Futnak a pénzük után. A kisvállalkozóknak egyre nagyobb gondot jelent a kintlévőségek behajtása
Fotó: 123RF
A romániai kisvállalatoknak nehézséget okoz, hogy pozitívan tartsák a pénzügyi mérlegüket, hiszen egy kimutatás szerint az eladósodottsági szintjük elérte a 73 százalékot. A Krónika által megszólaltatott szakértő szerint a helyzet nem ennyire veszélyes, gyakran a cég a tulajdonosnak tartozik.
2019. december 18., 07:552019. december 18., 07:55
Az 500 ezer eurónál kevesebb forgalmat lebonyolító cégek eladósodottsága elérte a 73 százalékot, ezen belül a legkisebbek a leginkább érintettek, az évi 50 ezer eurós forgalmat megvalósító kisvállalkozások eladósodottsága 81 százalék körül mozog – derül ki az Instant Factoring digitális pénzügyi szolgáltató minap közzétett elemzéséből. A tanulmányban a 2018-as adatokat vették figyelembe, ebből pedig arra derült fény, hogy az 525 ezer romániai mikrovállalkozás 37 százalékánál negatív saját tőke jelent meg az éves mérlegben, tehát a cég saját tőkéje nem érte el a törvényi minimumként meghatározott jegyzett tőkét.
Ágazatok szerint a legtöbb kinnlevőség az építőiparban halmozódott fel, több mint 10 milliárd lej. A tanulmány készítői szerint pedig aggasztó jelenség, hogy a kinnlevőségek behajtása egyre inkább kitolódik, ami tovább görgeti az adósságokat, és közvetlenül befolyásolja a vállalkozások likviditását. Az 50 ezer eurónál kisebb forgalmat lebonyolító cégeknél a kinnlevőségek behajtása átlag 228 nap, míg az adósságok kifizetése átlag 538 nap alatt történik.
Hogy a fizetőképességet és a pénzzé tehetőség szintjét növeljék a cégek egy része kénytelen volt banki hitelhez folyamodni, így a hitelek aránya egy év alatt 4,8 százalékkal, hat év alatt 15,6 százalékkal növekedett. Az építőcégek maradtak el legnagyobb mértékben a beszállítóiknak történő és egyéb kifizetésekkel, ezek 2 milliárd lejjel tartoznak, ezt követi a nagybani kereskedelem 1,6 milliárd lejjel, majd a feldolgozó ipar 700 millióval. A romániai kisvállalatok tavaly 4,2 milliárd lej adót és illetéket fizettek be az államnak, ebből a legnagyobb arányban a közepes méretűek: az 50-250 ezer eurós forgalmú cégek 1,8 milliárd lejt adóztak.
„Nem kell eltúlozni a kisvállalatok eladósodottsági szintjét, hiszen ha ezek a számok valósak lennének, nagyon sok cég a csőd szélére sodródott volna” – fogalmazta meg Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a digitális pénzügyi szolgáltató elemzéséről faggattuk. Mint rámutatott,
Ilyen esetben nem fenyeget a behajtás, a számlák zárolásának a veszélye, hiszen a tulajdonos nem követeli vissza a saját pénzét.
Ami a kamaraelnök meglátása szerint viszont valós gondot jelent a zavartalan működésben, a kiszámíthatóságban az, hogy a kisebb cégek késve tudják behajtani a kinnlevőségeiket. „A mikrovállalatok legtöbb kilenc alkalmazottat foglalkoztatnak, nem tudnak nagy munkákat felvállalni, és nem elég erősek ahhoz, hogy diktálják a feltételeket. A nagy cégek mondják meg, mikor fizetnek, a kisebbek ki vannak szolgáltatva, ha a nagyoknak például késve fizet az állam, az legyűrűzik a mikrovállalatokhoz is, ám ez utóbbiaknak nincs annyi likviditásuk, hogy ezeken az időszakokon könnyedén átlépjenek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Édler András.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
szóljon hozzá!