
Vélhetően néhány napot kell még várniuk a nehéz anyagi helyzetbe jutott, svájcifrank-alapú hitellel rendelkező banki ügyfeleknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából. Ugyanis már csak egy formális intézkedés hiányzik ahhoz, hogy hatályba léphessen a törvénytervezet, amely a hitelek lejre való, eredeti árfolyamon történő átváltására kötelezi a pénzintézeteket az ügyfél kérésére.
2016. október 11., 19:032016. október 11., 19:03
2016. október 11., 19:052016. október 11., 19:05
Az ügyben döntéshozó kamara, a képviselőház plénuma ugyan kedden nem szavazott a törvénytervezetről, viszont a cikkelyeket külön-külön elfogadták. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának megerősítette: nem volt meg a szükséges kvórum, ugyanis a nemzeti liberális (PNL) honatyák nem jelentek meg az ülésen. A politikus rámutatott: a tervek szerint az alsóház jövő kedden tartja a végszavazást. Hozzátette: a tervezet szövege a továbbiakban már nem módosulhat. A svájcifrank-alapú hitelek lejre való átváltását a kliens kérésére kötelezővé tevő tervezet talán legfontosabb előírása, hogy az átváltást a kölcsön felvételekor, azaz a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon kell végrehajtani. Az eljárást kizárólag magánszemélyek vehetik igénybe.
A tervezetet hétfőn az alsóház szakbizottságai tárgyalták, ennek nyomán a dokumentumba bekerült egy módosítás, amely szerint az átváltást csak azok igényelhették volna, akik eladósodottsági szintje meghaladja az 50 százalékot, azaz havi törlesztőrészletük nagyobb, mint nettó fizetésük fele. A képviselőház azonban végül kedden eltörölte ezt a kitétet – éppen az azt korábban támogató szociáldemokrata (PSD) honatyák kérésére. A kizáró jellegű kritériumot hétfőn Viorel Ştefan PSD-s képviselő javasolta, és noha az előírást az RMDSZ-es és a nemzeti liberális (PNL) képviselők is ellenezték, a cikkely mégis átment a jogi és a pénzügyi-költségvetési bizottságon.
Az ülésen jelen volt mintegy húsz frankhiteles ügyfél, akik hevesen ellenezték a PSD-s honatya javaslatát, akit a vita végén személyesen is megróttak. Noha az 50 százalékos eladósodottságra vonatkozó előírást végül eltörölték, érvényben maradt egy másik, szintén Viorel Ştefan által kezdeményezett módosítás, miszerint a devizakölcsön lejre való átváltását csak azok az ügyfelek kérhetik, akik 250 ezer svájci franknál kisebb értékű hitelt vettek fel. Máté András Levente keddi közleményében úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy a svájci frankban felvett hiteleket számolják át arra az árfolyamra, amely a szerződés megkötésének napján volt érvényes, az RMDSZ pedig azért is harcol, hogy ne csak azon személyekre legyen érvényes ez az előírás, akik átlépték az 50 százalékos jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót, hanem mindenkire.
Nem döntött az alkotmánybíróság a hitelcsere ügyében
Elhalasztotta kedden az alkotmánybíróság az úgynevezett hitelcseretörvény kapcsán a döntéshozatalt. A taláros testület annak nyomán tárgyalta a jogszabályt, hogy kereskedelmi bankok több száz panaszt nyújtottak be, amelyben az általuk alkotmányellenesnek talált cikkelyeket kifogásolják. A testület kedden 33 panaszt tárgyalt, azonban végül elhalasztotta az ítéletet. A törvény hatálybalépése óta egyébként mintegy 300 állampolgár élt a lehetőséggel, hogy hátramaradt törlesztőrészleteit teljesen eltörölje a bank a jelzálogként megjelölt ingatlan tulajdonjogáért cserébe.
A két leglényegesebb kiegészítést – a bajba jutott adósok érdekében az elmúlt hónapokban többször is felszólaló – Daniel Zamfir PNL-es képviselő kezdeményezte: a végső változatba is bekerült javaslatok szerint a frankhitelt lejre kell átváltaniuk a bankoknak, ezt pedig kizárólag a hitelfelvételkor érvényben lévő árfolyamon lehet végrehajtani. Zamfir egyébként Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéddel – aki eddig több száz ügyfele nevében hívott perbe bankokat – egyeztetett az ügyben. Zamfir javaslatára a jogszabálytervezetbe azt is belefoglalták, hogy az átváltás a hitelszerződéshez csatolt kiegészítő dokumentum alapján valósulhat meg, az intézkedést pedig azok is igényelhetik, akik ellen már kényszervégrehajtási eljárás folyik.
A tervezet elfogadása azonnal kiverte a biztosítékot a bankok képviselőinél. Sergiu Oprescu, a romániai pénzintézeteket tömörítő egyesület (ARB) elnöke, az Alpha Bank vezetője úgy nyilatkozott: az intézkedés tetemes pluszköltséget ró a bankokra, amelyeknek emiatt óriási veszteséggel kell számolniuk. „Az árfolyambeli különbségek miatt a veszteség azonnali lesz. A legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, és az is elképzelhető, hogy az okozott kár pótolhatatlan lesz\" – panaszolta Oprescu.
Andreea Paul PNL-es képviselő korábban úgy nyilatkozott: becslések szerint a törvény hatálybalépésének mintegy 1,8 milliárd lejes (400 millió euró) költségvetési hatása lesz a bankrendszerben. Ehhez képest Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója nemrég 2,4 milliárd lejre becsülte a pluszkiadásokat. A szakértő szerint ugyanakkor ezt a terhet még elbírja a pénzügyi szektor, két olyan bank van, amelynek fizetőképességi mutatói a megengedett határ alá csökkenhetnek az intézkedés nyomán. Rădulescu viszont arra is kitért: a BNR a pénzintézet és az ügyfél közötti közvetlen egyeztetést, illetve a személyre szabott megoldást támogatja.
A központi jegybank legutóbbi, márciusi adatai szerint a svájcifrank-alapú folyóhitelek száma 54 ezerre csökkent a novemberi 62 ezerről. Országos szinten összesen 46 ezren kérték frankhitelük átváltását vagy a részletek átcsoportosítását, ezek közül már 17 ezer esetben megtörtént az átváltás, 11 ezer ügyfél számára pedig átszervezték a részletfizetési ütemtervet.
Volt már példa egyébként arra, hogy egy bankot arra köteleztek: a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon váltsa át egy magánszemély által felvett svájcifrank-alapú hitelt. A bukaresti törvényszék idén júliusban jogerős döntést hozott, miszerint egy közel 86 ezer frankos kölcsön hátramaradt részleteit lejben fizetheti ki a kliens a 2007 decemberében érvényben lévő árfolyamon, amikor egy svájci frank 2,1 lejbe került. Ehhez képest tavaly januárban – miután a svájci jegybank (SNB) váratlanul eltörölte a devizának az euróval szembeni árfolyamküszöbét – az árfolyam napokon belül 5 lejre ugrott. Az árfolyam mostanában 4 lej körül mozog.
Nemrég a kormány is elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely egy uniós irányelvet ültet gyakorlatba: eszerint a kliens bármikor kérheti az általa felvett hitel átváltását lejre, illetve arra a pénznemre, amelyben fizetését kapja. Az intézkedés azonban csak a rendelet hatálybalépése, szeptember 30. után megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!