Régi-új igények. Miközben egyre többen keresik a minőséget, sokan még mindig az olcsó, gyengébb minőségű kenyeret részesítik előnyben
Fotó: Haáz Vince
Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – értékelt a Krónika megkeresésére Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa, aki ugyanakkor azt tapasztalja, hogy érzékelhetően javul a kenyér minősége az országban, és a választék is bővült. Amikor fölvetettük, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a gabonafélék és a kenyér árának várható növekedése miatt, a pékség vezetője leszögezte: egyelőre nem terveznek áremelést, hiszen a búzatermés nem esett olyan mértékben vissza, mint ahogy arra a tavasz folyamán számítottak.
Európai uniós viszonylatban Romániában a legolcsóbb a kenyér, az EU-átlag csaknem feléért vásárolhatjuk mindennapi kenyerünket – derül ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott, a 2019-es évre vonatkozó adatsorokból. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint a kenyér és a gabonafélék ára Dániában a legmagasabb, 51 százalékkal meghaladja az uniós átlagot. Ausztria következik az EU-átlagnál 33 százalékkal magasabb árszinttel, míg Luxemburgban és Finnországban az átlagnál 25 százalékkal drágább a kenyér.
míg Bulgáriában 35 százalékkal, Lengyelországban pedig 30 százalékkal kell az uniós átlagnál kevesebbet fizetni a kenyérért.
Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag a górcső alá vett 37 ország közül itt a legalacsonyabb a kenyérár.
Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – szögezte le megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette,
Mint felidézte: a kilencvenes években még elárasztották a piacot a „felfújt” kenyerek, ám azóta egyre több pékség próbálja kiszolgálni a megváltozott igényeket. Emlékeztetett, amikor a péksége a pityókás-kovászos kenyérrel betört a hazai piacra, még kevesen sütöttek nagyobb mennyiségben ilyen minőséget, azóta sok pékség ráébredt, hogy igény van erre a termékre.
„Ma már átlagban jobb a hazai kenyér minősége, mint tíz évvel ezelőtt még akkor is, ha a jó kenyér többe kerül. A helyzet tovább fog javulni, hiszen változnak a fogyasztói szokások, sokan keresik a barna lisztből, teljes kiőrlésű lisztből, rozslisztből készült vagy éppen magvakkal dúsított kenyeret” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó. Hangsúlyozta, akárcsak Nyugat-Európában, Romániában is csak azok a pékségek tudnak talpon maradni, amelyek a megváltozott fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodnak, aki megmarad a megszokott mederben, eltűnik a süllyesztőben, mint ahogy történt Magyarországon, Ausztriában vagy éppen Németországban.
Diószegi László ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy
Másrészt azt tapasztalja, hogy az emberek szívesen vásárolnak a bolt melletti kis pékségben megsütött péksüteményt, ezért arra törekszik, hogy ezt az igényt kielégítse.
Kérdésünkre kitért egyben arra is, hogy miközben a szükségállapot alatt – amikor sokan próbálkoztak otthoni kenyérsütéssel, és a vendéglők sem üzemeltek – 20–30 százalékkal esett vissza a Diószegi pékség forgalma, mostanra már helyreállt a kereslet.
Egy morzsányival jobb. Számos tényező együtthatása okozza, hogy Romániában az európai uniós átlagnál 47 százalékkal olcsóbb a kenyér
Fotó: Haáz Vince
Diószegi László meglátása szerint amúgy Romániában a jó minőségű kenyerek felveszik a versenyt a nyugat-európai termékekkel, ám az átlag vásárlóerő még mindig sokkal alacsonyabb,
Egy kovászos, pityókás kenyeret – mint hangsúlyozta – nem lehet olyan áron előállítani, mint azt, amibe adalékanyag, ízfokozó kerül, ám Romániában a termékskála minden darabja sokkal olcsóbb, mint a hasonló minőségű nyugat-európai termékek.
Diószegi László elmondása szerint míg a gyenge lisztből készült, adalékanyagokkal felfújt kenyér nálunk 80 eurócentért vásárolható meg az üzletekben, a hasonló termék Nyugaton 1,20 euró. A jó minőségű kenyeret nálunk már 1,20–1,50 euróért meg lehet venni, a nyugat-európai államokban 3–5 eurót is elkérnek ugyanezért.
Nyugaton ugyanakkor sokkal kevesebb kenyér fogy, kevesebb a pékség, ám ezek megengedhetik maguknak, hogy akár 100 százalékos árréssel dolgozzanak, miközben Romániában általában 15–20 százalékot tesznek rá a pékségek az előállítási árra, különben nem tudják azt megfizetni a vásárlók.
Másrészt – húzta alá a szakember – azt is számításba kell venni, hogy
Évekkel ezelőtt még az alapanyag ára volt a meghatározó a kenyér előállítási árában, egy ideje ez megfordult, és ma már a munkaerő hordozza a nagyobb részét. A Diószegi pékségben például átlag 550 euró körül keres egy pék, míg Németországban ennek a háromszorosát, és ez is befolyásolja a kenyér eladási árát.
A székelyföldi pékség tulajdonosa szerint a lehetőségeikhez mérten folyamatosan növelik a béreket, de még mindig nagyok a különbségek, ami megmutatkozik a kenyér árában is. „Ha jól menedzseli a céget, egy romániai pékség a jelenlegi árak mellett is fenn tud maradni” – összegezte Diószegi László.
Fotó: Haáz Vince
Amikor pedig arról kérdeztük, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a gabonafélék és a kenyér árának várható növekedése miatt, a pékség vezetője leszögezte:
A sepsiszentgyörgyi pékség magyarországi malomból vásárolja a lisztet, ott sem a búza mennyiségével, sem a minőségével nem voltak jelentős gondok.
Diószegi elmondása szerint ha valamennyit emelkedik is a liszt ára, a Diószegi pékség ezt még egyelőre bevállalja, október–november körül újra végeznek egy számítást. Ha 20–30 százalékkal emelkedik a liszt ára, ez a kenyér esetében 5, legtöbb 10 százalékos drágulást eredményez. Egy 5 százalékos áremelkedés nem terheli meg olyan mértékben a vásárlót, és szó nincs arról, hogy egy jelenleg 5 lejes kenyeret 8 lejért adjunk – ecsetelte a vállalkozó. Hozzátette: nem száll be az árversenybe, kiszámolja a kenyér előállításának költségeit, és arra teszi rá a 15–20 százalékost árrést, amiből fedezni tudja a veszteséget, az el nem adott kenyerek költségét, vagy például azt, hogy folyamatosan újítani kell a gépkocsiparkot, mert a hosszú utakon gyorsan amortizálódnak az autók.
Sok kenyér fogy
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatai szerint a romániai lakosság átlagosan fejenként havonta nagyjából 8 kilogramm kenyeret eszik meg, ami egy évre 96,5 kilogrammot jelent. Az európai uniós átlag ezzel szemben egy főre 60 kilogramm/év az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint. Viszont a mostani csaknem 100 kilogrammos évi fogyasztás is jelentős csökkenést jelent ahhoz, ahonnan rendszerváltáskor indultunk, a 1989-es esztendő vonatkozásában ugyanis úgy számolnak, hogy egy romániai lakos a rendszerváltás évében 130 kilogramm kenyeret evett meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!