Fotó: Krónika
2008. október 13., 00:002008. október 13., 00:00
„Nem tűnik úgy”, hogy a kelet-európai bankrendszer általános, belső eredetű stressz alá került volna, és jóllehet a térségben Magyarországon a legmagasabb a betétállomány arányában mért kinnlevőségi ráta, ez sem túlzottan magas – mutat rá a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni befektetési részlegének hétvégi elemzése. A szakértők szerint a likviditáspiaci világválság által a térségi bankrendszerre gyakorolt fő potenciális hatások közvetettek: az euróövezeti gazdasági lassulásból, illetve a külföldi tulajdonos bankok esetleges problémáiból eredhetnek. A GS londoni elemzői is elismerik azonban, hogy a bankrészvények iránti piaci hangulat „jelenleg nem jó”.
Az anyabankok jelentik
A közép-európai gazdaságok bankrendszerei mindazonáltal „viszonylag egyszerű pénzügyi konstrukciókra” összpontosítanak, amelyek ezekben az országokban még mindig jól jövedelmeznek. A helyi bankok nincsenek nagymértékben rászorulva az anyavállalatok és/vagy a nagybani piac finanszírozására, mivel a betétek értékéhez mért kihelyezési állomány továbbra is alacsony. Ez a ráta a térségen belül Magyarországon a legmagasabb, de itt is csak 125 százalék; a többi térségbeli országban – Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában – a mutató jellemzően 100 százalék alatt van. Ez nem zárja ki, hogy egy-egy bank finanszírozási nehézségekbe ütközik, az azonban valószínűtlen, hogy a piaci szereplők többsége ilyesmit tapasztaljon, áll a Goldman Sachs térségi felmérésében.
A GS szerint ugyanakkor a közép-európai bankrendszer legnagyobb bizonytalansági tényezőjét az anyabankok jelentik. A jelenlegi helyzetben felmerül a kérdés, hogy ezeknek a tulajdonosoknak a közép-európai érdekeltségekkel kapcsolatos üzleti gyakorlata nem változik-e meg, esetleg úgy, hogy kockázatkerülőbbé
válnak, és az euróövezetbe telepítik
vissza tőkéjüket, vagy ódzkodnak attól, hogy likviditást nyújtsanak a helyi leánybankoknak. A GS szerint ez a kockázat nyilvánvalóan fennáll, de a ház hangsúlyozza: a közép-európai érdekeltségek általában nem nagyok, legalábbis az anyavállalatokhoz mérve, és a tőke hazatelepítése nem befolyásolná jelentősen a hazai vállalati mérleget.
Áldásnak bizonyulhat
Más nagy londoni házak szerint a mostanihoz hasonló időszakokban egyenesen „áldásnak bizonyulhat” a feltörekvő térség bankrendszereinek viszonylagos alulfejlettsége.
Emellett a közép-európai bankrendszerek méretüknél fogva is jóval kisebbek – még GDP-arányos összehasonlításban is – valamely „tipikus fejlett országénál”, sőt pénzügyileg fejlettebb más feltörekvő gazdaságokénál, például Dél-Afrikáénál is A pénzügyi szférán kívüli magánszektor GDP-arányos adósságállománya mindössze 40–50 százalék Közép-Európában, ami korlátozza bármely potenciális megingás hatásait, áll az elemzésben.
A Goldman Sachs szerint a térségi bankszektor viszonylag kis mérete azt is jelenti, hogy ha állami kisegítő fellépésére lenne szükség, valószínűleg akkor sem kerülne túlzott nyomás alá az adott ország szuverén hitelképessége. A GS londoni elemzői szerint a „tartós piaci aggodalmak egyike” a háztartások devizaalapú eladósodottsága. Ez hozzávetőleg a GDP-érték 20 százalékát teszi ki, ami azonban a ház szerint azt jelenti, hogy csak „óriási, többször tízszázaléknyi” árfolyam-elmozdulás esetén merülhetne fel rendszerszintű (törlesztési) aggály a háztartásokkal kapcsolatban.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok