Munkaerőcsere. Miközben sok romániai vállal munkát külföldön, akad, aki itt szeretne dolgozni
Fotó: Pixabay
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network, a The Stepstone Group és az eJobs.ro által végzett éves felmérés eredményeiből, amelyek ugyanakkor rávilágítanak: Bukarest ennél rosszabbul teljesít, a 118. helyen áll.
2024. május 08., 20:402024. május 08., 20:40
2024. május 09., 07:112024. május 09., 07:11
A romániai állásajánlatot leginkább Pakisztán, Olaszország, Svájc, Magyarország és Ausztria jelöltjei fogadnák el, őket követi Tunézia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Szerbia és Írország.
illetve azt a tényt, hogy ez egy olyan ország, ahol biztonságban éreznék magukat (34 százalék), valamint azt, hogy a romániai munkaerőpiacra való belépéshez szükséges formalitások kevésbé bonyolultak, mint más országok esetében. Hiányoljuk azonban az olyan érveket, mint az életminőség vagy a megbízható egészségügyi rendszer” – idézte a Wall-street.ro gazdasági portál Roxana Drăghicit, az eJobs.ro értékesítési vezetőjét.
Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.
Az érvek listán szerepelnek még a jobb karrierlehetőségek (48 százalék), a jobb életminőség (77 százalék), a külföldi munkaadók által kínált munkahelyek száma és típusa (50 százalék) és a más kulturális környezethez való hozzáférés (43 százalék).
Azok, akik halogatják a döntést, hogy elhagyják az országot, vagy egyszerűen elutasítják a lehetőséget, azt mondják, az tartja őket itthon, hogy elszakadnának a családjuktól, otthonuktól, illetve tartanak attól, hogy nem tudnak majd alkalmazkodni, de az áttelepüléssel járó kiadások is sokat nyomnak a latban.
2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
A romániaiak a nyelvi korlátoktól, a kulturális különbségektől is tartanak, és mivel egy olyan országról van szó, amelynek lakói inkább lakást vásárolnak, mintsem béreljenek, az is sokakat elriaszt, hogy külföldön elég nehéz lenne számukra az ingatlanvásárlás – mutatott rá Roxana Drăghici.
Aki szerint ezeket az érveket azzal is összefüggésbe kell hozni, hogy a külföldi munkát bevállaló romániaiak 31 százaléka tervezi ezt hosszú távon. Csak 8 százalékuk törekedne egyéves vagy annál is rövidebb tapasztalatszerzésre.
Az elemzés szerint az év eleje óta az eJobs.ro oldalon közzétett közel 100 000 állásajánlatból eddig mintegy 9000 vonatkozott külföldi állásra. Ezekre 55 000 jelentkezőt regisztráltak, azaz a 2024 január–május közötti összes jelentkezés 1,4 százalékát.
„A tavaly év végén a Boston Consulting Group közreműködésével végzett felmérésből az is kiderül, hogy országos szinten a válaszadók 23 százaléka hajlandó külföldre menni dolgozni. Ami a munkaadók által leginkább keresett jelölteket illeti, az arányok a következők: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és szakemberek 24 százaléka, a fiatal jelöltek 32 százaléka szeretne külföldön dolgozni” – fejtette ki a munkaerőpiaci szakértő.
A felmérést 2023 októbere és decembere között végezték 185 ország, köztük Románia 150 000 válaszadójának mintáján. A megkérdezettek Londont jelölték meg annak a városnak, ahol a legszívesebben dolgoznának. A rangsorban Amszterdam, Dubai, Abu Dhabi és New York következik.
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!