A magyar állam olyan tejipari vállalkozások létrehozását támogatja, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és értékesítik a gazdák termékeit
Fotó: Bakó Zoltán
A gazdák termékeit felvásárló, feldolgozó és értékesítő nagy cégek beruházásait támogatná a heteken belül kiírandó székelyföldi gazdasági program. A pályázatokat lebonyolító Pro Economica Alapítvány az összehangolási feladatokat felvállaló székelyföldi vállalatok jelentkezését fogadja el.
2018. december 06., 16:052018. december 06., 16:05
A Mezőség Maros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyei vidékeit felölelő gazdaságfejlesztési programja után a magyar kormány Székelyföld három megyéjére ír ki 70 millió euró (322 millió lej) értékben új pályázatokat a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványon keresztül.
Kozma Mónika, a szervezet ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta,
Mindez azt jelenti, hogy például a tej- és húsfeldolgozásban olyan üzemeket építenek, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.
Mind a magyar, mind a román kormánynak az a célja, hogy a két ország közötti javuló kapcsolatok dinamikáját fenntartsa – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek az EBESZ külügyminiszteri tanácsa milánói ülésének keretében csütörtökön.
Az új pályázati kiíráshoz történő felkészülés szakmai hátterét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) biztosítja. Jelenleg a Maros, Hargita és Kovászna megyére kiterjedő részletes felmérés és szakmai háttéranyag értékelése és feldolgozása zajlik, amelynek főbb irányelveit be szeretnék építeni a néhány hét múlva megjelenő pályázati felhívásba.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy a programot idén meghirdetik. Kozma Mónika pontos időpontot még nem tudott mondani, de úgy fogalmazott, hogy néhány hétig még eltart a megfeszített szakmai munka, amíg valamennyi székelyföldi térség számára kidolgozzák az optimális mezőgazdaság-fejlesztési programot, amelynek gyakorlatba ültetését az egyeztetési feladatokra pályázó vállalatoknak kell felvállalniuk.
Kérdésünkre, hogy mennyire lehet megbízni a nagyvállalatok jóhiszeműségében olyan körülmények között, amikor Székelyföldön már több tejipari vállalat átverte a gazdákat, az alapítvány ügyvezetője úgy fogalmazott: csak azok a vállalatok pályázhatnak sikeresen, amelyek felvállalják a Kós Károlyról elnevezett erdélyi gazdaságfejlesztési stratégiában rögzítetteket.
– fogalmazott Kozma Mónika.
Az erdélyi magyar gazdasági szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb gondja az integráció hiánya. A kisgazdák hiába állítanak elő jó minőségű tejet, húst, zöldséget vagy gyümölcsöt, mert értékesítési lánc hiányában nem tudják eladni a termékeiket. Ez Székelyföldön fokozottabban érvényes: összehangoló szerepet vállaló nagyvállalatok, illetve értékesítési szövetkezetek nélkül a gazdák csak aprópénzért tudnak a megtermelt tejen és húson túladni. Noha az elmúlt években született néhány pozitív kezdeményezés, ez nem oldja meg a térség mezőgazdaságának a problémáit. A magyar állami támogatás most ezen próbál változtatni: az egyeztetési feladatokat ellátó nagyobb cégek fejlesztési projektjeit megtámogató gazdasági program folytatásaként
Kozma Mónika szerint nemcsak nagyüzemi beruházások születnek, hanem a vállalatok beszállítási láncát, a kisgazdákat is támogatja a székelyföldi program. A Pro Economica Alapítvány a régi kuratóriummal indul neki az új pályázati évnek, ugyanakkor munkájukat a már sikereresen elbírált felvidéki és délvidéki pályázatok egyik magyarországi szakembere is támogatni fogja. A pályázók munkájának megkönnyítésére az alapítvány több székelyföldi városban nyit irodát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!