Fotó: Krónika
2008. október 13., 00:002008. október 13., 00:00
„Nem tűnik úgy”, hogy a kelet-európai bankrendszer általános, belső eredetű stressz alá került volna, és jóllehet a térségben Magyarországon a legmagasabb a betétállomány arányában mért kinnlevőségi ráta, ez sem túlzottan magas – mutat rá a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni befektetési részlegének hétvégi elemzése. A szakértők szerint a likviditáspiaci világválság által a térségi bankrendszerre gyakorolt fő potenciális hatások közvetettek: az euróövezeti gazdasági lassulásból, illetve a külföldi tulajdonos bankok esetleges problémáiból eredhetnek. A GS londoni elemzői is elismerik azonban, hogy a bankrészvények iránti piaci hangulat „jelenleg nem jó”.
Az anyabankok jelentik
A közép-európai gazdaságok bankrendszerei mindazonáltal „viszonylag egyszerű pénzügyi konstrukciókra” összpontosítanak, amelyek ezekben az országokban még mindig jól jövedelmeznek. A helyi bankok nincsenek nagymértékben rászorulva az anyavállalatok és/vagy a nagybani piac finanszírozására, mivel a betétek értékéhez mért kihelyezési állomány továbbra is alacsony. Ez a ráta a térségen belül Magyarországon a legmagasabb, de itt is csak 125 százalék; a többi térségbeli országban – Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában – a mutató jellemzően 100 százalék alatt van. Ez nem zárja ki, hogy egy-egy bank finanszírozási nehézségekbe ütközik, az azonban valószínűtlen, hogy a piaci szereplők többsége ilyesmit tapasztaljon, áll a Goldman Sachs térségi felmérésében.
A GS szerint ugyanakkor a közép-európai bankrendszer legnagyobb bizonytalansági tényezőjét az anyabankok jelentik. A jelenlegi helyzetben felmerül a kérdés, hogy ezeknek a tulajdonosoknak a közép-európai érdekeltségekkel kapcsolatos üzleti gyakorlata nem változik-e meg, esetleg úgy, hogy kockázatkerülőbbé
válnak, és az euróövezetbe telepítik
vissza tőkéjüket, vagy ódzkodnak attól, hogy likviditást nyújtsanak a helyi leánybankoknak. A GS szerint ez a kockázat nyilvánvalóan fennáll, de a ház hangsúlyozza: a közép-európai érdekeltségek általában nem nagyok, legalábbis az anyavállalatokhoz mérve, és a tőke hazatelepítése nem befolyásolná jelentősen a hazai vállalati mérleget.
Áldásnak bizonyulhat
Más nagy londoni házak szerint a mostanihoz hasonló időszakokban egyenesen „áldásnak bizonyulhat” a feltörekvő térség bankrendszereinek viszonylagos alulfejlettsége.
Emellett a közép-európai bankrendszerek méretüknél fogva is jóval kisebbek – még GDP-arányos összehasonlításban is – valamely „tipikus fejlett országénál”, sőt pénzügyileg fejlettebb más feltörekvő gazdaságokénál, például Dél-Afrikáénál is A pénzügyi szférán kívüli magánszektor GDP-arányos adósságállománya mindössze 40–50 százalék Közép-Európában, ami korlátozza bármely potenciális megingás hatásait, áll az elemzésben.
A Goldman Sachs szerint a térségi bankszektor viszonylag kis mérete azt is jelenti, hogy ha állami kisegítő fellépésére lenne szükség, valószínűleg akkor sem kerülne túlzott nyomás alá az adott ország szuverén hitelképessége. A GS londoni elemzői szerint a „tartós piaci aggodalmak egyike” a háztartások devizaalapú eladósodottsága. Ez hozzávetőleg a GDP-érték 20 százalékát teszi ki, ami azonban a ház szerint azt jelenti, hogy csak „óriási, többször tízszázaléknyi” árfolyam-elmozdulás esetén merülhetne fel rendszerszintű (törlesztési) aggály a háztartásokkal kapcsolatban.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok