Minden összejött. A hétvégén csökkenésnek indulhat az energia ára
Fotó: Veres Nándor
Történelmi csúcsot döntött az energia ára Romániában – harsogják néhány napja a bukaresti sajtóorgánumok. Mennyire hat ki ez a mindennapjainkra? – kérdeztük Nagy-Bege Zoltánt, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét.
2019. szeptember 20., 08:122019. szeptember 20., 08:12
2019. szeptember 20., 08:142019. szeptember 20., 08:14
Történelmi csúcsot döntött, és a magyarországi kétszerese az energia tőzsdei ára Romániában – hívta fel a napokban több ízben is a figyelmet a bukaresti román nyelvű sajtó, megkongatva egyúttal a vészharangot: a lakosság sem dőlhet hátra attól, hogy jelenleg szabályozott áron fizeti a villanyszámlát. Hiszen előbb-utóbb nyakunkon az árliberalizáció, és akkor majd búsásan megfizetünk a mostani kedvező díjszabásért, másrészt pedig az ipari fogyasztók a magas árat belefoglalják termékeik árába, így közvetve mégiscsak mi fizetünk meg érte.
Gazdasági elemzők szerint
Ugyanakkor Románia az elmúlt időszakban nettó energiaexportőrből importőr országgá vált, a behozatal jelenleg teljes gőzzel zajlik, mivel előre be nem tervezett módon le kellett állítani a cernavodai atomerőmű egyik reaktorát, és az alacsony vízhozamok miatt is kevesebb energiát sikerül előállítani. Stelian Muscalu, a Digi 24 hírtelevízióban futó Business Club műsorvezetője ugyanakkor azzal is magyarázza a belföldi termelés visszaesését, hogy az elmúlt években, évtizedekben a román állam rossz gazdája volt a nagy állami energetikai vállalatoknak, és „elkobozta” a profitjuk 75–90 százalékát, hogy fedezni tudja kiadásait, és ahelyett, hogy befektette volna az összegeket, a pénzek az amúgy fedezet nélküli fizetés- és nyugdíjemelésekre mentek el.
Nem aggódik azonban a villamos energia ugrásszerű drágulása miatt Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke a Krónika kérdésére elmondta, a látványos áremelkedés csak a következő napi piacon volt észlelhető, péntekre már lenyugodnak a kedélyek a tőzsdén, és viszonylag barátságossá válik az ár. Csütörtökön délután ugyanis már 230–240 lej körüli átlagárat jelzett a következő napra a tőzsde, és a következő napokban ez még mérséklődni fog – részletezte a szakértő. Kifejtette:
ezért a két-három napos vagy akár egyhetes árnövekedés a következő napi piacon nem befolyásolja a díjszabásaikat.
Éves szinten ezt felosztják úgy, hogy a pár napos áringadozás nem befolyásolja az éves díjszabást, tehát az ipari fogyasztók sem tapasztalják meg a drágulást, azt nem kell áthárítaniuk a lakosságra – mondta Nagy-Bege Zoltán. Arra is kitért, hogy a lakossági fogyasztók az év végéig biztosan szabályozott áron kapják a villamos energiát, tehát őket semmilyen szinten nem érinti a tőzsdei ár alakulása.
Az erre vonatkozó javaslatot a héten küldik el a brüsszeli testületnek, a hónap végéig még lesznek tárgyalások, és abban reménykednek, hogy ha nem is száz százalékban, de egy adott mennyiségű energiát engedélyeznek a szabályozott szerződések alapján.
Az ugrásszerű növekedést több tényező is okozta – fogalmazta meg kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Egyrészt a Hidroelectrica viszonylag alacsony szinten tartja a termelését, mert próbálják tartalékolni a vizet, növelni a vízszintet, hiszen a minisztérium úgy döntött, a decemberi hónapot a tározók 90–95 százalékos telítettségével kell kezdeni, hogy a téli időszakra tudják biztosítani az energiatermelést, ne legyenek fennakadások. Ehhez hozzáadódott, hogy
A meghibásodás miatt 700 megawattos termelés esett ki, amit egyrészt csak drágábban előállított villamos energiával tudtak pótolni, olyan módon, hogy beindították Romgaz tulajdonában levő radnóti gázerőmű egyik egységét, ám ez már érzékelhetően drágább, mint az atomenergia. Hogy a hiányt pótolják, importáltak is, mindez összességében oda vezetett, hogy megugrott az ár, de hamar le is nyugodtak a kedélyek a tőzsdén. „Nem aggódom, ha szombaton beindítják a Nuclearelectrica kieső egységét, normális árak lesznek. Van villamos energia a piacon, annak ellenére, hogy a fogyasztás óriási” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, az is segít, hogy Romániának Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával van közös piaca, a másik három országban nincsenek kiesések, működnek a termelőegységek, tehát onnan is bejön a nem túl drága villamos energia.
A szakértő szerint a következőkben azon kell dolgozniuk, hogy ösztönözzék az új termelőegységek megépülését. Románia jelenleg is meg tudja termelni a villamos energiát, elegendő termelőegység működik, ám ezek, elsősorban a szénerőművek, viszonylag drágán állítják elő az energiát. Példaként említette, hogy a 4000 me-gawatt teljesítményű Olténiai energetikai komplexum bármelyik pillanatban beindítható, ám a szén-dioxid-kibocsátás bizonylatok miatt drágán termel. Sokszor inkább megéri importálni, ezért az is prioritás, hogy növeljék a tárolókapacitásokat, új raktárakat nyissanak meg, hiszen jobb alternatíva az olcsó import, mint a drága hazai termelés. Nagy-Bege Zoltán abban bízik, hogy ha az év végéig lezárulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, meghatározzák, milyen célkitűzései vannak Romániának 2030-ig a megújuló energiatermelés terén, és akkor elindulnak ezek a beruházások, és lesznek olcsón termelő új erőművek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!