2009. július 20., 10:552009. július 20., 10:55
A hazai piac leginkább a bútorturkálók megjelenése miatt szűkült be, de a belsőépítészet terén érvényesülő tendenciák miatt is csökkentek a megrendelések. A modern házakat már gardróbbal építik, így a ruhás-szekrény egyre inkább kiszorul, a valamikor népszerű tévéasztalra sincs már igény, inkább a falra szerelik a készüléket. Az utóbbi négy-öt évben leginkább konyhabútort, kényelmes foteleket és ágyakat vásárolnak az ügyfelek, de a belső falépcső iránt is megnőtt a kereslet.
Hatalmas konkurenciát jelent a távol-keleti áru, az ottani olcsó munkaerővel a hazai termelők nem tudják felvenni a versenyt. Kató Béla elmondta, a hazai bútor árában 50-60 százalék az anyag, 25-30 százalék a bérköltség, és csak a maradék 10-20 százalék a többi kiadás, illetve a nyereség. Hiányzik a képzett munkaerő, bár külföldről egyre többen térnek haza a válság miatt, de többnyire csak a szakképzetlenek jönnek, a jó szakemberekre továbbra is szükség van a határokon túl is.
Az Első otthon programnak köszönhetően több ház épülhet, ezekben ajtó-ablakra, belső lépcsőre, bútorra van szükség, így bíznak benne, hogy ez a program a faipart is megmenti a válság drasztikus hatásaitól, és ha nem is növekednek, de legalább nem csökkennek megrendeléseik. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Egyesületének elnöke szerint a kulcsrakész házakat kell ajánlani, amelyek be is vannak bútorozva. A jelenlegi nehézkes hitelrendszer mellett a házépítés után a megrendelőnek nem marad pénze a bebútorozásra, így előnyösebb lenne, ha a kölcsönt úgy veszik fel, hogy arra az összegre kulcsrakész, bebútorozott házat kapjanak, vélik a háromszéki szakemberek.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.