
Florin Cîţu miniszterelnök szerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek
Fotó: Román pénzügyminisztérium
Nem lehet minden települést egy kalap alá venni: lehet, hogy a nagyvárosok és a gazdag községek fenn tudják tartani magukat a befolyó adókból és illetékekből, ám a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei – húzta alá Ilyés Gyula önkormányzati szakpolitikus, amikor Florin Cîţu miniszterelnök azon kijelentéséről kérdeztük, miszerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek.
2021. február 20., 15:522021. február 20., 15:52
2021. február 20., 15:592021. február 20., 15:59
„Idén nem lesz szükség a helyi költségvetések kiegyenlítésére az állami büdzséből, hiszen az önkormányzatoknál marad az adók és illetékek száz százaléka” – szögezte le Florin Cîţu miniszterelnök, amikor az újságírók annak kapcsán faggatták, hogy a romániai településeknek az idén a tavalyinál kevesebb összegből kell gazdálkodniuk. A kormányfő arról beszélt, hogy becsléseik szerint idén 2 milliárd lej folyik be az önkormányzatok kasszájába.
A miniszterelnök ugyanakkor egyszerűen álhírnek nevezte, hogy az önkormányzatoknak 2021-ben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, mint tavaly. „Több pénz folyik be a helyben maradó adókból és illetékekből, így nem lesz szükség visszaosztásra a központi költségvetésből. A központi büdzséből fedezzük 90 százalékban a fogyatékkal élő személyek juttatásait, a gondozóik fizetését, és száz százalékban folyósítjuk a 100 lejes legkisebb iskolai ösztöndíjat” – szögezte le a miniszterelnök.
Fotó: Pixabay
„Az önkormányzati rendszert nem lehet egyetlen költségkategóriába sorolni, hiszen a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei” – reagált a kormányfő szavaira a Krónikának Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Hangsúlyozta, biztonságra, kiszámíthatóságra és folytonosságra lenne szükség az önkormányzati rendszer finanszírozásában, hiszen ezek tevékenysége közvetlenül kihat az emberek életére. Ilyés aláhúzta: az önkormányzatok között nagy különbségek vannak jövedelmekben, költségekben, működésben és prioritásokban, nem azt várják el, hogy mindenre legyen fedezet, de a legszükségesebbeket biztosítani kell.
A nagyvárosokban, ahol több tízezer alkalmazott személyi jövedelemadója marad helyben ez több tízmillió lejes bevételt jelent, viszont vannak községek, ahol az önkormányzati alkalmazottak, a pedagógusok és a rendőrök mellett csak legfentebb egy kis mezőgazdasági vállalkozás működik.
„Tíz fizetés személyi jövedelemadója elenyésző összeg, hiába marad helyben, abból nem tudnak megoldani semmit. Nem lehet globálisan tekinteni az önkormányzatokra, amikor évtizedek óta vannak községek, melyek a központi költségvetésből visszaosztott pénzekből működnek” – részletezte az RMDSZ önkormányzati szakpolitikusa.
Fotó: Gábos Albin
Meglátása szerint a miniszterelnök nyilatkozata arra utal, hogy nem ismeri a helyzetet. „Arról lehet vitatkozni, hogy melyik önkormányzatnak, milyen mechanizmus alapján osztanak vissza pénzeket, de általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy nem lesz kiegyenlítés, mert fennáll a veszélye, hogy már májusban a községek fele működésképtelen lesz” – fogalmazta meg Ilyés Gyula. Arra is kitért, hogy száz százalékban helybenhagyott személyi jövedelemadó valójában nem jelent egyetlen önkormányzatnak sem pluszbevételt, szinte lejre pontosan azt a kiesést kompenzálja, amit az okozott, hogy 2018-ban 16 százalékról 10 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót.
„Az állam törvényes kötelessége az iskolák fejkvótaalapú finanszírozása, a szociális kiadások, a fogyatékkal élők juttatásainak, gondozóik fizetésének a biztosítása, ez utóbbit az elmúlt három évben más és más konstrukció szerint támogatják.
– részletezte Ilyés Gyula, aki szerint a bukaresti pénzügyminisztérium a kilencvenes évek eleje óta önkormányzat-ellenes. „Úgy számolják az önkormányzatoknak juttatott pénzeket, mintha a vérüket szívnák, közben nincs egységes koncepció a helyi közigazgatási rendszer finanszírozásáról, hogy ne minden évet azzal kelljen indítani, hogy mennyi pénzt adnak a helyi költségvetések kiegyenlítésére, vagy éppen nem adnak semmit” – összegezte Ilyés Gyula.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!