Nem jött be a számítás. A 2017-es 7 százalék után tavaly alig 4,1 százalékkal bővült a román gazdaság
Fotó: Pixabay.com
Nem jöttek be a szociálliberális kormány tavalyi növekedési előrejelzései, és az ideiben sem bíznak az elemzők.
Mélyen a kormány várakozásai alatt maradt tavaly a román gazdaság növekedési üteme: miközben a 2018-as évi állami költségvetés kidolgozásakor a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékos gyarapodásával számoltak, addig az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint ez alig 4,1 százalékos volt. A kabinet amúgy már érezte, hogy valami nincs rendben, hiszen Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy 4,4 százalékos lesz a bővülés üteme.
A kormány a 2019-es évi állami költségvetés tervezetét is 5,5 százalékos gazdasági növekedésre és a GDP 2,55 százalékára rúgó költségvetési hiányra alapozta. 1022 milliárd lejes GDP-t várnak.
miközben a Világbank előrejelzése szerint 3,5 százalékkal nő az idén a román gazdaság.
Az országos statisztikai intézet jelentésében szereplő tavalyi 4,1 százalékos gazdasági növekedés gyakorlatilag megfelel az elemzői várakozásoknak – mutatott rá a Krónika megkeresésére Bálinth Csaba, az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője. Kifejtette, amikor a tavalyi terveiket készítették, ők már 4 százalék körüli növekedéssel számoltak, ebben elemzői konszenzus volt, a döntéshozók, a kormány voltak inkább optimisták. Hozzátette, az előrejelzésekben ugyanakkor vannak bizonytalansági tényezők, senki nem tudhatja pontosan, mi lesz egy év alatt. Valójában
– vallja Bálinth Csaba.
Felidézte, a korábbi években ahhoz szoktunk, hogy többször volt áfacsökkentés, az infláció alacsony volt, tehát a kamatok is csökkentek, ez erős löketet adott gazdaságnak. Sőt ezzel párhuzamosan az euróövezet gazdaságainak a fellendülése is segítette a romániait. „2017 lehetett a román gazdaság csúcséve. Azóta a gazdasági növekedés üteme mérséklődik, normalizálódik” – fejtette ki az elemző. Hozzátette, most már nincs tér arra, hogy további jelentős áfacsökkentéseket hajtson végre a kormány, hiszen a költségvetési hiány éppen hogy 3 százalék körül van, illetve a kamatok már emelkedtek, Nyugat-Európa gazdasága is meglepően lassul. Ezek a tényezők játszottak közre, hogy
„Idén arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés üteme tovább mérséklődik” – szögezte le a szakértő. Bálinth Csaba szerint amúgy a fogyasztás várhatóan erős marad, hiszen nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, nehéz jól képzett szakembereket találni, ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tovább növeljék a fizetéseket, az állami szektorban is volt egy jelentős béremelés, sőt a minimálbér is nőtt.
– mondta Bálinth.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy kevésbé optimisták azonban az elemzők a beruházásokat illetően, holott ebben az időszakban jól kellene teljesítsenek, de a kormányintézkedések körüli bizonytalanság erre negatívan hat. A bankokra kivetett adó a hitelezést lelassítja, ezen belül a vállalati hitelezést is, ami szintén a beruházásokra hat vissza negatívan. A GDP többi része, az export és az import közötti olló tovább szélesedik, mert az importot tovább hajtja a fogyasztás növekedése, az eurózóna lassulása pedig nem kedvez az exportnak, ez együtt negatív hatással lehet a növekedésre.
Bálinth Csaba arra is kitért, Romániában a kockázatok magasak, és növekednek, hiszen a folyó fizetési mérleg hiánya gyorsan növekedett, az ország a magas költségvetéshiány miatt sérülékenyebb, a globális gazdasági növekedés pedig bizonytalan, így bármilyen sokk éri Romániát, komolyabban megérzi, mint a régió többi országa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!