviselőit, abban a reményben, hogy sikerülni fog közös nevezőre jutniuk. Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök korábbi kijelentéseire reagálva Johannis kifejtette: lehetséges, hogy az elnöki hivatal és a BNR azonos álláspontot képvisel bizonyos témák kapcsán, „azon egyszerű oknál fogva, hogy olyan emberek vagyunk, akik értik a gazdaság törvényeit, és látjuk, mi történik a román gazdaságban”.
Klaus Johannis államfő szerint az egymást követő szociáldemokrata kormányok „vitatható” gazdaságpolitikája okolható a piaci nyugtalanságért, a váratlanul gyorsan emelkedő inflációért, nem pedig a Román Nemzeti Bank, ahogy azt a kormánytöbbség el akarja hitetni.
„Teljesen elhibázott a BNR-t okolni az infláció vagy a kamatok emelkedése miatt, ugyanakkor ezzel nem oldódik meg semmi. Teljesen elhibázott a külföldi befektetőket, a külföldi cégeket hibáztatni. Nem. A PSD-kormányok vitatott bérezési, gazdaság- és adópolitikái vezettek ehhez a piaci nyugtalansághoz és közvetett módon az infláció, valamint a kamatok emelkedéséhez. A probléma megoldható, de ehhez felelős hozzáállásra, fenntartható kormánypolitikákra van szükség” – fogalmazott az elnök.
Az államfő rámutatott, ő már a kezdetekkor felhívta a figyelmet, hogy a bérezési és adópolitika nyugtalanságot fog szülni, mivel nem előzték meg „komoly tanulmányok”, a társadalmi partnerekkel való egyeztetések, és „erővel vitték át a parlamenten”. „Miután bizonyos alkalmazotti kategóriáknak nőtt a fizetésük, jött ez az infláció, amely gyakorlatilag hatástalanította a bérnövekedést, a kamatok tovább nőttek. (...) A helyzeten még lehet javítani, de ezt nem a BNR-nek, nem a befektetőknek, nem a cégeknek kell megtenniük, hanem a kormánynak. Ha sokáig várunk még, hosszú távon kiható egyensúlyzavarok keletkezhetnek” – figyelmeztetett Johannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!