Meg kell találni az egyensúlyt. A jóllét érdekében hozott áldozat megbosszulhatja magát
Fotó: Pixabay
A gondtalan anyagi helyzet hozzájárulhat ugyan a jólléthez, de meg kell tartani az egyensúlyt, mert például ha rámegy az egészségünk a pénzgyűjtésre, a vagyonszerzésre, előfordulhat, arra kell majd fordítanunk a megtakarításainkat, hogy az egészségünket helyreállítsuk – hívta fel a figyelmet Szabó Árpád közgazdász, amikor a jólét és a jóllét összefüggéseiről kérdeztük.
2022. november 11., 15:592022. november 11., 15:59
Kulturálisan kötött, és egyénenként nagymértékben eltérő, hogy kinek mit jelent a pénzügyi jólét fogalma – húzta alá megkeresésünkre Szabó Árpád. A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusát annak kapcsán faggattuk, hogy a Revolut digitális banki és fizetési platform a napokban tett közzé felmérést, amelynek szintén az a következtetése: jólét és a jóllét (wellness) szorosan kapcsolódik a kiegyensúlyozottsághoz és a mértékletességhez, hogy a következmények teljes tudatában cselekedjünk, és legyen bátorságunk új dolgokat megtenni.
A Revolut megbízásából a Dynata piackutató cég által végzett, tíz országot felölelő elemzés romániai adatai amúgy arra világítanak rá, hogy a romániai polgárok egyre nyitottabbak arra, hogy a pénzről beszéljenek, de még mindig vannak tabutémák, mint például a fizetés, a személyes megtakarítások mértéke, és sokan még mindig restellnek fizetésemelést kérni.
A nők jobban aggódnak az infláció és annak jövedelemre gyakorolt hatása miatt, mint a férfiak, a pénz pedig fontos téma a párkapcsolatokban vagy a családi kapcsolatokban.
A felmérés szerint a 25–64 év közötti romániai polgárok többsége (30 százalék) számára a pénzügyi jólét elsősorban azt jelenti, hogy rendelkeznek a pénzük felett, kiszámítható a jövedelmük. Csak a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy mentálisan jobban érezné magát, ha több pénze lenne.
A 18–24 éves válaszadók 22 százaléka számára a pénzügyi jólét akkor valósul meg, ha sikerül megtakarítaniuk vagy befektetniük a jövőre vonatkozó terveikbe. A pénzügyi hozzáállás nemenként is változik, például a megkérdezett nők 21 százaléka mondta, hogy aggódik az inflációnak a pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása miatt, míg a férfiaknak csak 12 százaléka osztja ezt a félelmet.
A romániai férfiak ugyanakkor sokkal magabiztosabbak abban, hogy a gazdasági stagnálás vagy recesszió idején is képesek lesznek kordában tartani kiadásaikat és növelni jövedelmüket. A háztartási kiadások kezelésének képessége tekintetében kiegyenlítődnek a dolgok: mind a nők, mind a férfiak azt mondják, keresik a megoldást pénzügyi helyzetük javítására.
A 35–44 év közötti válaszadók többsége számára nehézséget jelent, hogy fizetésemelést kérjen, 18 százalék pedig vonakodik attól, hogy árcsökkentést kérjen.
„Az igazi jóllét titka az egyensúlyban keresendő, ha anyagilag, egészségileg, spirituálisan is rendben vagyunk” – szögezte le megkeresésünkre a kutatás kapcsán Szabó Árpád. A közgazdász rámutatott, a pénzügyi jólét fontos eleme ugyan a jóllétnek, de ez mindenkinek mást jelent, befolyásolja a kulturális kötődés, a családi minta.
Mind a két esetben máshol van a szint, amikor azt mondják, hogy elégedettek, kiegyensúlyozottak” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette: a megtakarítási hajlandóság is erősen kötött, ha beleszületünk egy kultúrába, a „vérünkben van”, hogy miként spórolunk, ezt látjuk, tanuljuk a nagyszüleinktől, szüleinktől. Ezen viszont sokat változtathat a pénzügyi nevelés, már kisiskoláskorban tanítani kellene a pénzügyi alapismereteket, hogy a felnőttként megkeresett pénzt okosan tudjuk beosztani, esetleg kamatoztatni.
A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, a fiatalok másként viszonyulnak a pénzügyi kérdésekhez, ezt nagymértékben befolyásolja, hogy sokan 24 éves korukig tanulnak, sőt egy másik felmérés szerint sokan 28–30 éves korukig élnek együtt a szüleikkel, tehát nem kell azzal foglalkozniuk, honnan és miként teremtik elő a napi szükségleteik fedezetét, így számukra az a megnyugtató, ha nem is kell törődniük a pénzügyekkel.
egyrészt mert többet foglalkoznak a háztartási kiadásokkal, másrészt már ősidőktől kódolt, hogy a férfi elejti a zsákmányt, a nő pedig beosztja. Ugyanakkor – tette hozzá – az Amerikai Egyesült Államokban figyelték meg, hogy amikor dübörög a gazdaság több nő iratkozik be egyetemre, a férfiak inkább pénzt keresnek, válságban pedig több férfi tanul, mert csökkennek a kereseti lehetőségek.
Szabó Árpád hangsúlyozta, meg kell találni az egyensúlyt, nem érdemes tönkretenni az egészségünket, hogy több pénzt keressünk, mert utána az egészség helyreállítására kell elkölteni a megtakarításokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!