Ott sem voltak. Vlagyimir Lipajev orosz nagykövet szerint országának nincs köze a brassói szabotázsakcióhoz
Fotó: Az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetsége
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
2026. október 28., 10:022026. október 28., 10:02
Az orosz diplomáciai képviselet kedden este adott ki közleményt, miután a brassói incidens nyomán a román külügyminisztérium berendelte Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet.
A nagykövetség azt állítja, hogy
Az orosz nagykövetség szerint Vlagyimir Lipajevet „meghívták” a román külügyminisztériumba egy megbeszélésre, amelynek keretében a román fél „alaptalanul” vádolta Oroszországot a szeptember 14-én Brassóban, az egyik vállalatnál kitört tűz előidézésével.
„Természetesen semmiféle bizonyítékot nem mutattak be” – állítják a nagykövetség képviselői.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Szerintük az orosz diplomata kategorikusan elutasította „az ezzel kapcsolatos rágalmazó inszinuációkat”, hangsúlyozva, hogy az Oroszországi Föderáció soha nem tervezett, nem koordinált és nem hajtott végre szabotázscselekményeket sem Románia, sem más külföldi államok területén.
Az orosz diplomáciai misszió vezetője a „politikai cinizmus és képmutatás megnyilvánulásainak” nevezte „azokat a kísérleteket, amelyek Oroszországra akarják hárítani a felelősséget a Fekete-tengeren történt, tengeri hajókat érintő incidensekért”.
„Senki számára nem titok, hogy a régióban a hajózás biztonságát fenyegető egyetlen forrás Ukrajna és azok a bűntársai, akik fegyvereket szállítanak neki” – állítják a nagykövetség képviselői.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
A nagykövet elmondta, hogy az év eleje óta az ukrán fegyveres erők több mint 250, orosz gazdasági szereplők érdekében közlekedő kereskedelmi hajót vettek célba, és 28 tengerész vesztette életét.
A brassói incidensre vonatkozó információ közzétételét követően lefolytatott beszélgetésen
A találkozó keretében a román fél határozott tiltakozását fejezte ki e szabotázscselekmény miatt, hangsúlyozva Oroszország felelősségét, amelyet a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok is alátámasztanak.
A külügyminisztérium kijelentette, hogy a cselekmények elfogadhatatlanok, és súlyos következményekkel járnak a nemzetbiztonságra és az állampolgárok biztonságára nézve. Kiemelték, hogy az incidens a hibrid háború egyik megnyilvánulása, amely az Oroszországi Föderáció által több európai állam ellen végrehajtott vagy támogatott cselekmények sorozatának része.
Egy közlemény szerint a román fél elítélte az orosz erők által a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett szisztematikus támadásokat is, amelyek áldozatokat is követeltek.
A minisztérium felhívta a figyelmet ezen támadásoknak a Fekete-tengeri régió biztonságára gyakorolt hatásaira is, ahol az ilyen cselekmények súlyosan befolyásolják a biztonsági helyzetet.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Mint arról beszámoltunk, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
A nyomozók szerint a két fehérorosz állampolgárnak és ukrán társuknak közük volt a szeptember 14-én a Romarm állami hadiipari vállalat leányvállalatának közvetlen közelében keletkezett tűzhöz, amely több cég épületében is károkat okozott.
ADIICOT tájékoztatása szerint
A harmadik, Lengyelországban tartózkodó gyanúsított ellen hétfőn adtak ki európai elfogatóparancsot. A román hatóságok mindhárom személy kiadatását kezdeményezték. Az ügyben szabotázskísérlet miatt folyik a nyomozás.
A hírszerző szolgálat (SRI) szerint a hálózat tevékenysége nem korlátozódott Romániára. Az Oroszországból irányított csoport további célpontjai között állami és magántulajdonban lévő fegyvergyárak, valamint más katonai és ipari létesítmények is szerepeltek több európai országban – számolt be az Agerpres.
A SRI közleménye szerint
Az idei vizsgálatok Romániában további szabotázskísérleteket is feltártak, amelyek nemzetközi katonai létesítményeket, illetve az ukrán fegyveres erők kiképzésére használt objektumokat is érintettek.
A hírszerzés szerint ezeknek az akcióknak a célja a megfélemlítés, a védelmi képességek gyengítése és az érintett országok európai biztonsághoz való hozzájárulásának akadályozása.
A SRI arra is figyelmeztetett, hogy a szabotázsakciók végrehajtóit gyakran a közösségi médiában toborozzák.
Kezdetben látszólag ártalmatlan feladatokért, például létesítmények megfigyeléséért vagy fényképezéséért kínálnak pénzt, később azonban gyújtogatásra, rombolásra, akár gyilkosságra is utasíthatják őket.
A feladatok megtagadása esetén zsaroláshoz és fenyegetéshez folyamodhatnak – hívták fel a figyelmet.
Az incidens kapcsán a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet külső elemzője úgy értékelt:
Kifejtette: az akció annak a jelez, hogy az orosz uralkodó elit felfogásában a létéért küzd, ezért egyre gátlástalanabb.
Az elemző szerint a hasonló akciók megelőzéséért felelős román szakszolgálatok a térség államaihoz képest jól veszik az akadályokat.
Figyelmeztetett ugyanakkor:
Mint arról beszámoltunk, Moszkva már figyelmeztette Romániát: mivel az Ukrajnának nyújtott segítség miatt a konfliktus részesének tekinti – Románia nem csupán fegyvereket szállított, de Lengyelország után az Ukrajnába irányuló nyugati fegyver- és segélyszállítmányok második legfontosabb tranzitútvonala – számíthat orosz megtorló akciókra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!