Nem fizetjük meg az energiadrágulást – Új termelőegységek megépülése mentheti meg a romániai iparágat

Ugyanakkor Románia az elmúlt időszakban nettó energiaexportőrből importőr országgá vált, a behozatal jelenleg teljes gőzzel zajlik, mivel előre be nem tervezett módon le kellett állítani a cernavodai atomerőmű egyik reaktorát, és az alacsony vízhozamok miatt is kevesebb energiát sikerül előállítani. Stelian Muscalu, a Digi 24 hírtelevízióban futó Business Club műsorvezetője ugyanakkor azzal is magyarázza a belföldi termelés visszaesését, hogy az elmúlt években, évtizedekben a román állam rossz gazdája volt a nagy állami energetikai vállalatoknak, és „elkobozta” a profitjuk 75–90 százalékát, hogy fedezni tudja kiadásait, és ahelyett, hogy befektette volna az összegeket, a pénzek az amúgy fedezet nélküli fizetés- és nyugdíjemelésekre mentek el.

„Nincs ok aggodalomra”

Nem aggódik azonban a villamos energia ugrásszerű drágulása miatt Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke a Krónika kérdésére elmondta, a látványos áremelkedés csak a következő napi piacon volt észlelhető, péntekre már lenyugodnak a kedélyek a tőzsdén, és viszonylag barátságossá válik az ár. Csütörtökön délután ugyanis már 230–240 lej körüli átlagárat jelzett a következő napra a tőzsde, és a következő napokban ez még mérséklődni fog – részletezte a szakértő.  Kifejtette:

ezért a két-három napos vagy akár egyhetes árnövekedés a következő napi piacon nem befolyásolja a díjszabásaikat.

Éves szinten ezt felosztják úgy, hogy a pár napos áringadozás nem befolyásolja az éves díjszabást, tehát az ipari fogyasztók sem tapasztalják meg a drágulást, azt nem kell áthárítaniuk a lakosságra – mondta Nagy-Bege Zoltán. Arra is kitért, hogy a lakossági fogyasztók az év végéig biztosan szabályozott áron kapják a villamos energiát, tehát őket semmilyen szinten nem érinti a tőzsdei ár alakulása.

Az erre vonatkozó javaslatot a héten küldik el a brüsszeli testületnek, a hónap végéig még lesznek tárgyalások, és abban reménykednek, hogy ha nem is száz százalékban, de egy adott mennyiségű energiát engedélyeznek a szabályozott szerződések alapján.

Több körülmény összejátszott

Az ugrásszerű növekedést több tényező is okozta – fogalmazta meg kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Egyrészt a Hidroelectrica viszonylag alacsony szinten tartja a termelését, mert próbálják tartalékolni a vizet, növelni a vízszintet, hiszen a minisztérium úgy döntött, a decemberi hónapot a tározók 90–95 százalékos telítettségével kell kezdeni, hogy a téli időszakra tudják biztosítani az energiatermelést, ne legyenek fennakadások. Ehhez hozzáadódott, hogy

A meghibásodás miatt 700 megawattos termelés esett ki, amit egyrészt csak drágábban előállított villamos energiával tudtak pótolni, olyan módon, hogy beindították Romgaz tulajdonában levő radnóti gázerőmű egyik egységét, ám ez már érzékelhetően drágább, mint az atomenergia.  Hogy a hiányt pótolják, importáltak is, mindez összességében oda vezetett, hogy megugrott az ár, de hamar le is nyugodtak a kedélyek a tőzsdén. „Nem aggódom, ha szombaton beindítják a Nuclearelectrica kieső egységét, normális árak lesznek. Van villamos energia a piacon, annak ellenére, hogy a fogyasztás óriási” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, az is segít, hogy Romániának Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával van közös piaca, a másik három országban nincsenek kiesések, működnek a termelőegységek, tehát onnan is bejön a nem túl drága villamos energia.

Sok a tennivaló

A szakértő szerint a következőkben azon kell dolgozniuk, hogy ösztönözzék az új termelőegységek megépülését. Románia jelenleg is meg tudja termelni a villamos energiát, elegendő termelőegység működik, ám ezek, elsősorban a szénerőművek, viszonylag drágán állítják elő az energiát. Példaként említette, hogy a 4000 me-gawatt teljesítményű Olténiai energetikai komplexum bármelyik pillanatban beindítható, ám a szén-dioxid-kibocsátás bizonylatok  miatt drágán termel. Sokszor inkább megéri importálni, ezért az is prioritás, hogy növeljék a tárolókapacitásokat, új raktárakat nyissanak meg, hiszen jobb alternatíva az olcsó import, mint a drága hazai termelés. Nagy-Bege Zoltán abban bízik, hogy ha az év végéig lezárulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, meghatározzák, milyen célkitűzései vannak Romániának 2030-ig a megújuló energiatermelés terén, és akkor elindulnak ezek a beruházások, és lesznek olcsón termelő új erőművek.