Nehezen birkóznak meg az üzleti kihívásokkal a kis cégek

Futnak a pénzük után. A kisvállalkozóknak egyre nagyobb gondot jelent a kintlévőségek behajtása

Fotó: 123RF

A romániai kisvállalatoknak nehézséget okoz, hogy pozitívan tartsák a pénzügyi mérlegüket, hiszen egy kimutatás szerint az eladósodottsági szintjük elérte a 73 százalékot. A Krónika által megszólaltatott szakértő szerint a helyzet nem ennyire veszélyes, gyakran a cég a tulajdonosnak tartozik.

Bíró Blanka

2019. december 18., 07:552019. december 18., 07:55

Kemény adatok a statisztikákban

Az 500 ezer eurónál kevesebb forgalmat lebonyolító cégek eladósodottsága elérte a 73 százalékot, ezen belül a legkisebbek a leginkább érintettek, az évi 50 ezer eurós forgalmat megvalósító kisvállalkozások eladósodottsága 81 százalék körül mozog – derül ki az Instant Factoring digitális pénzügyi szolgáltató minap közzétett elemzéséből. A tanulmányban a 2018-as adatokat vették figyelembe, ebből pedig arra derült fény, hogy az 525 ezer romániai mikrovállalkozás 37 százalékánál negatív saját tőke jelent meg az éves mérlegben, tehát a cég saját tőkéje nem érte el a törvényi minimumként meghatározott jegyzett tőkét.

Az egy évnél rövidebb kifizetési elmaradások összesen 122 milliárd lejre rúgnak, és az összadósság 60 százalékát teszik ki. A kinnlevőségeik eközben meghaladták az 58 milliárd lejt.

Ágazatok szerint a legtöbb kinnlevőség az építőiparban halmozódott fel, több mint 10 milliárd lej. A tanulmány készítői szerint pedig aggasztó jelenség, hogy a kinnlevőségek behajtása egyre inkább kitolódik, ami tovább görgeti az adósságokat, és közvetlenül befolyásolja a vállalkozások likviditását. Az 50 ezer eurónál kisebb forgalmat lebonyolító cégeknél a kinnlevőségek behajtása átlag 228 nap, míg az adósságok kifizetése átlag 538 nap alatt történik.

Hogy a fizetőképességet és a pénzzé tehetőség szintjét növeljék a cégek egy része kénytelen volt banki hitelhez folyamodni, így a hitelek aránya egy év alatt 4,8 százalékkal, hat év alatt 15,6 százalékkal növekedett. Az építőcégek maradtak el legnagyobb mértékben a beszállítóiknak történő és egyéb kifizetésekkel, ezek 2 milliárd lejjel tartoznak, ezt követi a nagybani kereskedelem 1,6 milliárd lejjel, majd a feldolgozó ipar 700 millióval. A romániai kisvállalatok tavaly 4,2 milliárd lej adót és illetéket fizettek be az államnak, ebből a legnagyobb arányban a közepes méretűek: az 50-250 ezer eurós forgalmú cégek 1,8 milliárd lejt adóztak.

Nem annyira sötét a valóság?

„Nem kell eltúlozni a kisvállalatok eladósodottsági szintjét, hiszen ha ezek a számok valósak lennének, nagyon sok cég a csőd szélére sodródott volna” – fogalmazta meg Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a digitális pénzügyi szolgáltató elemzéséről faggattuk. Mint rámutatott,

a kisebb vállalkozásokra gyakran jellemző, hogy a tulajdonos „belepumpál” egy csomó pénzt a cégbe, hogy szinten tartsa. Ennek különböző formái vannak, például meghitelezi a saját cégét, vagy nem veszi ki a saját fizetését, hogy ne terhelje a vállalkozást.

Ilyen esetben nem fenyeget a behajtás, a számlák zárolásának a veszélye, hiszen a tulajdonos nem követeli vissza a saját pénzét.

Ami a kamaraelnök meglátása szerint viszont valós gondot jelent a zavartalan működésben, a kiszámíthatóságban az, hogy a kisebb cégek késve tudják behajtani a kinnlevőségeiket. „A mikrovállalatok legtöbb kilenc alkalmazottat foglalkoztatnak, nem tudnak nagy munkákat felvállalni, és nem elég erősek ahhoz, hogy diktálják a feltételeket. A nagy cégek mondják meg, mikor fizetnek, a kisebbek ki vannak szolgáltatva, ha a nagyoknak például késve fizet az állam, az legyűrűzik a mikrovállalatokhoz is, ám ez utóbbiaknak nincs annyi likviditásuk, hogy ezeken az időszakokon könnyedén átlépjenek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Édler András.