Nem jött be a számítás. A 2017-es 7 százalék után tavaly alig 4,1 százalékkal bővült a román gazdaság
Fotó: Pixabay.com
Nem jöttek be a szociálliberális kormány tavalyi növekedési előrejelzései, és az ideiben sem bíznak az elemzők.
Mélyen a kormány várakozásai alatt maradt tavaly a román gazdaság növekedési üteme: miközben a 2018-as évi állami költségvetés kidolgozásakor a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékos gyarapodásával számoltak, addig az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint ez alig 4,1 százalékos volt. A kabinet amúgy már érezte, hogy valami nincs rendben, hiszen Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy 4,4 százalékos lesz a bővülés üteme.
A kormány a 2019-es évi állami költségvetés tervezetét is 5,5 százalékos gazdasági növekedésre és a GDP 2,55 százalékára rúgó költségvetési hiányra alapozta. 1022 milliárd lejes GDP-t várnak.
miközben a Világbank előrejelzése szerint 3,5 százalékkal nő az idén a román gazdaság.
Az országos statisztikai intézet jelentésében szereplő tavalyi 4,1 százalékos gazdasági növekedés gyakorlatilag megfelel az elemzői várakozásoknak – mutatott rá a Krónika megkeresésére Bálinth Csaba, az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője. Kifejtette, amikor a tavalyi terveiket készítették, ők már 4 százalék körüli növekedéssel számoltak, ebben elemzői konszenzus volt, a döntéshozók, a kormány voltak inkább optimisták. Hozzátette, az előrejelzésekben ugyanakkor vannak bizonytalansági tényezők, senki nem tudhatja pontosan, mi lesz egy év alatt. Valójában
– vallja Bálinth Csaba.
Felidézte, a korábbi években ahhoz szoktunk, hogy többször volt áfacsökkentés, az infláció alacsony volt, tehát a kamatok is csökkentek, ez erős löketet adott gazdaságnak. Sőt ezzel párhuzamosan az euróövezet gazdaságainak a fellendülése is segítette a romániait. „2017 lehetett a román gazdaság csúcséve. Azóta a gazdasági növekedés üteme mérséklődik, normalizálódik” – fejtette ki az elemző. Hozzátette, most már nincs tér arra, hogy további jelentős áfacsökkentéseket hajtson végre a kormány, hiszen a költségvetési hiány éppen hogy 3 százalék körül van, illetve a kamatok már emelkedtek, Nyugat-Európa gazdasága is meglepően lassul. Ezek a tényezők játszottak közre, hogy
„Idén arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés üteme tovább mérséklődik” – szögezte le a szakértő. Bálinth Csaba szerint amúgy a fogyasztás várhatóan erős marad, hiszen nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, nehéz jól képzett szakembereket találni, ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tovább növeljék a fizetéseket, az állami szektorban is volt egy jelentős béremelés, sőt a minimálbér is nőtt.
– mondta Bálinth.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy kevésbé optimisták azonban az elemzők a beruházásokat illetően, holott ebben az időszakban jól kellene teljesítsenek, de a kormányintézkedések körüli bizonytalanság erre negatívan hat. A bankokra kivetett adó a hitelezést lelassítja, ezen belül a vállalati hitelezést is, ami szintén a beruházásokra hat vissza negatívan. A GDP többi része, az export és az import közötti olló tovább szélesedik, mert az importot tovább hajtja a fogyasztás növekedése, az eurózóna lassulása pedig nem kedvez az exportnak, ez együtt negatív hatással lehet a növekedésre.
Bálinth Csaba arra is kitért, Romániában a kockázatok magasak, és növekednek, hiszen a folyó fizetési mérleg hiánya gyorsan növekedett, az ország a magas költségvetéshiány miatt sérülékenyebb, a globális gazdasági növekedés pedig bizonytalan, így bármilyen sokk éri Romániát, komolyabban megérzi, mint a régió többi országa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!