2009. július 20., 10:552009. július 20., 10:55
A hazai piac leginkább a bútorturkálók megjelenése miatt szűkült be, de a belsőépítészet terén érvényesülő tendenciák miatt is csökkentek a megrendelések. A modern házakat már gardróbbal építik, így a ruhás-szekrény egyre inkább kiszorul, a valamikor népszerű tévéasztalra sincs már igény, inkább a falra szerelik a készüléket. Az utóbbi négy-öt évben leginkább konyhabútort, kényelmes foteleket és ágyakat vásárolnak az ügyfelek, de a belső falépcső iránt is megnőtt a kereslet.
Hatalmas konkurenciát jelent a távol-keleti áru, az ottani olcsó munkaerővel a hazai termelők nem tudják felvenni a versenyt. Kató Béla elmondta, a hazai bútor árában 50-60 százalék az anyag, 25-30 százalék a bérköltség, és csak a maradék 10-20 százalék a többi kiadás, illetve a nyereség. Hiányzik a képzett munkaerő, bár külföldről egyre többen térnek haza a válság miatt, de többnyire csak a szakképzetlenek jönnek, a jó szakemberekre továbbra is szükség van a határokon túl is.
Az Első otthon programnak köszönhetően több ház épülhet, ezekben ajtó-ablakra, belső lépcsőre, bútorra van szükség, így bíznak benne, hogy ez a program a faipart is megmenti a válság drasztikus hatásaitól, és ha nem is növekednek, de legalább nem csökkennek megrendeléseik. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Egyesületének elnöke szerint a kulcsrakész házakat kell ajánlani, amelyek be is vannak bútorozva. A jelenlegi nehézkes hitelrendszer mellett a házépítés után a megrendelőnek nem marad pénze a bebútorozásra, így előnyösebb lenne, ha a kölcsönt úgy veszik fel, hogy arra az összegre kulcsrakész, bebútorozott házat kapjanak, vélik a háromszéki szakemberek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok