Nem jött be a számítás. A 2017-es 7 százalék után tavaly alig 4,1 százalékkal bővült a román gazdaság
Fotó: Pixabay.com
Nem jöttek be a szociálliberális kormány tavalyi növekedési előrejelzései, és az ideiben sem bíznak az elemzők.
Mélyen a kormány várakozásai alatt maradt tavaly a román gazdaság növekedési üteme: miközben a 2018-as évi állami költségvetés kidolgozásakor a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékos gyarapodásával számoltak, addig az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint ez alig 4,1 százalékos volt. A kabinet amúgy már érezte, hogy valami nincs rendben, hiszen Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy 4,4 százalékos lesz a bővülés üteme.
A kormány a 2019-es évi állami költségvetés tervezetét is 5,5 százalékos gazdasági növekedésre és a GDP 2,55 százalékára rúgó költségvetési hiányra alapozta. 1022 milliárd lejes GDP-t várnak.
miközben a Világbank előrejelzése szerint 3,5 százalékkal nő az idén a román gazdaság.
Az országos statisztikai intézet jelentésében szereplő tavalyi 4,1 százalékos gazdasági növekedés gyakorlatilag megfelel az elemzői várakozásoknak – mutatott rá a Krónika megkeresésére Bálinth Csaba, az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője. Kifejtette, amikor a tavalyi terveiket készítették, ők már 4 százalék körüli növekedéssel számoltak, ebben elemzői konszenzus volt, a döntéshozók, a kormány voltak inkább optimisták. Hozzátette, az előrejelzésekben ugyanakkor vannak bizonytalansági tényezők, senki nem tudhatja pontosan, mi lesz egy év alatt. Valójában
– vallja Bálinth Csaba.
Felidézte, a korábbi években ahhoz szoktunk, hogy többször volt áfacsökkentés, az infláció alacsony volt, tehát a kamatok is csökkentek, ez erős löketet adott gazdaságnak. Sőt ezzel párhuzamosan az euróövezet gazdaságainak a fellendülése is segítette a romániait. „2017 lehetett a román gazdaság csúcséve. Azóta a gazdasági növekedés üteme mérséklődik, normalizálódik” – fejtette ki az elemző. Hozzátette, most már nincs tér arra, hogy további jelentős áfacsökkentéseket hajtson végre a kormány, hiszen a költségvetési hiány éppen hogy 3 százalék körül van, illetve a kamatok már emelkedtek, Nyugat-Európa gazdasága is meglepően lassul. Ezek a tényezők játszottak közre, hogy
„Idén arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés üteme tovább mérséklődik” – szögezte le a szakértő. Bálinth Csaba szerint amúgy a fogyasztás várhatóan erős marad, hiszen nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, nehéz jól képzett szakembereket találni, ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tovább növeljék a fizetéseket, az állami szektorban is volt egy jelentős béremelés, sőt a minimálbér is nőtt.
– mondta Bálinth.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy kevésbé optimisták azonban az elemzők a beruházásokat illetően, holott ebben az időszakban jól kellene teljesítsenek, de a kormányintézkedések körüli bizonytalanság erre negatívan hat. A bankokra kivetett adó a hitelezést lelassítja, ezen belül a vállalati hitelezést is, ami szintén a beruházásokra hat vissza negatívan. A GDP többi része, az export és az import közötti olló tovább szélesedik, mert az importot tovább hajtja a fogyasztás növekedése, az eurózóna lassulása pedig nem kedvez az exportnak, ez együtt negatív hatással lehet a növekedésre.
Bálinth Csaba arra is kitért, Romániában a kockázatok magasak, és növekednek, hiszen a folyó fizetési mérleg hiánya gyorsan növekedett, az ország a magas költségvetéshiány miatt sérülékenyebb, a globális gazdasági növekedés pedig bizonytalan, így bármilyen sokk éri Romániát, komolyabban megérzi, mint a régió többi országa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!