Fotó: Pixabay.com
Nem kell jövőre a bérek progresszív adózására számítani – szögezte le Marcel Ciolacu kormányfő egy hétfő esti televíziós interjúban.
2024. március 05., 12:252024. március 05., 12:25
2024. március 05., 12:262024. március 05., 12:26
Az Antena 3-nak nyilatkozva a miniszterelnök Alin Andrieş pénzügyi államtitkárnak arra a korábbi nyilatkozatára reagált, ami szerint a pénzügyminisztérium a progresszív adózás bevezetését előkészítő számításokat végez. Ciolacu elmondta, hogy
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
„Bárhol a világon a több forrásból származó jövedelmek összeadódnak, és egy adott összeg fölött plusz adót kell utánuk fizetni. Ez a tőkének egy fajta megadóztatása” – idézte a kormányfő televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség. Ciolacu jelezte egyúttal:
A kormányfő beszélt ugyanakkor arról is, hogy az adóreformot nem egy pénzügyi államtitkárra fogják bízni, mert egy ilyen intézkedéscsomag megvitatása legalább fél évet igényel. Emlékeztetett arra, hogy az adóreform az országos helyreállítási tervben is szerepel, és a hatásait várhatóan 2026-ban fogja kifejteni.
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.
A progresszív adózást akkor érdemes bevezetni, amikor a lakosság életszínvonala elér egy bizonyos szintet, mert az intézkedéssel „több pénzt veszünk ki az emberek zsebéből” – jelentette ki kedd este Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!