Romániában a legolcsóbb a kenyér, de javul a minőség – A szakember szerint egyelőre nem kell drágulástól tartani

míg Bulgáriában 35 százalékkal, Lengyelországban pedig 30 százalékkal kell az uniós átlagnál kevesebbet fizetni a kenyérért.

Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag a górcső alá vett 37 ország közül itt a legalacsonyabb a kenyérár.

Változik az igény, javul a minőség

Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – szögezte le megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette,

Mint felidézte: a kilencvenes években még elárasztották a piacot a „felfújt” kenyerek, ám azóta egyre több pékség próbálja kiszolgálni a megváltozott igényeket. Emlékeztetett, amikor a péksége a pityókás-kovászos kenyérrel betört a hazai piacra, még kevesen sütöttek nagyobb mennyiségben ilyen minőséget, azóta sok pékség ráébredt, hogy igény van erre a termékre.

„Ma már átlagban jobb a hazai kenyér minősége, mint tíz évvel ezelőtt még akkor is, ha a jó kenyér többe kerül. A helyzet tovább fog javulni, hiszen változnak a fogyasztói szokások, sokan keresik a barna lisztből, teljes kiőrlésű lisztből, rozslisztből készült vagy éppen magvakkal dúsított kenyeret” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó. Hangsúlyozta, akárcsak Nyugat-Európában, Romániában is csak azok a pékségek tudnak talpon maradni, amelyek a megváltozott fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodnak, aki megmarad a megszokott mederben, eltűnik a süllyesztőben, mint ahogy történt Magyarországon, Ausztriában vagy éppen Németországban.

Diószegi László ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy

Másrészt azt tapasztalja, hogy az emberek szívesen vásárolnak a bolt melletti kis pékségben megsütött péksüteményt, ezért arra törekszik, hogy ezt az igényt kielégítse.

Kérdésünkre kitért egyben arra is, hogy miközben a szükségállapot alatt – amikor sokan próbálkoztak otthoni kenyérsütéssel, és a vendéglők sem üzemeltek – 20–30 százalékkal esett vissza a Diószegi pékség forgalma, mostanra már helyreállt a kereslet.

Egy kovászos, pityókás kenyeret – mint hangsúlyozta – nem lehet olyan áron előállítani, mint azt, amibe adalékanyag, ízfokozó kerül, ám Romániában a termékskála minden darabja sokkal olcsóbb, mint a hasonló minőségű nyugat-európai termékek.

Diószegi László elmondása szerint míg a gyenge lisztből készült, adalékanyagokkal felfújt kenyér nálunk 80 eurócentért vásárolható meg az üzletekben, a hasonló termék Nyugaton 1,20 euró. A jó minőségű kenyeret nálunk már 1,20–1,50 euróért meg lehet venni, a nyugat-európai államokban 3–5 eurót is elkérnek ugyanezért.

Nyugaton ugyanakkor sokkal kevesebb kenyér fogy, kevesebb a pékség, ám ezek megengedhetik maguknak, hogy akár 100 százalékos árréssel dolgozzanak, miközben Romániában általában 15–20 százalékot tesznek rá a pékségek az előállítási árra, különben nem tudják azt megfizetni a vásárlók.

Mások a munkaerővel járó kiadások is

Másrészt – húzta alá a szakember – azt is számításba kell venni, hogy

Évekkel ezelőtt még az alapanyag ára volt a meghatározó a kenyér előállítási árában, egy ideje ez megfordult, és ma már a munkaerő hordozza a nagyobb részét. A Diószegi pékségben például átlag 550 euró körül keres egy pék, míg Németországban ennek a háromszorosát, és ez is befolyásolja a kenyér eladási árát.

A székelyföldi pékség tulajdonosa szerint a lehetőségeikhez mérten folyamatosan növelik a béreket, de még mindig nagyok a különbségek, ami megmutatkozik a kenyér árában is. „Ha jól menedzseli a céget, egy romániai pékség a jelenlegi árak mellett is fenn tud maradni” – összegezte Diószegi László.

A sepsiszentgyörgyi pékség magyarországi malomból vásárolja a lisztet, ott sem a búza mennyiségével, sem a minőségével nem voltak jelentős gondok.

Diószegi elmondása szerint ha valamennyit emelkedik is a liszt ára, a Diószegi pékség ezt még egyelőre bevállalja, október–november körül újra végeznek egy számítást. Ha 20–30 százalékkal emelkedik a liszt ára, ez a kenyér esetében 5, legtöbb 10 százalékos drágulást eredményez. Egy 5 százalékos áremelkedés nem terheli meg olyan mértékben a vásárlót, és szó nincs arról, hogy egy jelenleg 5 lejes kenyeret 8 lejért adjunk – ecsetelte a vállalkozó. Hozzátette: nem száll be az árversenybe, kiszámolja a kenyér előállításának költségeit, és arra teszi rá a 15–20 százalékost árrést, amiből fedezni tudja a veszteséget, az el nem adott kenyerek költségét, vagy például azt, hogy folyamatosan újítani kell a gépkocsiparkot, mert a hosszú utakon gyorsan amortizálódnak az autók.