A magyar állam olyan tejipari vállalkozások létrehozását támogatja, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és értékesítik a gazdák termékeit
Fotó: Bakó Zoltán
A gazdák termékeit felvásárló, feldolgozó és értékesítő nagy cégek beruházásait támogatná a heteken belül kiírandó székelyföldi gazdasági program. A pályázatokat lebonyolító Pro Economica Alapítvány az összehangolási feladatokat felvállaló székelyföldi vállalatok jelentkezését fogadja el.
2018. december 06., 16:052018. december 06., 16:05
A Mezőség Maros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyei vidékeit felölelő gazdaságfejlesztési programja után a magyar kormány Székelyföld három megyéjére ír ki 70 millió euró (322 millió lej) értékben új pályázatokat a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványon keresztül.
Kozma Mónika, a szervezet ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta,
Mindez azt jelenti, hogy például a tej- és húsfeldolgozásban olyan üzemeket építenek, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.
Mind a magyar, mind a román kormánynak az a célja, hogy a két ország közötti javuló kapcsolatok dinamikáját fenntartsa – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek az EBESZ külügyminiszteri tanácsa milánói ülésének keretében csütörtökön.
Az új pályázati kiíráshoz történő felkészülés szakmai hátterét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) biztosítja. Jelenleg a Maros, Hargita és Kovászna megyére kiterjedő részletes felmérés és szakmai háttéranyag értékelése és feldolgozása zajlik, amelynek főbb irányelveit be szeretnék építeni a néhány hét múlva megjelenő pályázati felhívásba.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy a programot idén meghirdetik. Kozma Mónika pontos időpontot még nem tudott mondani, de úgy fogalmazott, hogy néhány hétig még eltart a megfeszített szakmai munka, amíg valamennyi székelyföldi térség számára kidolgozzák az optimális mezőgazdaság-fejlesztési programot, amelynek gyakorlatba ültetését az egyeztetési feladatokra pályázó vállalatoknak kell felvállalniuk.
Kérdésünkre, hogy mennyire lehet megbízni a nagyvállalatok jóhiszeműségében olyan körülmények között, amikor Székelyföldön már több tejipari vállalat átverte a gazdákat, az alapítvány ügyvezetője úgy fogalmazott: csak azok a vállalatok pályázhatnak sikeresen, amelyek felvállalják a Kós Károlyról elnevezett erdélyi gazdaságfejlesztési stratégiában rögzítetteket.
– fogalmazott Kozma Mónika.
Az erdélyi magyar gazdasági szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb gondja az integráció hiánya. A kisgazdák hiába állítanak elő jó minőségű tejet, húst, zöldséget vagy gyümölcsöt, mert értékesítési lánc hiányában nem tudják eladni a termékeiket. Ez Székelyföldön fokozottabban érvényes: összehangoló szerepet vállaló nagyvállalatok, illetve értékesítési szövetkezetek nélkül a gazdák csak aprópénzért tudnak a megtermelt tejen és húson túladni. Noha az elmúlt években született néhány pozitív kezdeményezés, ez nem oldja meg a térség mezőgazdaságának a problémáit. A magyar állami támogatás most ezen próbál változtatni: az egyeztetési feladatokat ellátó nagyobb cégek fejlesztési projektjeit megtámogató gazdasági program folytatásaként
Kozma Mónika szerint nemcsak nagyüzemi beruházások születnek, hanem a vállalatok beszállítási láncát, a kisgazdákat is támogatja a székelyföldi program. A Pro Economica Alapítvány a régi kuratóriummal indul neki az új pályázati évnek, ugyanakkor munkájukat a már sikereresen elbírált felvidéki és délvidéki pályázatok egyik magyarországi szakembere is támogatni fogja. A pályázók munkájának megkönnyítésére az alapítvány több székelyföldi városban nyit irodát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!