2012. február 29., 08:272012. február 29., 08:27
A felajánlott állások közel fele a készruhaiparban volt, mégis a több mint kétszáz álláskereső közül csak 25 érdeklődött a lehetőség iránt. A munkaadókat meglepte az érdektelenség, hiszen nemcsak varrónőket kerestek, hanem raktárosokat, rakodómunkásokat is. Kelemen Tibor, a munkaerő-elhelyező ügynökség Kovászna megyei igazgatója úgy véli, a háromszékieket elriasztja a németes munkamódszer, az, hogy a munkaadók nem fogadnak el selejtet, nem lehet hibázni, sokat kell túlórázni, s általában teljesítményalapon fizetnek – így a kézhez kapott pénzösszeg lehet nagyobb, de kisebb is, mint az alapbér.
„A készruhagyártás már rég nem tartozik a könnyűipar kategóriába” – szögezte le a szakember.
A nadrággyárakban egyébként a nemzetközi cégek megjelenése óta folyamatosan vannak üres állások, hiszen a kereslet jóval alacsonyabb az országos átlagbérnél – egy szakképzett munkás 850 lejt, egy szakképzetlen 700 lejt keres –, sokan ezért sem kívánnak itt elhelyezkedni. Az általunk megkérdezett munkanélküliek eközben úgy nyilatkoztak, bármilyen munkát elvállalnak, a készruhagyárak ajánlatát azért nem tudják elfogadni, mert nincs megfelelő képesítésük, nem tudnak varrni. Kelemen Tibor ettől eltekintve sikeresnek minősítette a börzét, hiszen 118 munkanélkülit visszahívtak állásinterjúra a munkaadók. Az eredmény még jobb lett volna, ha be tudták volna vonni az építőcégeket is, ám azok többsége márciusig leállította a tevékenységét, mondta el a szakember. A börzén ugyanakkor kiértékelték a brassói Brahms International céggel közösen lebonyolított, 16 hónapos európai uniós projektet, amely során több mint ezer tartósan munkanélkülit láttak el információkkal a munkaerőpiacról, 420 személynek szerveztek tanfolyamokat, amelyek során az Európai Unióban elismert szakképesítést szereztek.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.