2011. augusztus 16., 08:572011. augusztus 16., 08:57
A nyugati térség fejlettsége leginkább a földrajzi nyitottságnak, valamint a tradíciók megőrzésének köszönhető – hangsúlyozta a Leszakadás vagy felzárkózás: regionális fejlettségbeli egyenlőtlenségek Romániában címmel tartott előadásában tegnap Kurkó Ibolya, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának doktorandusza. A bemutató a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) által, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett előadássorozat részét képezte. Amint azt Soós Anna, a KMEI elnöke elmondta, az előadások a BBTE-n folyamatban lévő kutatásokból kívánnak ízelítőt nyújtani az érdeklődőknek.
Kurkó Ibolya előadásában a 90-es évek óta megfigyelhető változások mellett az ország jelenlegi gazdasági megosztottságára is kitért. Az előadó a gazdasági fejlettséget figyelembe véve az ország négy szektorát különítette el. Az elsőbe tartoznak a leginkább előrehaladott megyék – Bukarest mellett többek között Ilfov, Temes és Kolozs megye. Ezen területek jelentik Románia stabil pólusait, a szolgáltatásban dolgozók aránya is itt a legmagasabb. A második kategóriába az iparosodó területek tartoznak, mások mellett megemlíthető Brassó, Konstanca, Gorj megye. Fehér és Hunyad megye már a harmadik szektor tagjai, ahol magas fejlődési ráta és gyors felzárkózás figyelhető meg. Vaslui és Giurgiu megye pedig a kutató szerint azok közé a régiók közé tartozik, amelyek a 90-es évek óta szinte egyáltalán nem javítottak fejlettségi pozíciójukon.
Az előadó szerint az utóbbi években az ország megosztottsági szintje nem csökkent, a fejlett régiók pedig nem tudják kellőképpen ellensúlyozni az elmaradást. A jelenlegi politikai-gazdasági helyzetet tekintve a jövőben gazdasági kettészakadásra is lehet majd számítani – vonta le a következtetést Kurkó Ibolya.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.