Hirdetés

Nem kapnak kormánypénzt az önkormányzatok – A községek háromnegyede működési költségeit sem tudja fedezni saját bevételből

Florin Cîţu miniszterelnök szerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek •  Fotó: Román pénzügyminisztérium

Florin Cîţu miniszterelnök szerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek

Fotó: Román pénzügyminisztérium

Nem lehet minden települést egy kalap alá venni: lehet, hogy a nagyvárosok és a gazdag községek fenn tudják tartani magukat a befolyó adókból és illetékekből, ám a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei – húzta alá Ilyés Gyula önkormányzati szakpolitikus, amikor Florin Cîţu miniszterelnök azon kijelentéséről kérdeztük, miszerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek.

Bíró Blanka

2021. február 20., 15:522021. február 20., 15:52

2021. február 20., 15:592021. február 20., 15:59

„Idén nem lesz szükség a helyi költségvetések kiegyenlítésére az állami büdzséből, hiszen az önkormányzatoknál marad az adók és illetékek száz százaléka” – szögezte le Florin Cîţu miniszterelnök, amikor az újságírók annak kapcsán faggatták, hogy a romániai településeknek az idén a tavalyinál kevesebb összegből kell gazdálkodniuk. A kormányfő arról beszélt, hogy becsléseik szerint idén 2 milliárd lej folyik be az önkormányzatok kasszájába.

Tavaly az állami költségvetésből kaptak újraosztással, kiegyenlítéssel pénzt az önkormányzatok, de ilyen körülmények között Cîţu szerint ebben az évben erre nem lesz szükség.

Hirdetés

A miniszterelnök ugyanakkor egyszerűen álhírnek nevezte, hogy az önkormányzatoknak 2021-ben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, mint tavaly. „Több pénz folyik be a helyben maradó adókból és illetékekből, így nem lesz szükség visszaosztásra a központi költségvetésből. A központi büdzséből fedezzük 90 százalékban a fogyatékkal élő személyek juttatásait, a gondozóik fizetését, és száz százalékban folyósítjuk a 100 lejes legkisebb iskolai ösztöndíjat” – szögezte le a miniszterelnök.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Eltérő súlycsoportok

„Az önkormányzati rendszert nem lehet egyetlen költségkategóriába sorolni, hiszen a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei” – reagált a kormányfő szavaira a Krónikának Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Hangsúlyozta, biztonságra, kiszámíthatóságra és folytonosságra lenne szükség az önkormányzati rendszer finanszírozásában, hiszen ezek tevékenysége közvetlenül kihat az emberek életére. Ilyés aláhúzta: az önkormányzatok között nagy különbségek vannak jövedelmekben, költségekben, működésben és prioritásokban, nem azt várják el, hogy mindenre legyen fedezet, de a legszükségesebbeket biztosítani kell.

Az országban 3300 község van, ezek közül 2800 kisközség, és 2500 a saját működési költségeit sem tudja fedezni a befolyt adókból.

A nagyvárosokban, ahol több tízezer alkalmazott személyi jövedelemadója marad helyben ez több tízmillió lejes bevételt jelent, viszont vannak községek, ahol az önkormányzati alkalmazottak, a pedagógusok és a rendőrök mellett csak legfentebb egy kis mezőgazdasági vállalkozás működik.
„Tíz fizetés személyi jövedelemadója elenyésző összeg, hiába marad helyben, abból nem tudnak megoldani semmit. Nem lehet globálisan tekinteni az önkormányzatokra, amikor évtizedek óta vannak községek, melyek a központi költségvetésből visszaosztott pénzekből működnek” – részletezte az RMDSZ önkormányzati szakpolitikusa.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

„Úgy számolják a pénzeket, mintha a vérüket szívnák”

Meglátása szerint a miniszterelnök nyilatkozata arra utal, hogy nem ismeri a helyzetet. „Arról lehet vitatkozni, hogy melyik önkormányzatnak, milyen mechanizmus alapján osztanak vissza pénzeket, de általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy nem lesz kiegyenlítés, mert fennáll a veszélye, hogy már májusban a községek fele működésképtelen lesz” – fogalmazta meg Ilyés Gyula. Arra is kitért, hogy száz százalékban helybenhagyott személyi jövedelemadó valójában nem jelent egyetlen önkormányzatnak sem pluszbevételt, szinte lejre pontosan azt a kiesést kompenzálja, amit az okozott, hogy 2018-ban 16 százalékról 10 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót.

„Az állam törvényes kötelessége az iskolák fejkvótaalapú finanszírozása, a szociális kiadások, a fogyatékkal élők juttatásainak, gondozóik fizetésének a biztosítása, ez utóbbit az elmúlt három évben más és más konstrukció szerint támogatják.

Idézet
A kisebb önkormányzatok csak akkor tudnak elindítani beruházásokat, fejlesztéseket, ha pályáznak, tehát nem is ezek miatt van szükségük központi támogatásra, hanem hogy fedezni tudják a kötelező kiadásaikat, például az iskolák tűzvédelmi engedélyének megszerzése is rengeteg pénzbe kerül”

– részletezte Ilyés Gyula, aki szerint a bukaresti pénzügyminisztérium a kilencvenes évek eleje óta önkormányzat-ellenes. „Úgy számolják az önkormányzatoknak juttatott pénzeket, mintha a vérüket szívnák, közben nincs egységes koncepció a helyi közigazgatási rendszer finanszírozásáról, hogy ne minden évet azzal kelljen indítani, hogy mennyi pénzt adnak a helyi költségvetések kiegyenlítésére, vagy éppen nem adnak semmit” – összegezte Ilyés Gyula.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

Hirdetés
2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
Hirdetés
Hirdetés