
A magyar állam olyan tejipari vállalkozások létrehozását támogatja, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és értékesítik a gazdák termékeit
Fotó: Bakó Zoltán
A gazdák termékeit felvásárló, feldolgozó és értékesítő nagy cégek beruházásait támogatná a heteken belül kiírandó székelyföldi gazdasági program. A pályázatokat lebonyolító Pro Economica Alapítvány az összehangolási feladatokat felvállaló székelyföldi vállalatok jelentkezését fogadja el.
2018. december 06., 16:052018. december 06., 16:05
A Mezőség Maros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyei vidékeit felölelő gazdaságfejlesztési programja után a magyar kormány Székelyföld három megyéjére ír ki 70 millió euró (322 millió lej) értékben új pályázatokat a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványon keresztül.
Kozma Mónika, a szervezet ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta,
Mindez azt jelenti, hogy például a tej- és húsfeldolgozásban olyan üzemeket építenek, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.

Mind a magyar, mind a román kormánynak az a célja, hogy a két ország közötti javuló kapcsolatok dinamikáját fenntartsa – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek az EBESZ külügyminiszteri tanácsa milánói ülésének keretében csütörtökön.
Az új pályázati kiíráshoz történő felkészülés szakmai hátterét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) biztosítja. Jelenleg a Maros, Hargita és Kovászna megyére kiterjedő részletes felmérés és szakmai háttéranyag értékelése és feldolgozása zajlik, amelynek főbb irányelveit be szeretnék építeni a néhány hét múlva megjelenő pályázati felhívásba.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy a programot idén meghirdetik. Kozma Mónika pontos időpontot még nem tudott mondani, de úgy fogalmazott, hogy néhány hétig még eltart a megfeszített szakmai munka, amíg valamennyi székelyföldi térség számára kidolgozzák az optimális mezőgazdaság-fejlesztési programot, amelynek gyakorlatba ültetését az egyeztetési feladatokra pályázó vállalatoknak kell felvállalniuk.
Kérdésünkre, hogy mennyire lehet megbízni a nagyvállalatok jóhiszeműségében olyan körülmények között, amikor Székelyföldön már több tejipari vállalat átverte a gazdákat, az alapítvány ügyvezetője úgy fogalmazott: csak azok a vállalatok pályázhatnak sikeresen, amelyek felvállalják a Kós Károlyról elnevezett erdélyi gazdaságfejlesztési stratégiában rögzítetteket.
– fogalmazott Kozma Mónika.
Az erdélyi magyar gazdasági szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb gondja az integráció hiánya. A kisgazdák hiába állítanak elő jó minőségű tejet, húst, zöldséget vagy gyümölcsöt, mert értékesítési lánc hiányában nem tudják eladni a termékeiket. Ez Székelyföldön fokozottabban érvényes: összehangoló szerepet vállaló nagyvállalatok, illetve értékesítési szövetkezetek nélkül a gazdák csak aprópénzért tudnak a megtermelt tejen és húson túladni. Noha az elmúlt években született néhány pozitív kezdeményezés, ez nem oldja meg a térség mezőgazdaságának a problémáit. A magyar állami támogatás most ezen próbál változtatni: az egyeztetési feladatokat ellátó nagyobb cégek fejlesztési projektjeit megtámogató gazdasági program folytatásaként
Kozma Mónika szerint nemcsak nagyüzemi beruházások születnek, hanem a vállalatok beszállítási láncát, a kisgazdákat is támogatja a székelyföldi program. A Pro Economica Alapítvány a régi kuratóriummal indul neki az új pályázati évnek, ugyanakkor munkájukat a már sikereresen elbírált felvidéki és délvidéki pályázatok egyik magyarországi szakembere is támogatni fogja. A pályázók munkájának megkönnyítésére az alapítvány több székelyföldi városban nyit irodát.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
szóljon hozzá!