Vélhetően néhány napot kell még várniuk a nehéz anyagi helyzetbe jutott, svájcifrank-alapú hitellel rendelkező banki ügyfeleknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából. Ugyanis már csak egy formális intézkedés hiányzik ahhoz, hogy hatályba léphessen a törvénytervezet, amely a hitelek lejre való, eredeti árfolyamon történő átváltására kötelezi a pénzintézeteket az ügyfél kérésére.
2016. október 11., 19:032016. október 11., 19:03
2016. október 11., 19:052016. október 11., 19:05
Az ügyben döntéshozó kamara, a képviselőház plénuma ugyan kedden nem szavazott a törvénytervezetről, viszont a cikkelyeket külön-külön elfogadták. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának megerősítette: nem volt meg a szükséges kvórum, ugyanis a nemzeti liberális (PNL) honatyák nem jelentek meg az ülésen. A politikus rámutatott: a tervek szerint az alsóház jövő kedden tartja a végszavazást. Hozzátette: a tervezet szövege a továbbiakban már nem módosulhat. A svájcifrank-alapú hitelek lejre való átváltását a kliens kérésére kötelezővé tevő tervezet talán legfontosabb előírása, hogy az átváltást a kölcsön felvételekor, azaz a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon kell végrehajtani. Az eljárást kizárólag magánszemélyek vehetik igénybe.
A tervezetet hétfőn az alsóház szakbizottságai tárgyalták, ennek nyomán a dokumentumba bekerült egy módosítás, amely szerint az átváltást csak azok igényelhették volna, akik eladósodottsági szintje meghaladja az 50 százalékot, azaz havi törlesztőrészletük nagyobb, mint nettó fizetésük fele. A képviselőház azonban végül kedden eltörölte ezt a kitétet – éppen az azt korábban támogató szociáldemokrata (PSD) honatyák kérésére. A kizáró jellegű kritériumot hétfőn Viorel Ştefan PSD-s képviselő javasolta, és noha az előírást az RMDSZ-es és a nemzeti liberális (PNL) képviselők is ellenezték, a cikkely mégis átment a jogi és a pénzügyi-költségvetési bizottságon.
Az ülésen jelen volt mintegy húsz frankhiteles ügyfél, akik hevesen ellenezték a PSD-s honatya javaslatát, akit a vita végén személyesen is megróttak. Noha az 50 százalékos eladósodottságra vonatkozó előírást végül eltörölték, érvényben maradt egy másik, szintén Viorel Ştefan által kezdeményezett módosítás, miszerint a devizakölcsön lejre való átváltását csak azok az ügyfelek kérhetik, akik 250 ezer svájci franknál kisebb értékű hitelt vettek fel. Máté András Levente keddi közleményében úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy a svájci frankban felvett hiteleket számolják át arra az árfolyamra, amely a szerződés megkötésének napján volt érvényes, az RMDSZ pedig azért is harcol, hogy ne csak azon személyekre legyen érvényes ez az előírás, akik átlépték az 50 százalékos jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót, hanem mindenkire.
Nem döntött az alkotmánybíróság a hitelcsere ügyében
Elhalasztotta kedden az alkotmánybíróság az úgynevezett hitelcseretörvény kapcsán a döntéshozatalt. A taláros testület annak nyomán tárgyalta a jogszabályt, hogy kereskedelmi bankok több száz panaszt nyújtottak be, amelyben az általuk alkotmányellenesnek talált cikkelyeket kifogásolják. A testület kedden 33 panaszt tárgyalt, azonban végül elhalasztotta az ítéletet. A törvény hatálybalépése óta egyébként mintegy 300 állampolgár élt a lehetőséggel, hogy hátramaradt törlesztőrészleteit teljesen eltörölje a bank a jelzálogként megjelölt ingatlan tulajdonjogáért cserébe.
A két leglényegesebb kiegészítést – a bajba jutott adósok érdekében az elmúlt hónapokban többször is felszólaló – Daniel Zamfir PNL-es képviselő kezdeményezte: a végső változatba is bekerült javaslatok szerint a frankhitelt lejre kell átváltaniuk a bankoknak, ezt pedig kizárólag a hitelfelvételkor érvényben lévő árfolyamon lehet végrehajtani. Zamfir egyébként Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéddel – aki eddig több száz ügyfele nevében hívott perbe bankokat – egyeztetett az ügyben. Zamfir javaslatára a jogszabálytervezetbe azt is belefoglalták, hogy az átváltás a hitelszerződéshez csatolt kiegészítő dokumentum alapján valósulhat meg, az intézkedést pedig azok is igényelhetik, akik ellen már kényszervégrehajtási eljárás folyik.
A tervezet elfogadása azonnal kiverte a biztosítékot a bankok képviselőinél. Sergiu Oprescu, a romániai pénzintézeteket tömörítő egyesület (ARB) elnöke, az Alpha Bank vezetője úgy nyilatkozott: az intézkedés tetemes pluszköltséget ró a bankokra, amelyeknek emiatt óriási veszteséggel kell számolniuk. „Az árfolyambeli különbségek miatt a veszteség azonnali lesz. A legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, és az is elképzelhető, hogy az okozott kár pótolhatatlan lesz\" – panaszolta Oprescu.
Andreea Paul PNL-es képviselő korábban úgy nyilatkozott: becslések szerint a törvény hatálybalépésének mintegy 1,8 milliárd lejes (400 millió euró) költségvetési hatása lesz a bankrendszerben. Ehhez képest Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója nemrég 2,4 milliárd lejre becsülte a pluszkiadásokat. A szakértő szerint ugyanakkor ezt a terhet még elbírja a pénzügyi szektor, két olyan bank van, amelynek fizetőképességi mutatói a megengedett határ alá csökkenhetnek az intézkedés nyomán. Rădulescu viszont arra is kitért: a BNR a pénzintézet és az ügyfél közötti közvetlen egyeztetést, illetve a személyre szabott megoldást támogatja.
A központi jegybank legutóbbi, márciusi adatai szerint a svájcifrank-alapú folyóhitelek száma 54 ezerre csökkent a novemberi 62 ezerről. Országos szinten összesen 46 ezren kérték frankhitelük átváltását vagy a részletek átcsoportosítását, ezek közül már 17 ezer esetben megtörtént az átváltás, 11 ezer ügyfél számára pedig átszervezték a részletfizetési ütemtervet.
Volt már példa egyébként arra, hogy egy bankot arra köteleztek: a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon váltsa át egy magánszemély által felvett svájcifrank-alapú hitelt. A bukaresti törvényszék idén júliusban jogerős döntést hozott, miszerint egy közel 86 ezer frankos kölcsön hátramaradt részleteit lejben fizetheti ki a kliens a 2007 decemberében érvényben lévő árfolyamon, amikor egy svájci frank 2,1 lejbe került. Ehhez képest tavaly januárban – miután a svájci jegybank (SNB) váratlanul eltörölte a devizának az euróval szembeni árfolyamküszöbét – az árfolyam napokon belül 5 lejre ugrott. Az árfolyam mostanában 4 lej körül mozog.
Nemrég a kormány is elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely egy uniós irányelvet ültet gyakorlatba: eszerint a kliens bármikor kérheti az általa felvett hitel átváltását lejre, illetve arra a pénznemre, amelyben fizetését kapja. Az intézkedés azonban csak a rendelet hatálybalépése, szeptember 30. után megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!