
Kérdőjeleket vet fel, hogy alig hat és fél órával a napelemprogram elindulását követően le is állt a Környezetvédelmi Alap (AFM) internetes felülete, ahová a finanszírozási pályázatokat tölthették fel a programban részt vevő cégek. Egyelőre nem lehet tudni, mikor indulhat újra az informatikai rendszer.
2019. szeptember 11., 16:372019. szeptember 11., 16:37
2019. szeptember 11., 17:112019. szeptember 11., 17:11
A lendületes kezdés után kedden 16.30-kor leállt a napelemprogram pályázatainak feltöltésére létrehozott internetes oldal. A közreműködő cégek addig nagy erőkkel táplálták be a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján a kéréseket, és a leállás óta ugrásra készen várják, hogy újra elérhető legyen a program. Hogy erre mikor kerülhet sor,
Az AFM honlapján piros betűs közleményként mindössze a bejelentést találjuk, miszerint „az informatikai alkalmazás szeptember 10-én 16.30-tól nem lesz elérhető. A magánszemélyeknek a napelemprogramba történő regisztrálása a lehető legrövidebb időn belül folytatódik, amint sikerült a lezárni az elemzéseket”.
Egy, a lezárás idején készített oldalmentésből viszont megtudhatjuk, hogy a Dél-Nyugat-Olténia fejlesztési régióban például a program leállításáig ki is merült a régió rendelkezésére álló keret, 16.30-ig a programban részt vevő vállalkozások 2710 finanszírozási kérést iktattak.
A legnagyobb érdeklődés a középső régióban volt, ahonnan 2671 kérést regisztráltak, de még rendelkezésre áll csaknem 9,6 millió lej. Az észak-nyugati régióban eközben 1611 kérést iktattak a hirtelen leállásig, s még maradt közel 33,6 millió lej, a nyugati régióból pedig 1419 pályázatot sikerült iktatni, így még rendelkezésre áll valamivel több, mint 24 millió lej.
A leggyérebb érdeklődés eközben a Bukarest–Ilfov régióban volt, ahonnan alig 619 pályázatot iktattak, az utolsó előtti pedig a dél-keleti régió 853 regisztrált kéréssel. Az összes többi régióban négy számjegyű az iktatott finanszírozási pályázatok száma.
Az AFM a már említett közleményben amúgy annyit jelzett még, hogy a benyújtott kéréseket kielemzik, a program újraindításáról pedig időben tájékoztatják az érintetteket.
Hogy erre mikor kerülhet sor, Cornel Brezuică, a szakhatóság elnöke sem tudta szerdán megmondani, ugyanakkor az Economica.net gazdasági hírportál megkeresésére a történtek nyomán sokakban felmerülő gyanú árnyékát sem sikerült maradéktalanul elhessegetnie.
– mondta Brezuică a portálnak, arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy körülbelül mikor érnek a végére. Amikor pedig arról faggatták, hogy az AFM nyilvánosan bejelenti-e az applikáció újraindításának időpontját, hogy a programba akkreditált 245 cégnek erről tudomása legyen, az AFM vezetője annyit mondott: „Természetesen” – ám részleteket nem árult el.
„Készenlétben vagyunk, várjuk, hogy újrainduljon az oldal, vagy legalább tájékoztassanak, ez mikor történik meg” – jelentette ki szerdán lapunk megkeresésére András Lehel, a székelyudvarhelyi székhelyű Melinda-Impex Instal Kft. vezérigazgatója. Mint rámutatott, a Környezetvédelmi Alaptól egyelőre ők is csak annyi információt kaptak, hogy a helyzetelemzés befejezése után, a lehető legrövidebb időn belül újraindítják az oldalt.
András Lehel az applikáció működésének nagyjából hat és fél órája során tapasztaltakról érdeklődésünkre elmondta, kedden pontosan 10 órakor megkapták a hozzáférést a honlaphoz, egy munkatársuk azonnal elkezdte a kérések feltöltését, három óra alatt mintegy 25 pályázatot sikerült betáplálni a rendszerbe.
– részletezte az igazgató. Ilyen módon sikerült ugyan a pályázatok egy részét bevezetni a rendszerbe, ám a honlap leállt, így nem tudták folytatni. András Lehel valószínűnek tartja, hogy azokban a régiókban, ahol nagy az érdeklődés, a honlap újraindítása után rövid idővel elfogy az elkülönített keret, így a központi fejlesztési régióban is, de arra számít, hogy lesz újraosztás.
„A korábbi években még voltak Zöld ház programok, akkor meleg víz előállítására alkalmas napkollektorok felszerelését támogatta az állam, és nem régiókra, hanem megyékre osztották le a lehívható keretet. Akkor is voltak megyék, ahol nem volt nagy érdeklődés, és a megmaradt pénzt újraosztották azoknak a megyéknek, ahol sok volt az igénylő. Most is erre számítunk, és ezzel biztatjuk azokat, akiknek a kérése első körben nem kerül jóváhagyásra” - szögezte le András Lehel.
Mint az Economica.net portál is rámutat:
Erről beszélt szerdán Marian Mândru, a Greenpeace Románia kampánykoordinátora is, aki hosszú ideje foglalkozik fogyasztóvédelemmel is. „Ahogyan az AFM hirtelen lezárta az iratkozásokat, és közölte, hogy egy meg nem jelölt időpontban indítja majd újra, joggal vet fel kérdőjeleket a napelemes cégek és a potenciális haszonélvezők körében. Értjük, hogy lehetnek műszaki gondok, de a folyamatnak méltányosnak kell lennie valamennyi résztvevő számára. Meglátásunk szerint
– nyilatkozta Mândru a gazdasági portálnak.
Amint arról beszámoltunk, hosszas késlekedés után kedden reggel 10 órakor végre elkezdődött a pályázati űrlapok feltöltése az AFM által kimondottan erre a célra kialakított felületre, miután a programban résztvevő, engedélyezett cégek listája már augusztus végén felkerült a szakhatóság honlapjára, a napelemre pályázó magánszemélyek pedig azóta már be is nyújthatták iratcsomójukat valamely akkreditált céghez.

Hatalmas lendülettel indult el kedden a napelem-telepítési program pályázási része: már az első napon több ezer igénylési iratcsomót feltöltöttek a programban érdekelt vállalkozások a Környezetvédelmi Alap honlapjára, amely akadozva működik.
Mint ismeretes, a programot a fejlesztési minisztérium finanszírozza, 656 millió lejt különítettek el, ami a becslések szerint 33 ezer rendszer telepítésére elég. A jelentkezők 20 ezer lejig terjedő támogatást hívhatnak le napelemek megvásárlására és felszerelésére, a határösszegig az állami támogatás az összköltségek 90 százalékát teszi ki, 10 százalék az önrész. A program keretében legalább 3 kWp teljesítményű napelemek vásárolhatók.
Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.
Három egymást követő árcsökkentés után csütörtökön újra árat emelt a piacvezető Petrom a romániai töltőállomásain, Ezúttal nem reggel, hanem kora délután nyúlt hozzá az árakhoz, és literenként 10 banival drágította a gázolajat.
Tovább zsugorodott 2026 elején Románia gazdasága. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdászai úgy számolnak, a román gazdaság az idei év végére mérsékelt recesszióba süllyed.
A NATO számára gyárt vasúti kocsikat az aradi Astra vagongyár (Astra Vagoane Călători).
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A márciusi 9,87 százalékról áprilisban 10,71 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Románia megyéiben alkalmazott víz- és csatornadíjak továbbra is jelentős eltérést mutatnak a közüzemi szolgáltatások országos szabályozó hatósága (ANRSC) által közzétett legfrissebb, 2026. május 1-jén érvényes adatok szerint.
Egyelőre csak a méregdrága külföldi cseresznye kapható a hazai piacokon, remélhetőleg hamarosan megjelenik a romániai termés is.
szóljon hozzá!