2009. május 18., 10:382009. május 18., 10:38
Szép számban jelentek meg a váradiak a városháza nagytermében, hogy Glatz Ferenc előadását meghallgassák. Az akadémikus elmondta: mindhárom látogatása valamiképpen egy-egy fordulóponthoz köthető. Először 2004-ben járt itt, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Akkoriban sokkal optimistábban gondolkodott a nagy változásról, mint most, bár – mint fogalmazott – azt biztosan tudta, hogy „újra kell gombolnunk a mellényt”.
2007-ben, második látogatásakor, a román EU-csatlakozás évében már óvatosabb volt: nem bízott abban, hogy a szervezet elég erős. Most, 2009-ben „a második világháború óta a világban bekövetkezett legnagyobb változásokat éljük” – fogalmazott, s szerinte ezeknek, mint a legtöbb fontos eseménynek, csak a jövőben értjük majd meg a jelentőségét. „Nem babra megy a játék” – véli Glatz.
Szerinte a mostani világválság jelei már évekkel ezelőtt érzékelhetőek voltak, csak sokan nem figyeltek oda a jelekre, s a média sem tulajdonított nekik akkora jelentőséget, mint megérdemelték volna. 2007 legelején például az ENSZ Klímabizottsága már felhívta a figyelmet a visszafordíthatatlan éghajlatváltozásokra, a várható aszályra. A következő év energiaválságot hozott, amely nem elsősorban az orosz–ukrán konfliktusnak volt köszönhető, hanem annak, hogy az emberiség képtelen megfelelően hasznosítani az alternatív energiaforrásokat. Szintén tavaly jött létre az eddigi legszörnyűbb világszintű élelmiszerválság.
A globális népességnövekedés és az egyre kevesebb élelem, amely főleg az Amerikán és Európán kívüli országokat sújtja, Glatz gondolatmenete szerint világszintű migrációt fog okozni. Erre pedig egyetlen megoldás van: az embereknek új világrendre kell felkészülniük, és sokkal nyitottabbnak, befogadóbbnak kell lennünk. Főképpen azért, mert a világ vezető pénzügyi szakemberei sem biztosak abban, hogy mi történhet a továbbiakban, fogalmazott Glatz.
Példaként a Világbank elnökének mondatát idézte, aki januárban mondott le, miután kijelentette: „Minden, amit eddig tudtam, hamis.” Glatz Ferenc szerint az állam szerepe is változni fog, hiszen „szolgáltató államra van szükség”. Kijelentette: Kelet-Európában arra van szükség, hogy új értékrend szülessen. „Újra kell gombolnunk a politikai mellényünket, minél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vidékfejlesztésre, az önkormányzatokra, a helyi szintű cselekvőképességre. Útközben vagyunk. Nem tudjuk, merre megyünk, nyitottan kell gondolkodnunk, és egyre jobban kell fognunk egymás kezét” – fogalmazott Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok