2009. május 18., 10:382009. május 18., 10:38
Szép számban jelentek meg a váradiak a városháza nagytermében, hogy Glatz Ferenc előadását meghallgassák. Az akadémikus elmondta: mindhárom látogatása valamiképpen egy-egy fordulóponthoz köthető. Először 2004-ben járt itt, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Akkoriban sokkal optimistábban gondolkodott a nagy változásról, mint most, bár – mint fogalmazott – azt biztosan tudta, hogy „újra kell gombolnunk a mellényt”.
2007-ben, második látogatásakor, a román EU-csatlakozás évében már óvatosabb volt: nem bízott abban, hogy a szervezet elég erős. Most, 2009-ben „a második világháború óta a világban bekövetkezett legnagyobb változásokat éljük” – fogalmazott, s szerinte ezeknek, mint a legtöbb fontos eseménynek, csak a jövőben értjük majd meg a jelentőségét. „Nem babra megy a játék” – véli Glatz.
Szerinte a mostani világválság jelei már évekkel ezelőtt érzékelhetőek voltak, csak sokan nem figyeltek oda a jelekre, s a média sem tulajdonított nekik akkora jelentőséget, mint megérdemelték volna. 2007 legelején például az ENSZ Klímabizottsága már felhívta a figyelmet a visszafordíthatatlan éghajlatváltozásokra, a várható aszályra. A következő év energiaválságot hozott, amely nem elsősorban az orosz–ukrán konfliktusnak volt köszönhető, hanem annak, hogy az emberiség képtelen megfelelően hasznosítani az alternatív energiaforrásokat. Szintén tavaly jött létre az eddigi legszörnyűbb világszintű élelmiszerválság.
A globális népességnövekedés és az egyre kevesebb élelem, amely főleg az Amerikán és Európán kívüli országokat sújtja, Glatz gondolatmenete szerint világszintű migrációt fog okozni. Erre pedig egyetlen megoldás van: az embereknek új világrendre kell felkészülniük, és sokkal nyitottabbnak, befogadóbbnak kell lennünk. Főképpen azért, mert a világ vezető pénzügyi szakemberei sem biztosak abban, hogy mi történhet a továbbiakban, fogalmazott Glatz.
Példaként a Világbank elnökének mondatát idézte, aki januárban mondott le, miután kijelentette: „Minden, amit eddig tudtam, hamis.” Glatz Ferenc szerint az állam szerepe is változni fog, hiszen „szolgáltató államra van szükség”. Kijelentette: Kelet-Európában arra van szükség, hogy új értékrend szülessen. „Újra kell gombolnunk a politikai mellényünket, minél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vidékfejlesztésre, az önkormányzatokra, a helyi szintű cselekvőképességre. Útközben vagyunk. Nem tudjuk, merre megyünk, nyitottan kell gondolkodnunk, és egyre jobban kell fognunk egymás kezét” – fogalmazott Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok