Fotó: Barabás Ákos
Romániában terheli a legtöbb adó a munkabéreket – mutatott rá elemzésében Dragoș Damian, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója. A Krónikának nyilatkozó adószakértő azonban árnyalta a képet, véleménye szerint nem lehet önmagában csak a fizetések megadózását vizsgálni, mivel közvetlenül, vásárlásaink során is nap mint nap fizetünk adót, és például az áfakulcs is jelentősen eltér a különböző országokban.
2021. szeptember 18., 20:452021. szeptember 18., 20:45
A térség országai közül Romániában kell a legtöbb adót fizetni az alkalmazottak fizetése után – irányította rá a figyelmet nemrég közzétett elemzésében Dragoș Damian, az egyik vezető romániai gyógyszergyártó, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója. A gazdasági szakértő azt vette alapul, hogy
A szakember megvizsgálta, hogy bizonyos országokban az 584 eurós nettó bér mennyi bruttót jelent. Az összevetésből az derült ki, hogy Romániában a legmagasabbak a bérek után befizetett adók és illetékek, hiszen Magyarországon a 878 eurós bér esetén az alkalmazott ugyanúgy 584 eurót visz haza, mint a romániai 1000 eurós bruttó bér esetén. Ez Lengyelországban 738 euró, Csehországban 951, Bulgáriában 752, Szerbiában 809, Oroszországban 671, Ukrajnában 725 és Fehéroroszországban 671 euró.
„Ezekből a számokból egyértelműen az derül ki, hogy Romániában a legmagasabbak a fizetésekre kirótt adók” – vonta le a következtetést az elemző. Szerinte
A Terapia igazgatója úgy látja, az is gond, hogy a fizetések után fizetendő adóból 10 százalék a személyi jövedelemadó, 35 százalék pedig a nyugdíj- és az egészségügyi alapba megy, ahol meglátása szerint „elszórják a pénzt, hiszen sem a nyugdíj-, sem az egészségügyi rendszer nem jobb, mint a térség más országaiban”. „Az összevetésben vizsgált országok Romániához hasonlóan munkaerőhiánnyal küzdenek, a döntéshozók erre keresik a megoldást, de látható, hogy a munkabér adóterhei nem olyan magasak, mint Romániában” – összegzett Damian.
„Ha a minimálbér értékéig minden fizetést adómentesítenek, vagyis mind az 5 millió alkalmazott esetében eltekintenek a minimálbér értékéig az adózástól, az még súlyosabb – mintegy 60 milliárd lejes – deficitet eredményez. Első esetben ez a tavalyi bruttó nemzeti termék (GDP) 1,2 százaléka, a második esetben pedig a 6 százaléka” – számolta ki Damian, aki attól tart, hogy ezt a hiányt csak a többi adó emelésével lehetne kompenzálni, így megnövekedhet a fogyasztási, a jövedelmi, a nyereség- vagy az ingatlanadó.
Értelmetlennek tartja a térség országaiban a munkabérek adóterheinek összehasonlítását Debreczeni László adószakértő. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, a magánszemélyek két módon, közvetlenül és közvetve adóznak. A közvetlen mód a fizetésadó, az alkalmazott tudja, hogy a munkaszerződésében 5000 lej szerepel, de csak 3000 lejt visz haza, mert 2000 lejt befizet adó és illetékként. Ugyanakkor a nettó fizetésből, tehát abból, amit hazavisz, minden magánszemély közvetve is adózik.
– hozta fel példaként a közgazdász. Mint magyarázta, ennek fényében, ha csak az egyik aspektust, vagyis a közvetlen adót elemezzük, az olyan, mint ha egy termék előállításához két alapanyagra van szükség, de amikor beárazzuk, csak az egyik alapanyag árát vesszük figyelembe.
„Az adatok akkor lennének értelmezhetők, ha az összevetésben nem csak a fizetésadó szerepel, hanem a különböző országokban a különböző termékekre kirótt áfa és a jövedéki adók mértéke is. Ez egy nagyon bonyolult elemzés lenne, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az általános áfakulcsok országonként különböznek, tehát míg Romániában 19 százalék, Magyarországon 27 százalék az általános áfa. Románia ugyanakkor több alaptermékre, szolgáltatásra alkalmaz 5 vagy 9 százalékos adókulcsot. Az élelmiszerek áfája 9 százalék, a vendéglői, szállodai díjszabás, a vezetékes víz, bizonyos értékig a lakásvásárlás áfája is 5 százalékos. Az összehasonlításnak csak abban az esetben lenne értelme, ha azt is vizsgálnánk, hogy a nettó fizetésből a vásárlások során mennyi további adót kell befizetnie a magánszemélynek” – kérdőjelezte meg az elemzés következtetését Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!