Minden összejött. A hétvégén csökkenésnek indulhat az energia ára
Fotó: Veres Nándor
Történelmi csúcsot döntött az energia ára Romániában – harsogják néhány napja a bukaresti sajtóorgánumok. Mennyire hat ki ez a mindennapjainkra? – kérdeztük Nagy-Bege Zoltánt, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét.
2019. szeptember 20., 08:122019. szeptember 20., 08:12
2019. szeptember 20., 08:142019. szeptember 20., 08:14
Történelmi csúcsot döntött, és a magyarországi kétszerese az energia tőzsdei ára Romániában – hívta fel a napokban több ízben is a figyelmet a bukaresti román nyelvű sajtó, megkongatva egyúttal a vészharangot: a lakosság sem dőlhet hátra attól, hogy jelenleg szabályozott áron fizeti a villanyszámlát. Hiszen előbb-utóbb nyakunkon az árliberalizáció, és akkor majd búsásan megfizetünk a mostani kedvező díjszabásért, másrészt pedig az ipari fogyasztók a magas árat belefoglalják termékeik árába, így közvetve mégiscsak mi fizetünk meg érte.
Gazdasági elemzők szerint
Ugyanakkor Románia az elmúlt időszakban nettó energiaexportőrből importőr országgá vált, a behozatal jelenleg teljes gőzzel zajlik, mivel előre be nem tervezett módon le kellett állítani a cernavodai atomerőmű egyik reaktorát, és az alacsony vízhozamok miatt is kevesebb energiát sikerül előállítani. Stelian Muscalu, a Digi 24 hírtelevízióban futó Business Club műsorvezetője ugyanakkor azzal is magyarázza a belföldi termelés visszaesését, hogy az elmúlt években, évtizedekben a román állam rossz gazdája volt a nagy állami energetikai vállalatoknak, és „elkobozta” a profitjuk 75–90 százalékát, hogy fedezni tudja kiadásait, és ahelyett, hogy befektette volna az összegeket, a pénzek az amúgy fedezet nélküli fizetés- és nyugdíjemelésekre mentek el.
Nem aggódik azonban a villamos energia ugrásszerű drágulása miatt Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke a Krónika kérdésére elmondta, a látványos áremelkedés csak a következő napi piacon volt észlelhető, péntekre már lenyugodnak a kedélyek a tőzsdén, és viszonylag barátságossá válik az ár. Csütörtökön délután ugyanis már 230–240 lej körüli átlagárat jelzett a következő napra a tőzsde, és a következő napokban ez még mérséklődni fog – részletezte a szakértő. Kifejtette:
ezért a két-három napos vagy akár egyhetes árnövekedés a következő napi piacon nem befolyásolja a díjszabásaikat.
Éves szinten ezt felosztják úgy, hogy a pár napos áringadozás nem befolyásolja az éves díjszabást, tehát az ipari fogyasztók sem tapasztalják meg a drágulást, azt nem kell áthárítaniuk a lakosságra – mondta Nagy-Bege Zoltán. Arra is kitért, hogy a lakossági fogyasztók az év végéig biztosan szabályozott áron kapják a villamos energiát, tehát őket semmilyen szinten nem érinti a tőzsdei ár alakulása.
Az erre vonatkozó javaslatot a héten küldik el a brüsszeli testületnek, a hónap végéig még lesznek tárgyalások, és abban reménykednek, hogy ha nem is száz százalékban, de egy adott mennyiségű energiát engedélyeznek a szabályozott szerződések alapján.
Az ugrásszerű növekedést több tényező is okozta – fogalmazta meg kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Egyrészt a Hidroelectrica viszonylag alacsony szinten tartja a termelését, mert próbálják tartalékolni a vizet, növelni a vízszintet, hiszen a minisztérium úgy döntött, a decemberi hónapot a tározók 90–95 százalékos telítettségével kell kezdeni, hogy a téli időszakra tudják biztosítani az energiatermelést, ne legyenek fennakadások. Ehhez hozzáadódott, hogy
A meghibásodás miatt 700 megawattos termelés esett ki, amit egyrészt csak drágábban előállított villamos energiával tudtak pótolni, olyan módon, hogy beindították Romgaz tulajdonában levő radnóti gázerőmű egyik egységét, ám ez már érzékelhetően drágább, mint az atomenergia. Hogy a hiányt pótolják, importáltak is, mindez összességében oda vezetett, hogy megugrott az ár, de hamar le is nyugodtak a kedélyek a tőzsdén. „Nem aggódom, ha szombaton beindítják a Nuclearelectrica kieső egységét, normális árak lesznek. Van villamos energia a piacon, annak ellenére, hogy a fogyasztás óriási” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, az is segít, hogy Romániának Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával van közös piaca, a másik három országban nincsenek kiesések, működnek a termelőegységek, tehát onnan is bejön a nem túl drága villamos energia.
A szakértő szerint a következőkben azon kell dolgozniuk, hogy ösztönözzék az új termelőegységek megépülését. Románia jelenleg is meg tudja termelni a villamos energiát, elegendő termelőegység működik, ám ezek, elsősorban a szénerőművek, viszonylag drágán állítják elő az energiát. Példaként említette, hogy a 4000 me-gawatt teljesítményű Olténiai energetikai komplexum bármelyik pillanatban beindítható, ám a szén-dioxid-kibocsátás bizonylatok miatt drágán termel. Sokszor inkább megéri importálni, ezért az is prioritás, hogy növeljék a tárolókapacitásokat, új raktárakat nyissanak meg, hiszen jobb alternatíva az olcsó import, mint a drága hazai termelés. Nagy-Bege Zoltán abban bízik, hogy ha az év végéig lezárulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, meghatározzák, milyen célkitűzései vannak Romániának 2030-ig a megújuló energiatermelés terén, és akkor elindulnak ezek a beruházások, és lesznek olcsón termelő új erőművek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!