
Minden gazda jól jár, hogy egy adott területen öntésre szövetkezik
Fotó: Makkay József
A romániai öntözőrendszerek kiépítését és korszerűsítését szolgálja a napokban meghirdetett DR-25-ös európai uniós pályázat, amely 400 millió euró finanszírozást biztosít irrigációra. Az önrész nélküli uniós támogatásra mezőgazdasági termelők által közösen létrehozott vízfelhasználó szervezetek pályázhatnak.
2024. március 07., 20:072024. március 07., 20:07
2024. március 07., 20:192024. március 07., 20:19
A 2023-2027-es európai uniós támogatási ciklusban 400 millió euró jut a romániai irrigációs rendszerek korszerűsítésére. A DR-25 nevet viselő pályázati kiírásra 2024. március 15 – 2024. július 15. között lehet benyújtani pályázatot elektronikus formában. Az elavult vagy hiányzó romániai öntözőrendszerek újjáépítésére és korszerűsítésére való tekintettel a DR-25-ös pályázat nagy előnye, hogy más uniós kiírásoktól eltérően nem igényel önrészt, a sikeresen pályázó öntözési egyesület a teljes összeghez hozzájut.
A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) honlapján tette közzé a pályázati feltételeket. Ennek értelmében
Ez a feltétele annak, hogy a jogi közösségbe tömörülő gazdák és agrárvállalkozók nagyobb mezőgazdasági terület öntözhessenek.
A pályázatból komplex öntözőrendszereket is lehet vásárolni
Fotó: Sóki Tamás/MTI
A belső-erdélyi és bánsági falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület honlapjának, a Falugazdasz.ro oldalnak a tájékoztatója szerint a pályázat célja az öntözési infrastruktúra (nyomóállomások és a kapcsolódó hálózat) korszerűsítése, nyomóállomások építése és/vagy közművekhez való csatlakoztatása, vízmérő rendszerek telepítése, megújuló energiaforrásokból (nap-, szél-, aerotermikus, geotermikus, hidrotermikus stb.) előállított és felhasznált energia előállítására és felhasználására szolgáló berendezések telepítése.
A kérelmezőnek igazolnia kell a beruházáshoz kapcsolódó földterület/fizikai eszköz tulajdonjogát. Ha a földterület állami tulajdonban van, akkor a földterület kezelőjének beleegyezését kell adnia a beruházás megvalósításához. A pályázónak be kell mutatnia a beruházáshoz kapcsolódó termőföld tulajdonjogát/használati jogát igazoló dokumentumokat, ezekhez mellékelni kell a projektben részt vevő földtulajdonosok hozzájárulását, illetve a pályázó azon kötelezettségvállalását, hogy beszerzi azon földtulajdonosok beleegyezését, akiknek a földjén található a beruházás.
Azok a kérelmezők, akik a 2014-2020-as Nemzeti Fejlesztési Terv keretében benyújtott projektek révén a parcella teljes öntözhető területének öntözésére szolgáló berendezést vásároltak, a 2023-2027-es támogatási ciklusban nem vásárolhatnak további öntözőberendezést!
A támogatható projektek legkevesebb 40 pontot kell elérjenek. Az AFIR honlapjának tájékoztatása szerint a vissza nem térítendő támogatás maximális összege 1 500 000 euró/projekt.
Az Európai Unió és a román állam által támogatott öntözési pályázatokkal kapcsolatban a Krónikának nyilatkozó dr. György Sándor kertészmérnök, nyugalmazott marosvásárhelyi kutató azt mondta, az irrigációs rendszerek kivitelezése csak a gazdák összefogásával oldható meg.
„Abban bízom, hogy az egyre nagyobb aszály ráébreszti a termelőket a szövetkezés, a társulás fontosságára.
Ez még akkor is kifizetődő a gazdák számára, ha nekik kell beruházniuk, és az állami költségvetésből kapnak hozzá támogatást. Ha pályázati lehetőség is van, akkor élni kell a lehetőséggel” – ecsetelte portálunknak a Maros megyei szakember.

Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
szóljon hozzá!