Nem garantálja az új mutató az olcsóbb hitelt: hiába alacsonyabb az új index a ROBOR-nál, a bankok kamatpolitikáján múlik minden

A fogyasztói hitelek irányadó mutatójának értékét a 2018 utolsó negyedévében lebonyolított bankközi tranzakciók napi kamatlábának számtani középarányosaként számolták ki, a napi kamatláb pedig szintén a napi tranzakciók kamatlábainak az átlagaként határozható meg. Mostantól a román jegybank minden nap közölni fogja a mutató szintjét, és minden negyedév végén aktualizálja annak értékét.

Mennyi az annyi?

Fontos tudni ugyanakkor, hogy az IRCC-nek nincs visszamenőleges hatálya, tehát a már futó hitelekre nem érvényes, azonban Daniel Zamfir, a szenátus gazdasági bizottságának ALDE-s elnöke előrevetítette, hogy a kisebbik kormánypárt  olyan módosító indítvánnyal készül előrukkolni, amely lehetővé tenné, hogy a már most futó fogyasztási és jelzálogkölcsönök, vagy éppen a vásárlási hitelkártyával vett termékek havi törlesztőrészletét is ez alapján számolják ki.

Mint Dragoș Nechifor hitelbróker is felhívta a figyelmet, mostantól könnyebben összehasonlíthatóvá válnak a bankok ajánlatai, mivel az IRCC egyedi mutató, vagyis nincs több verziója, mint a 3, a 6, a 9 vagy a 12 havi ROBOR. De nemcsak ezen múlik a törlesztőrészlet: a bankok egy úgynevezett kamatfelárat is alkalmaznak, aminek mértéke eltérő, és szakemberek szerint egyáltalán nem kizárható, hogy lesznek olyan pénzintézetek, amelyek az IRCC-t látva meg is fogják emelni, hogy ne legyenek kieséseik, így pedig elenyészőre csökkenhet a két mutató közötti egyszázaléknyi különbség. „Semmi szín alatt sem lesz oly mértékű csökkenés, ahogyan azt a kormány bejelentette. 5–10 százalékról beszélünk, és ez is csak akkor, ha a bankok nem emelnek kamatfelárat. Egyes bankok ma lemondtak a változó kamatozású hitelekről, és csak a fix kamatozásúakkal maradtak, amelyek esetében ez a mutató nem releváns” – magyarázta Nichifor. Kijelentésével arra utalt, hogy egy nappal korábban a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Facebook-bejegyzésben közölte: 18 százalékig terjedő értékkel csökkennek a banki törlesztőrészletek az új mutató alkalmazásának köszönhetően.

Az infláción múlik minden

„Ez a mutató változó lesz, hiszen egy negyedév számtani középarányosa adja, így a kamatok nőhetnek is” – mutatott rá eközben Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnöki tanácsadója. Mint emlékeztetett,

„Amit a politikusok nem értettek meg, hogy a ROBOR-t kizárólag az infláció alakította. Amikor 2017 szeptemberében egy újabb inflációs hullám hírére elkezdett emelkedni, nyugtalanságot keltett a politikumban. 2017 októberében elrajtolt egy inflációs ciklus, ami még nem ért véget, és ez okozta a ROBOR emelkedését, ami miatt nőttek a törlesztőrészletek” – hangsúlyozta egy televíziós nyilatkozatban Adrian Vasilescu.

Az Első otthonra nem érvényes

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy az új irányadó mutatót nem fogják alkalmazni az Első otthon program keretében felvett jelzáloghitelek esetében. „Az Első otthon típusú hitelekből kevés van. A néhány millió fogyasztói jelzáloghitel között a legkevesebb az első otthonos. Átmeneti tényező, nem lehet tudni, meddig tart” – mondta Vasilescu.

Nem borítékolható a csökkenés

A bankközi hitelkamatláb nem befolyásolja feltétlenül a végső kamatot, amit egy bank felajánl az ügyfeleinek, a mutató elsősorban a gazdaság helyzetének lenyomata – emelte ki hasonlóképpen megkeresésünkre Bordás Attila.  A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese rámutatott, az eddigi irányadó bankközi hitelkamatláb nem feltétlenül a megtörtént tranzakciókat jelentette, hanem a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban felajánlott kamatok átlagát.

Ez lehet kisebb értékű, de nem szabályozza az ügyfeleknek kiszámolt végső kamat értékét, hiszen a bankoknak még mindig van játékterük, hogy ehhez hozzáadjanak, és a végső kamatot a saját költségeik alapján számolják ki. „Nem borítékolható, hogy amiért az új mutató kisebb, a közeljövőben a kamatok esni fognak. A pénzintézetek bármilyen mutatót vesznek alapul, megvan a szabadságuk, hogy arra rászámoljanak, a végső kamatot úgy határozzák meg, hogy nekik megérje. Ezt már nem lehet a szabad piacon szabályozni, korlátozni” – fejtette ki a szakértő. Szerinte amúgy félretájékoztatás arra hivatkozni, hogy a végső kamatot a különböző mutatók befolyásolják. Hangsúlyozta, a mutató valójában a gazdaság lenyomata.

„Ha a romániai gazdaság kockázatos, ha magas  az infláció, ha elriasztjuk a külföldi befektetőket, ha nincs stabil, kiszámítható gazdasági és jogszabályi háttér és keret, akkor az irányadó bankközi kamatláb erre reagál” – magyarázta Bordás Attila. Hozzátette, ez bármilyen valós mutatóra érvényes, ha az nem csak egy „fiktív szám, és nem Teleormanból mondják meg, hogy mennyi legyen”, hiszen a pénzintézetek nem fognak csak a szám kedvéért fiktív adásvételeket lebonyolítani. Ez alapján valószínű, hogy az IRCC  hasonló tendenciákat  mutat majd, mint korábban a ROBOR: ha a gazdasági helyzet javul, az IRCC csökken, ha romlik, akkor növekszik –  tehát ebből még nem következik a hitelkamatok csökkenése. 

Bordás Attila azt sem tartja kizártnak, hogy az új mutató érzékenyebben reagál majd, mint a ROBOR, de ez a következő hónapokban fog egyértelműen kiderülni. „Az biztos, hogy kamatot csak akkor fognak csökkenteni a pénzintézetek, ha a gazdasági környezet javul, hiszen a kamatban benne van a kockázat, az infláció, a bank működési költsége, az adók, az is, amit a 114-es sürgősségi kormányrendeletben bevezettek, bár utólag csökkentettek” – részletezte a pénzügyi szakértő.

Nincs pénzügyi kultúra

Szerinte a lakossági hitelek kamatában akkor lesz érezhető változás, ha javul a gazdasági helyzet, csökken az infláció, pozitívak az előrejelzések, költségvetési többlet, vagy finanszírozható költségvetési hiány lesz. Rámutatott: Romániában valóban nagyon magasak a banki kamatok, de ehhez több tényező is hozzájárul, például az is, hogy még mindig csak a pénzügyi kultúra alapjait tanulgatjuk. A lakosság alig használja a banki termékeket, a pénzügyi intézeteknek szinte nincs is más jövedelmük, mint a hitelek után felszámolt kamat. „Az állam abban is segíthetne, hogy hangsúlyt fektet a pénzügyi nevelésre, a különböző banki termékek használatára ösztönöz, hogy a költségek oszoljanak a különböző termékek között, ne csak a hitelekre terheljék a bankok” – véli Bordás Attila.