Futnak a pénzük után. A kisvállalkozóknak egyre nagyobb gondot jelent a kintlévőségek behajtása
Fotó: 123RF
A romániai kisvállalatoknak nehézséget okoz, hogy pozitívan tartsák a pénzügyi mérlegüket, hiszen egy kimutatás szerint az eladósodottsági szintjük elérte a 73 százalékot. A Krónika által megszólaltatott szakértő szerint a helyzet nem ennyire veszélyes, gyakran a cég a tulajdonosnak tartozik.
2019. december 18., 07:552019. december 18., 07:55
Az 500 ezer eurónál kevesebb forgalmat lebonyolító cégek eladósodottsága elérte a 73 százalékot, ezen belül a legkisebbek a leginkább érintettek, az évi 50 ezer eurós forgalmat megvalósító kisvállalkozások eladósodottsága 81 százalék körül mozog – derül ki az Instant Factoring digitális pénzügyi szolgáltató minap közzétett elemzéséből. A tanulmányban a 2018-as adatokat vették figyelembe, ebből pedig arra derült fény, hogy az 525 ezer romániai mikrovállalkozás 37 százalékánál negatív saját tőke jelent meg az éves mérlegben, tehát a cég saját tőkéje nem érte el a törvényi minimumként meghatározott jegyzett tőkét.
Ágazatok szerint a legtöbb kinnlevőség az építőiparban halmozódott fel, több mint 10 milliárd lej. A tanulmány készítői szerint pedig aggasztó jelenség, hogy a kinnlevőségek behajtása egyre inkább kitolódik, ami tovább görgeti az adósságokat, és közvetlenül befolyásolja a vállalkozások likviditását. Az 50 ezer eurónál kisebb forgalmat lebonyolító cégeknél a kinnlevőségek behajtása átlag 228 nap, míg az adósságok kifizetése átlag 538 nap alatt történik.
Hogy a fizetőképességet és a pénzzé tehetőség szintjét növeljék a cégek egy része kénytelen volt banki hitelhez folyamodni, így a hitelek aránya egy év alatt 4,8 százalékkal, hat év alatt 15,6 százalékkal növekedett. Az építőcégek maradtak el legnagyobb mértékben a beszállítóiknak történő és egyéb kifizetésekkel, ezek 2 milliárd lejjel tartoznak, ezt követi a nagybani kereskedelem 1,6 milliárd lejjel, majd a feldolgozó ipar 700 millióval. A romániai kisvállalatok tavaly 4,2 milliárd lej adót és illetéket fizettek be az államnak, ebből a legnagyobb arányban a közepes méretűek: az 50-250 ezer eurós forgalmú cégek 1,8 milliárd lejt adóztak.
„Nem kell eltúlozni a kisvállalatok eladósodottsági szintjét, hiszen ha ezek a számok valósak lennének, nagyon sok cég a csőd szélére sodródott volna” – fogalmazta meg Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a digitális pénzügyi szolgáltató elemzéséről faggattuk. Mint rámutatott,
Ilyen esetben nem fenyeget a behajtás, a számlák zárolásának a veszélye, hiszen a tulajdonos nem követeli vissza a saját pénzét.
Ami a kamaraelnök meglátása szerint viszont valós gondot jelent a zavartalan működésben, a kiszámíthatóságban az, hogy a kisebb cégek késve tudják behajtani a kinnlevőségeiket. „A mikrovállalatok legtöbb kilenc alkalmazottat foglalkoztatnak, nem tudnak nagy munkákat felvállalni, és nem elég erősek ahhoz, hogy diktálják a feltételeket. A nagy cégek mondják meg, mikor fizetnek, a kisebbek ki vannak szolgáltatva, ha a nagyoknak például késve fizet az állam, az legyűrűzik a mikrovállalatokhoz is, ám ez utóbbiaknak nincs annyi likviditásuk, hogy ezeken az időszakokon könnyedén átlépjenek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Édler András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!