Munkaerőcsere. Miközben sok romániai vállal munkát külföldön, akad, aki itt szeretne dolgozni
Fotó: Pixabay
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network, a The Stepstone Group és az eJobs.ro által végzett éves felmérés eredményeiből, amelyek ugyanakkor rávilágítanak: Bukarest ennél rosszabbul teljesít, a 118. helyen áll.
2024. május 08., 20:402024. május 08., 20:40
2024. május 09., 07:112024. május 09., 07:11
A romániai állásajánlatot leginkább Pakisztán, Olaszország, Svájc, Magyarország és Ausztria jelöltjei fogadnák el, őket követi Tunézia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Szerbia és Írország.
illetve azt a tényt, hogy ez egy olyan ország, ahol biztonságban éreznék magukat (34 százalék), valamint azt, hogy a romániai munkaerőpiacra való belépéshez szükséges formalitások kevésbé bonyolultak, mint más országok esetében. Hiányoljuk azonban az olyan érveket, mint az életminőség vagy a megbízható egészségügyi rendszer” – idézte a Wall-street.ro gazdasági portál Roxana Drăghicit, az eJobs.ro értékesítési vezetőjét.
Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.
Az érvek listán szerepelnek még a jobb karrierlehetőségek (48 százalék), a jobb életminőség (77 százalék), a külföldi munkaadók által kínált munkahelyek száma és típusa (50 százalék) és a más kulturális környezethez való hozzáférés (43 százalék).
Azok, akik halogatják a döntést, hogy elhagyják az országot, vagy egyszerűen elutasítják a lehetőséget, azt mondják, az tartja őket itthon, hogy elszakadnának a családjuktól, otthonuktól, illetve tartanak attól, hogy nem tudnak majd alkalmazkodni, de az áttelepüléssel járó kiadások is sokat nyomnak a latban.
2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
A romániaiak a nyelvi korlátoktól, a kulturális különbségektől is tartanak, és mivel egy olyan országról van szó, amelynek lakói inkább lakást vásárolnak, mintsem béreljenek, az is sokakat elriaszt, hogy külföldön elég nehéz lenne számukra az ingatlanvásárlás – mutatott rá Roxana Drăghici.
Aki szerint ezeket az érveket azzal is összefüggésbe kell hozni, hogy a külföldi munkát bevállaló romániaiak 31 százaléka tervezi ezt hosszú távon. Csak 8 százalékuk törekedne egyéves vagy annál is rövidebb tapasztalatszerzésre.
Az elemzés szerint az év eleje óta az eJobs.ro oldalon közzétett közel 100 000 állásajánlatból eddig mintegy 9000 vonatkozott külföldi állásra. Ezekre 55 000 jelentkezőt regisztráltak, azaz a 2024 január–május közötti összes jelentkezés 1,4 százalékát.
„A tavaly év végén a Boston Consulting Group közreműködésével végzett felmérésből az is kiderül, hogy országos szinten a válaszadók 23 százaléka hajlandó külföldre menni dolgozni. Ami a munkaadók által leginkább keresett jelölteket illeti, az arányok a következők: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és szakemberek 24 százaléka, a fiatal jelöltek 32 százaléka szeretne külföldön dolgozni” – fejtette ki a munkaerőpiaci szakértő.
A felmérést 2023 októbere és decembere között végezték 185 ország, köztük Románia 150 000 válaszadójának mintáján. A megkérdezettek Londont jelölték meg annak a városnak, ahol a legszívesebben dolgoznának. A rangsorban Amszterdam, Dubai, Abu Dhabi és New York következik.
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!