Régi-új igények. Miközben egyre többen keresik a minőséget, sokan még mindig az olcsó, gyengébb minőségű kenyeret részesítik előnyben
Fotó: Haáz Vince
Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – értékelt a Krónika megkeresésére Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa, aki ugyanakkor azt tapasztalja, hogy érzékelhetően javul a kenyér minősége az országban, és a választék is bővült. Amikor fölvetettük, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a gabonafélék és a kenyér árának várható növekedése miatt, a pékség vezetője leszögezte: egyelőre nem terveznek áremelést, hiszen a búzatermés nem esett olyan mértékben vissza, mint ahogy arra a tavasz folyamán számítottak.
Európai uniós viszonylatban Romániában a legolcsóbb a kenyér, az EU-átlag csaknem feléért vásárolhatjuk mindennapi kenyerünket – derül ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott, a 2019-es évre vonatkozó adatsorokból. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint a kenyér és a gabonafélék ára Dániában a legmagasabb, 51 százalékkal meghaladja az uniós átlagot. Ausztria következik az EU-átlagnál 33 százalékkal magasabb árszinttel, míg Luxemburgban és Finnországban az átlagnál 25 százalékkal drágább a kenyér.
míg Bulgáriában 35 százalékkal, Lengyelországban pedig 30 százalékkal kell az uniós átlagnál kevesebbet fizetni a kenyérért.
Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag a górcső alá vett 37 ország közül itt a legalacsonyabb a kenyérár.
Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – szögezte le megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette,
Mint felidézte: a kilencvenes években még elárasztották a piacot a „felfújt” kenyerek, ám azóta egyre több pékség próbálja kiszolgálni a megváltozott igényeket. Emlékeztetett, amikor a péksége a pityókás-kovászos kenyérrel betört a hazai piacra, még kevesen sütöttek nagyobb mennyiségben ilyen minőséget, azóta sok pékség ráébredt, hogy igény van erre a termékre.
„Ma már átlagban jobb a hazai kenyér minősége, mint tíz évvel ezelőtt még akkor is, ha a jó kenyér többe kerül. A helyzet tovább fog javulni, hiszen változnak a fogyasztói szokások, sokan keresik a barna lisztből, teljes kiőrlésű lisztből, rozslisztből készült vagy éppen magvakkal dúsított kenyeret” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó. Hangsúlyozta, akárcsak Nyugat-Európában, Romániában is csak azok a pékségek tudnak talpon maradni, amelyek a megváltozott fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodnak, aki megmarad a megszokott mederben, eltűnik a süllyesztőben, mint ahogy történt Magyarországon, Ausztriában vagy éppen Németországban.
Diószegi László ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy
Másrészt azt tapasztalja, hogy az emberek szívesen vásárolnak a bolt melletti kis pékségben megsütött péksüteményt, ezért arra törekszik, hogy ezt az igényt kielégítse.
Kérdésünkre kitért egyben arra is, hogy miközben a szükségállapot alatt – amikor sokan próbálkoztak otthoni kenyérsütéssel, és a vendéglők sem üzemeltek – 20–30 százalékkal esett vissza a Diószegi pékség forgalma, mostanra már helyreállt a kereslet.
Egy morzsányival jobb. Számos tényező együtthatása okozza, hogy Romániában az európai uniós átlagnál 47 százalékkal olcsóbb a kenyér
Fotó: Haáz Vince
Diószegi László meglátása szerint amúgy Romániában a jó minőségű kenyerek felveszik a versenyt a nyugat-európai termékekkel, ám az átlag vásárlóerő még mindig sokkal alacsonyabb,
Egy kovászos, pityókás kenyeret – mint hangsúlyozta – nem lehet olyan áron előállítani, mint azt, amibe adalékanyag, ízfokozó kerül, ám Romániában a termékskála minden darabja sokkal olcsóbb, mint a hasonló minőségű nyugat-európai termékek.
Diószegi László elmondása szerint míg a gyenge lisztből készült, adalékanyagokkal felfújt kenyér nálunk 80 eurócentért vásárolható meg az üzletekben, a hasonló termék Nyugaton 1,20 euró. A jó minőségű kenyeret nálunk már 1,20–1,50 euróért meg lehet venni, a nyugat-európai államokban 3–5 eurót is elkérnek ugyanezért.
Nyugaton ugyanakkor sokkal kevesebb kenyér fogy, kevesebb a pékség, ám ezek megengedhetik maguknak, hogy akár 100 százalékos árréssel dolgozzanak, miközben Romániában általában 15–20 százalékot tesznek rá a pékségek az előállítási árra, különben nem tudják azt megfizetni a vásárlók.
Másrészt – húzta alá a szakember – azt is számításba kell venni, hogy
Évekkel ezelőtt még az alapanyag ára volt a meghatározó a kenyér előállítási árában, egy ideje ez megfordult, és ma már a munkaerő hordozza a nagyobb részét. A Diószegi pékségben például átlag 550 euró körül keres egy pék, míg Németországban ennek a háromszorosát, és ez is befolyásolja a kenyér eladási árát.
A székelyföldi pékség tulajdonosa szerint a lehetőségeikhez mérten folyamatosan növelik a béreket, de még mindig nagyok a különbségek, ami megmutatkozik a kenyér árában is. „Ha jól menedzseli a céget, egy romániai pékség a jelenlegi árak mellett is fenn tud maradni” – összegezte Diószegi László.
Fotó: Haáz Vince
Amikor pedig arról kérdeztük, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a gabonafélék és a kenyér árának várható növekedése miatt, a pékség vezetője leszögezte:
A sepsiszentgyörgyi pékség magyarországi malomból vásárolja a lisztet, ott sem a búza mennyiségével, sem a minőségével nem voltak jelentős gondok.
Diószegi elmondása szerint ha valamennyit emelkedik is a liszt ára, a Diószegi pékség ezt még egyelőre bevállalja, október–november körül újra végeznek egy számítást. Ha 20–30 százalékkal emelkedik a liszt ára, ez a kenyér esetében 5, legtöbb 10 százalékos drágulást eredményez. Egy 5 százalékos áremelkedés nem terheli meg olyan mértékben a vásárlót, és szó nincs arról, hogy egy jelenleg 5 lejes kenyeret 8 lejért adjunk – ecsetelte a vállalkozó. Hozzátette: nem száll be az árversenybe, kiszámolja a kenyér előállításának költségeit, és arra teszi rá a 15–20 százalékost árrést, amiből fedezni tudja a veszteséget, az el nem adott kenyerek költségét, vagy például azt, hogy folyamatosan újítani kell a gépkocsiparkot, mert a hosszú utakon gyorsan amortizálódnak az autók.
Sok kenyér fogy
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatai szerint a romániai lakosság átlagosan fejenként havonta nagyjából 8 kilogramm kenyeret eszik meg, ami egy évre 96,5 kilogrammot jelent. Az európai uniós átlag ezzel szemben egy főre 60 kilogramm/év az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint. Viszont a mostani csaknem 100 kilogrammos évi fogyasztás is jelentős csökkenést jelent ahhoz, ahonnan rendszerváltáskor indultunk, a 1989-es esztendő vonatkozásában ugyanis úgy számolnak, hogy egy romániai lakos a rendszerváltás évében 130 kilogramm kenyeret evett meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!