Fotó: Gov.ro
A 2020-as költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,59 százalékos államháztartási hiánnyal és 3,1 százalékos átlagos inflációs rátával számol – derül ki a jövő évre vonatkozó makrogazdasági helyzetről és a 2021-2023-as időszakra vonatkozó előrejelzésről szóló jelentésből, amelyet kedden reggel tettek közzé a pénzügyminisztérium honlapján.
2019. december 17., 12:092019. december 17., 12:09
2019. december 17., 12:142019. december 17., 12:14
A 2020-ra becsült bevétel 360,149 milliárd lej, a hazai össztermék (GDP) 31,89 százaléka, a kiadásokat pedig 400,694 milliárd lejre, azaz a GDP 35,48 százalékára becsülik. A 2020-ra vonatkozó GDP-arányos költségvetési hiánycél 3,59 százalék (40,545 milliárd lej), az ESA szerint számított költségvetési hiányt pedig a GDP 3,58 százalékára tervezik, amely 2023-ra a GDP 1,99 százalékára süllyed, így beilleszkedik majd az európai szabályozások követelményeibe.
A piaci áron számított hazai összterméket 1 129,2 milliárd lejre becsülik 2020-ra az erre az évre bejelentett 1 040,8 milliárd lejhez képest. „A beruházások, amelyek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorjai, multiplikátorhatással és közvetlen hozzájárulással vannak a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz. 2020-ban a GDP 4,5 százalékát fordítják beruházásokra, ez 6,3 milliárd lejjel több, mint 2019-ben” – szerepel az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentésben.
Az országos bruttó átlagjövedelem 5 429 lej, a nettó pedig 3 324 lej lesz. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3 százalék lesz, szemben a 2019-es 3,2 százalékkal, a munkanélküliek számát pedig 275 ezerre becsülik. Az alkalmazottak száma várhatóan 1,9 százalékkal növekszik, miközben a munkanélküliségi ráta 2020 végére 3 százalékra csökken. 2020-ban a becslések szerint az infláció évi átlaga 3,1 százalékra csökken, az év végén pedig 3 százalék lesz. A dokumentum a jelenlegi szinten fagyasztja be a közméltóságok jövedelmét (beleértve az élelmiszerpótlék értékét és az érdemjuttatás összegét is, amely 6 240 lej marad), és megtiltja a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
2020-ban is a GDP 2 százalékát fordítja védelemi kiadásokra a bukaresti kormány. A pénzügyminisztérium szerint felelősségteljes és hiteles költségvetési konstrukcióra és a prociklikus politikák elkerülésére van szükség. „A 2020-ra vonatkozó költségvetési tervezés és a 2021-2022 közötti időszakra vonatkozó becslések, valamint a középtávú költségvetési hiány lefelé mutató iránya egyértelmű tendenciát mutatnak a prociklikus fiskális politika fokozatos megszüntetésére, a 2020-as év pedig az első lépés, hogy visszatérjenek a Maastrichti Szerződésben előírt 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz” – részletezi a dokumentum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!