2009. május 18., 10:382009. május 18., 10:38
Szép számban jelentek meg a váradiak a városháza nagytermében, hogy Glatz Ferenc előadását meghallgassák. Az akadémikus elmondta: mindhárom látogatása valamiképpen egy-egy fordulóponthoz köthető. Először 2004-ben járt itt, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Akkoriban sokkal optimistábban gondolkodott a nagy változásról, mint most, bár – mint fogalmazott – azt biztosan tudta, hogy „újra kell gombolnunk a mellényt”.
2007-ben, második látogatásakor, a román EU-csatlakozás évében már óvatosabb volt: nem bízott abban, hogy a szervezet elég erős. Most, 2009-ben „a második világháború óta a világban bekövetkezett legnagyobb változásokat éljük” – fogalmazott, s szerinte ezeknek, mint a legtöbb fontos eseménynek, csak a jövőben értjük majd meg a jelentőségét. „Nem babra megy a játék” – véli Glatz.
Szerinte a mostani világválság jelei már évekkel ezelőtt érzékelhetőek voltak, csak sokan nem figyeltek oda a jelekre, s a média sem tulajdonított nekik akkora jelentőséget, mint megérdemelték volna. 2007 legelején például az ENSZ Klímabizottsága már felhívta a figyelmet a visszafordíthatatlan éghajlatváltozásokra, a várható aszályra. A következő év energiaválságot hozott, amely nem elsősorban az orosz–ukrán konfliktusnak volt köszönhető, hanem annak, hogy az emberiség képtelen megfelelően hasznosítani az alternatív energiaforrásokat. Szintén tavaly jött létre az eddigi legszörnyűbb világszintű élelmiszerválság.
A globális népességnövekedés és az egyre kevesebb élelem, amely főleg az Amerikán és Európán kívüli országokat sújtja, Glatz gondolatmenete szerint világszintű migrációt fog okozni. Erre pedig egyetlen megoldás van: az embereknek új világrendre kell felkészülniük, és sokkal nyitottabbnak, befogadóbbnak kell lennünk. Főképpen azért, mert a világ vezető pénzügyi szakemberei sem biztosak abban, hogy mi történhet a továbbiakban, fogalmazott Glatz.
Példaként a Világbank elnökének mondatát idézte, aki januárban mondott le, miután kijelentette: „Minden, amit eddig tudtam, hamis.” Glatz Ferenc szerint az állam szerepe is változni fog, hiszen „szolgáltató államra van szükség”. Kijelentette: Kelet-Európában arra van szükség, hogy új értékrend szülessen. „Újra kell gombolnunk a politikai mellényünket, minél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vidékfejlesztésre, az önkormányzatokra, a helyi szintű cselekvőképességre. Útközben vagyunk. Nem tudjuk, merre megyünk, nyitottan kell gondolkodnunk, és egyre jobban kell fognunk egymás kezét” – fogalmazott Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok