Nehézségek lehetnek, a tömeges csőd kizárt

„Nem tűnik úgy”, hogy a kelet-európai bankrendszer általános, belső eredetű stressz alá került volna, és jóllehet a térségben Magyarországon a legmagasabb a betétállomány arányában mért kinnlevőségi ráta, ez sem túlzottan magas – mutat rá a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni befektetési részlegének hétvégi elemzése. A szakértők szerint a likviditáspiaci világválság által a térségi bankrendszerre gyakorolt fő potenciális hatások közvetettek: az euróövezeti gazdasági lassulásból, illetve a külföldi tulajdonos bankok esetleges problémáiból eredhetnek. A GS londoni elemzői is elismerik azonban, hogy a bankrészvények iránti piaci hangulat „jelenleg nem jó”.

Az anyabankok jelentik a bizonytalansági tényezőt

A közép-európai gazdaságok bankrendszerei mindazonáltal „viszonylag egyszerű pénzügyi konstrukciókra” összpontosítanak, amelyek ezekben az országokban még mindig jól jövedelmeznek. A helyi bankok nincsenek nagymértékben rászorulva az anyavállalatok és/vagy a nagybani piac finanszírozására, mivel a betétek értékéhez mért kihelyezési állomány továbbra is alacsony. Ez a ráta a térségen belül Magyarországon a legmagasabb, de itt is csak 125 százalék; a többi térségbeli országban – Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában – a mutató jellemzően 100 százalék alatt van. Ez nem zárja ki, hogy egy-egy bank finanszírozási nehézségekbe ütközik, az azonban valószínűtlen, hogy a piaci szereplők többsége ilyesmit tapasztaljon, áll a Goldman Sachs térségi felmérésében.

A GS szerint ugyanakkor a közép-európai bankrendszer legnagyobb bizonytalansági tényezőjét az anyabankok jelentik. A jelenlegi helyzetben felmerül a kérdés, hogy ezeknek a tulajdonosoknak a közép-európai érdekeltségekkel kapcsolatos üzleti gyakorlata nem változik-e meg, esetleg úgy, hogy kockázatkerülőbbé

válnak, és az euróövezetbe telepítik

vissza tőkéjüket, vagy ódzkodnak attól, hogy likviditást nyújtsanak a helyi leánybankoknak. A GS szerint ez a kockázat nyilvánvalóan fennáll, de a ház hangsúlyozza: a közép-európai érdekeltségek általában nem nagyok, legalábbis az anyavállalatokhoz mérve, és a tőke hazatelepítése nem befolyásolná jelentősen a hazai vállalati mérleget.

Áldásnak bizonyulhat az alulfejlettség

Más nagy londoni házak szerint a mostanihoz hasonló időszakokban egyenesen „áldásnak bizonyulhat” a feltörekvő térség bankrendszereinek viszonylagos alulfejlettsége.

Emellett a közép-európai bankrendszerek méretüknél fogva is jóval kisebbek – még GDP-arányos összehasonlításban is – valamely „tipikus fejlett országénál”, sőt pénzügyileg fejlettebb más feltörekvő gazdaságokénál, például Dél-Afrikáénál is A pénzügyi szférán kívüli magánszektor GDP-arányos adósságállománya mindössze 40–50 százalék Közép-Európában, ami korlátozza bármely potenciális megingás hatásait, áll az elemzésben.

A Goldman Sachs szerint a térségi bankszektor viszonylag kis mérete azt is jelenti, hogy ha állami kisegítő fellépésére lenne szükség, valószínűleg akkor sem kerülne túlzott nyomás alá az adott ország szuverén hitelképessége. A GS londoni elemzői szerint a „tartós piaci aggodalmak egyike” a háztartások devizaalapú eladósodottsága. Ez hozzávetőleg a GDP-érték 20 százalékát teszi ki, ami azonban a ház szerint azt jelenti, hogy csak „óriási, többször tízszázaléknyi” árfolyam-elmozdulás esetén merülhetne fel rendszerszintű (törlesztési) aggály a háztartásokkal kapcsolatban. 

Hírösszefoglaló