Nagyváradon tartott előadást a válságról Glatz Ferenc akadémikus

Szép számban jelentek meg a váradiak a városháza nagytermében, hogy Glatz Ferenc előadását meghallgassák. Az akadémikus elmondta: mindhárom látogatása valamiképpen egy-egy fordulóponthoz köthető. Először 2004-ben járt itt, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Akkoriban sokkal optimistábban gondolkodott a nagy változásról, mint most, bár – mint fogalmazott – azt biztosan tudta, hogy „újra kell gombolnunk a mellényt”.

2007-ben, második látogatásakor, a román EU-csatlakozás évében már óvatosabb volt: nem bízott abban, hogy a szervezet elég erős. Most, 2009-ben „a második világháború óta a világban bekövetkezett legnagyobb változásokat éljük” – fogalmazott, s szerinte ezeknek, mint a legtöbb fontos eseménynek, csak a jövőben értjük majd meg a jelentőségét. „Nem babra megy a játék” – véli Glatz.

Szerinte a mostani világválság jelei már évekkel ezelőtt érzékelhetőek voltak, csak sokan nem figyeltek oda a jelekre, s a média sem tulajdonított nekik akkora jelentőséget, mint megérdemelték volna. 2007 legelején például az ENSZ Klímabizottsága már felhívta a figyelmet a visszafordíthatatlan éghajlatváltozásokra, a várható aszályra. A következő év energiaválságot hozott, amely nem elsősorban az orosz–ukrán konfliktusnak volt köszönhető, hanem annak, hogy az emberiség képtelen megfelelően hasznosítani az alternatív energiaforrásokat. Szintén tavaly jött létre az eddigi legszörnyűbb világszintű élelmiszerválság.

A globális népességnövekedés és az egyre kevesebb élelem, amely főleg az Amerikán és Európán kívüli országokat sújtja, Glatz gondolatmenete szerint világszintű migrációt fog okozni. Erre pedig egyetlen megoldás van: az embereknek új világrendre kell felkészülniük, és sokkal nyitottabbnak, befogadóbbnak kell lennünk. Főképpen azért, mert a világ vezető pénzügyi szakemberei sem biztosak abban, hogy mi történhet a továbbiakban, fogalmazott Glatz.

Példaként a Világbank elnökének mondatát idézte, aki januárban mondott le, miután kijelentette: „Minden, amit eddig tudtam, hamis.” Glatz Ferenc szerint az állam szerepe is változni fog, hiszen „szolgáltató államra van szükség”. Kijelentette: Kelet-Európában arra van szükség, hogy új értékrend szülessen. „Újra kell gombolnunk a politikai mellényünket, minél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vidékfejlesztésre, az önkormányzatokra, a helyi szintű cselekvőképességre. Útközben vagyunk. Nem tudjuk, merre megyünk, nyitottan kell gondolkodnunk, és egyre jobban kell fognunk egymás kezét” – fogalmazott Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.