Az európai uniós szabályok tiltják, hogy ugyanaz a termék ugyanazzal a címkével más-más minőségű legyen különböző európai országokban – ezt a választ adta az Európai Bizottság, amikor európai parlamenti képviselők azzal a panasszal fordultak a brüsszeli testülethez, hogy a közép-kelet-európai országában silányabb minőségűek ugyanazok a termékek, mint Nyugaton.
Állításukat egyébként vizsgálatok támasztják alá, mint ahogy olyan esetre is vannak bizonyítékok, hogy a rosszabb minőségű termék ráadásul drágább is volt, mint nyugati társa.
A Mediafax hírügynökség megkeresésére európai bizottsági források elmondták, a vonatkozó európai jogszabályok lehetővé teszik, hogy a tagállamok illetékes hatóságai véget vessenek a hasonló kereskedelmi praktikáknak, amennyiben azokkal átverik a fogyasztókat.
Szép számban akadnak bizonyítékok
Az európai sajtó mostanság újfent foglalkozott a témával. Mint a Politico.eu portál is rámutat, egy vizsgálat során olyan termékeket vetettek össze, amelyek címkéje megegyezik, illetve ugyanaz az üzletlánc forgalmazza Németországban és Csehországban, s kiderült, a keletebbre fekvő tagállamban kevesebb teljes kiőrlésű gabona vagy több zsír volt benne. 2015-ben a prágai kémiai és műszaki egyetem fedte fel, hogy egyes, Csehországban értékesített termékek nemcsak gyengébb minőségűek, hanem még drágábbak is, mint Németországban. Valamivel régebben, 2011-ben egy szlovákiai fogyasztóvédelmi szervezet mutatott ki eltérést több termék esetében is, a kávétól az üdítőitalokon át a borsig.
Károsak az egészségre is
Az ügy egyik brüsszeli zászlóvivője Daciana Sârbu szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselő, aki a cseh Pavel Pockal közösen benyújtott interpellációban azt kérte az Európai Tanácstól, hogy vizsgálják meg és orvosolják a kialakult helyzetet.
Mint a két képviselő – akik az EP egészségügyi bizottságának alelnökei – rámutatott, összehasonlító vizsgálatok bizonyítják, hogy kettős mércét alkalmaznak az Európai Unióban az élelmiszerek minőségét illetően, egészen más minőségű ugyanaz a termék a keleti tagállamokban, mint a nyugatiakban. „Nem normális, hogy egy Romániában vagy Csehországban megvásárolt termék gyengébb minőségű legyen, mint ugyanannak a multinak ugyanaz a terméke, ugyanazzal a címkével valamely nyugati országban. A fogyasztó a termék hírneve alapján tájékozódik, és kevesebbet kap, mint amit érdemel” – idézi a Mediafax Daciana Sârbut, aki szerint a termékek összetevőinek a módosítása az egészségre is káros lehet. Elmondása szerint a kelet-európai piacon olyan termékek vannak forgalomban, amelyek több transzzsírt tartalmaznak, túlzott fogyasztásuk pedig káros a szívre.
A mezőgazdasági minisztereknek is feltűnt
„Az EU mezőgazdasági minisztereinek a tanácskozásán Csehország és Szlovákia vetette fel a problémát, és rámutattak, hogy még a Coca-Cola cukortartalma is különböző, mint a nyugatabbra forgalmazott üdítőkben. Régóta benne van a köztudatban, hogy vannak Kelet-Európának és vannak Nyugat-Európának gyártott termékek, a két tagállam éppen ezért tűzette napirendre az ügyet. Nem született semmilyen döntés” – mondta el a hírügynökség megkeresésére Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter.
Winkler Gyula: az országoknak kell lépniük
Az Európai Bizottságban is már több ízben jeleztek hasonló gondokat, a lengyelek korábban írásban nyújtottak be panaszt, de a csehek is felhívták a figyelmet a minőségbeli eltérésekre – mondta el a Krónika megkeresésére Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Hangsúlyozta, ez a kérdés nem az ő szakterülete, ám meglátása szerint a megoldás az országos hatóságok kezében van, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, az élelmiszer-biztonsági hatóság léphet, bírságolhat, kivonhatja a terméket a forgalomból, de csak abban az esetben, ha például az élelmiszer összetétele nem felel meg annak, amit a gyártó a címkén feltüntetett.
A fogyasztókon is sok múlik
A politikus úgy véli, a fogyasztók is sokat tehetnek, hogy javuljon a minőség, például egyéni feljelentést tehetnek – bár a tapasztalatok szerint Erdélyben, összehasonlítva a nyugat-európai országokkal, sokkal kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. Winkler szerint bizonyítottan hatásos lehet a közösségi fellépés, lehet ez az illető termék bojkottja vagy éppen csak figyelemfelkeltés, a közvélemény szinte minden esetben tud nyomást gyakorolni a gyártóra, a forgalmazóra, és visszaszoríthatja a silány minőségű termékeket. „Nyugat-Európában ennek hagyománya van, például felléptek már olyan termelő ellen, aki Kínában, Távol-Keleten gyerekmunkásokat zsákmányol ki, vagy Afrikában etikátlan beszerzési láncokat használ ki, nem figyel a fenntarthatóságra. Sok esetben a civilek nem fogadják el, hogy a haszonszerzés felülírja a minőségi elvárásokat, az alapvető emberi értékeket” – részletezte Winkler.
Hozzátette, 10-15 év alatt sok előrelépés tapasztalható Romániában is a civil szerveződések terén, de sok még a tennivaló. „Nem szabad belefásulni, a jogokkal élni kell, nem lehet elfogadni a silány minőséget, hiszen a sikeres megmozdulások nyomán a multinacionális cégek is kénytelenek megváltoztatni a politikájukat” – vallja Winkler, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan termékek, melyeket a gyártó tudatosan más recept szerint, a helyi ízlésvilághoz alakítva készít, annak függvényében módosítja az összetételeket vagy éppen a fűszerezést, hogy hol dobja azt piacra. „A gyorséttermek is más receptúra szerint dolgoznak a különböző országokban, de a kínai, japán éttermek is európaiasítják a kínálatuk ízvilágát” – mutatott rá Winkler Gyula.
A fogyasztóvédelmi eljárás nehézkes
A fogyasztóvédők ilyen esetekben nehézkesen tudnak fellépni, mondta el megkeresésünkre Mircea Diacon Kovászna megyei főfelügyelő-helyettes. Mint kifejtette, nincs saját laboratóriumuk, ezért a mintákat Bukarestbe küldik, és fizetniük is kell a vizsgálatért. Ha valaki mégis úgy dönt, egyéni feljelentést tesz, mert például a helyi boltban vásárolt kávé nem olyan ízű, mint ugyanaz a márka Bécsben, akkor ki kell fizetnie a laborvizsgálat költségét. Ha pedig az elemzés során kiderül, hogy igaza van, és a termék más összetételű, mint amit a címkén a gyártó feltüntetett, akkor visszakapja a pénzét, de ez egy hosszadalmas eljárás. Diacon elmondta, szúrópróbaszerűen küldenek vizsgálatra mintákat, az esetek többségében nem találnak rendellenességet, de előfordult, hogy a termékben sokkal több víz vagy só volt, mint amennyit a gyártó feltüntetett.
A paramétereket a gyártó szabja meg
„Létezik európai uniós keretszabályzat, ám ezt minden ország saját elvárásaira szabja, tehát e szerint változhat a beltartalom, a tárolási és a szavatossági idő” – fejtette ki lapunk megkeresésére Sikó Barabási Sándor. A Kovászna megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője hangsúlyozta, a paramétereket mindig az előállító szabja meg, feltünteti a címkén, a küldőpapíron, majd ezeknek kell megfelelnie. Az élelmiszerbiztonsági hatóság egy országos stratégia alapján vesz mintát a különböző termékekből, és bevizsgálja azokat, ám az önellenőrzési procedúra is kötelező, tehát a gyártónak laboratóriumi vizsgálatokkal kell igazolnia, hogy pontosan az van a termékben, ami a leírásban szerepel.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
szóljon hozzá!