
Zöldenergia. A program keretében legalább 3 kWp teljesítményű napelemek vásárolhatók
Fotó: Pixabay.com
Hatalmas lendülettel indult el kedden a napelem-telepítési program pályázási része: már az első napon több ezer igénylési iratcsomót feltöltöttek a programban érdekelt vállalkozások a Környezetvédelmi Alap honlapjára, amely akadozva működik.
2019. szeptember 11., 11:112019. szeptember 11., 11:11
2019. szeptember 11., 17:032019. szeptember 11., 17:03
Bár hosszas késés után a környezetvédelmi minisztérium augusztusban szeptember 9-ére ígérte a napelem-telepítési program indítását a lakosság számára, hétfőn kiderült, hogy végül csak szeptember 10-én rajtol a pályázatok feltöltése a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapjára. Tény viszont, hogy kedden reggel a bejelentett 10 órakor zökkenőmentesen elkezdődhetett a folyamat, s

Kérdőjeleket vet fel, hogy alig hat és fél órával a napelemprogram elindulását követően le is állt a Környezetvédelmi Alap (AFM) internetes felülete, ahová a finanszírozási pályázatokat tölthették fel a programban részt vevő cégek. Egyelőre nem lehet tudni, mikor indulhat újra az informatikai rendszer.
Amint arról korábban beszámoltunk, a programban részt vevő, engedélyezett cégek listája már augusztus végén felkerült a Környezetvédelmi Alap honlapjára, a napelemre pályázó magánszemélyek pedig már be is nyújthatták iratcsomójukat valamely akkreditált céghez. Kedden pedig a közreműködő vállalkozások elkezdték a kérések feltöltését. A cégek előzetes becsléseit és a pályázati iratcsomók feltöltésének tempóját nézve bátran kimondható, hogy
Mint ismeretes, a programot a fejlesztési minisztérium finanszírozza: 656 millió lejt különítettek el, ami a becslések szerint 33 ezer rendszer telepítésére elég. A jelentkezők 20 ezer lejig terjedő támogatást hívhatnak le napelemek megvásárlására és felszerelésére, a határösszegig az állami támogatás az összköltségek 90 százalékát teszi ki, 10 százalék az önrész. A program keretében legalább 3 kWp teljesítményű napelem vásárolható.
Fotó: Pixabay.com
„Meglepetésszerűen szeptember 10-én pontosan 10 órakor hozzáférést kaptunk a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap honlapjához, és zökkenőmentesen elkezdhettük a pályázatok feltöltését” – számolt be kedden a Krónika érdeklődésére András Lehel, a székelyudvarhelyi székhelyű Melinda-Impex Instal Kft. képviselője. Tudomása szerint a kivitelezésre jelentkező 260 cég közül 21 nem is írta alá a szerződést, és több olyan vállalkozásról tudni, melynek nincs pénzügyi erőforrása, hogy „megelőlegezze” a projektet, mint ahogy az a kiírásban szerepel.
– osztotta meg velünk tapasztalatait András Lehel.
Mint hangsúlyozta, a program több lépésből áll. Ha a pályázatot jóváhagyja a hatóság, következik egy másik fontos mérföldkő: a kérelmező magánszemélynek 90 napon belül be kell szereznie az áramszolgáltatójától a visszatáplálási engedélyt (aviz tehnic de racordare – ATR). A székelyudvarhelyi cég amúgy a műszaki dokumentáció összeállításával ebben is segít a pályázóknak. Fontos a határidő betartása, mivel amennyiben ezt az engedélyt 90 napon belül nem mutatja be az igénylő a kivitelezőjének, akkor a projekt elbukott.
– részletezte András Lehel. Rámutatott, a cégüknél „nem isznak előre a medve bőrére: akkor kérik a pályázóktól az önrészt, amikor már beütemezték a munkálatot”. András Lehel elmondta, a cégüknél a várakozáson felül jelentkeztek – sokan az utolsó száz méteren, amikor kiderült, hogy sok más vállalkozással ellentétben, nem kérik a pénzt előre.
A Melinda-Impex különben négy alapcsomaggal készült; ezeket különböző korlátokkal árazták be, hiszen a kivitelezés függ attól, hogy hány kilométerre van a telephelytől az ingatlan, mekkora távolságra van az inverter, a főkapcsoló az első napelemtől. Az alapcsomagban szereplő 50 kilométeres oda-vissza táv feletti szállítást, valamint az inverter és a napelem közötti többletvezetéket és a kapcsolódó munkadíjat a pályázónak kell kifizetnie.
A vállalkozásnak amúgy 14 telephelye van országszerte, de csak a székelyudvarhelyi központ 100 kilométeres körzetében vállalták a kivitelezést, tehát többnyire Hargita megyében, és néhányat Maros és Kovászna megyében. András Lehel szerint a program lebonyolítása során derül majd ki, hogy a közreműködő cégek közül melyek vették komolyan a részvételt.

Több hónapos várakozás után szeptember 9-én a magánszemélyek is bekapcsolódhatnak a lakosság számára kiírt napelem-telepítési programba, amelyben legtöbb 20 ezer lejes állami támogatást kínálnak az érdeklődőknek. A lebonyolítás azonban még most sem teljesen világos.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!