Florin Cîţu miniszterelnök szerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek
Fotó: Román pénzügyminisztérium
Nem lehet minden települést egy kalap alá venni: lehet, hogy a nagyvárosok és a gazdag községek fenn tudják tartani magukat a befolyó adókból és illetékekből, ám a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei – húzta alá Ilyés Gyula önkormányzati szakpolitikus, amikor Florin Cîţu miniszterelnök azon kijelentéséről kérdeztük, miszerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek.
2021. február 20., 15:522021. február 20., 15:52
2021. február 20., 15:592021. február 20., 15:59
„Idén nem lesz szükség a helyi költségvetések kiegyenlítésére az állami büdzséből, hiszen az önkormányzatoknál marad az adók és illetékek száz százaléka” – szögezte le Florin Cîţu miniszterelnök, amikor az újságírók annak kapcsán faggatták, hogy a romániai településeknek az idén a tavalyinál kevesebb összegből kell gazdálkodniuk. A kormányfő arról beszélt, hogy becsléseik szerint idén 2 milliárd lej folyik be az önkormányzatok kasszájába.
A miniszterelnök ugyanakkor egyszerűen álhírnek nevezte, hogy az önkormányzatoknak 2021-ben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, mint tavaly. „Több pénz folyik be a helyben maradó adókból és illetékekből, így nem lesz szükség visszaosztásra a központi költségvetésből. A központi büdzséből fedezzük 90 százalékban a fogyatékkal élő személyek juttatásait, a gondozóik fizetését, és száz százalékban folyósítjuk a 100 lejes legkisebb iskolai ösztöndíjat” – szögezte le a miniszterelnök.
Fotó: Pixabay
„Az önkormányzati rendszert nem lehet egyetlen költségkategóriába sorolni, hiszen a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei” – reagált a kormányfő szavaira a Krónikának Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Hangsúlyozta, biztonságra, kiszámíthatóságra és folytonosságra lenne szükség az önkormányzati rendszer finanszírozásában, hiszen ezek tevékenysége közvetlenül kihat az emberek életére. Ilyés aláhúzta: az önkormányzatok között nagy különbségek vannak jövedelmekben, költségekben, működésben és prioritásokban, nem azt várják el, hogy mindenre legyen fedezet, de a legszükségesebbeket biztosítani kell.
A nagyvárosokban, ahol több tízezer alkalmazott személyi jövedelemadója marad helyben ez több tízmillió lejes bevételt jelent, viszont vannak községek, ahol az önkormányzati alkalmazottak, a pedagógusok és a rendőrök mellett csak legfentebb egy kis mezőgazdasági vállalkozás működik.
„Tíz fizetés személyi jövedelemadója elenyésző összeg, hiába marad helyben, abból nem tudnak megoldani semmit. Nem lehet globálisan tekinteni az önkormányzatokra, amikor évtizedek óta vannak községek, melyek a központi költségvetésből visszaosztott pénzekből működnek” – részletezte az RMDSZ önkormányzati szakpolitikusa.
Fotó: Gábos Albin
Meglátása szerint a miniszterelnök nyilatkozata arra utal, hogy nem ismeri a helyzetet. „Arról lehet vitatkozni, hogy melyik önkormányzatnak, milyen mechanizmus alapján osztanak vissza pénzeket, de általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy nem lesz kiegyenlítés, mert fennáll a veszélye, hogy már májusban a községek fele működésképtelen lesz” – fogalmazta meg Ilyés Gyula. Arra is kitért, hogy száz százalékban helybenhagyott személyi jövedelemadó valójában nem jelent egyetlen önkormányzatnak sem pluszbevételt, szinte lejre pontosan azt a kiesést kompenzálja, amit az okozott, hogy 2018-ban 16 százalékról 10 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót.
„Az állam törvényes kötelessége az iskolák fejkvótaalapú finanszírozása, a szociális kiadások, a fogyatékkal élők juttatásainak, gondozóik fizetésének a biztosítása, ez utóbbit az elmúlt három évben más és más konstrukció szerint támogatják.
– részletezte Ilyés Gyula, aki szerint a bukaresti pénzügyminisztérium a kilencvenes évek eleje óta önkormányzat-ellenes. „Úgy számolják az önkormányzatoknak juttatott pénzeket, mintha a vérüket szívnák, közben nincs egységes koncepció a helyi közigazgatási rendszer finanszírozásáról, hogy ne minden évet azzal kelljen indítani, hogy mennyi pénzt adnak a helyi költségvetések kiegyenlítésére, vagy éppen nem adnak semmit” – összegezte Ilyés Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!